Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A lecsó alapvető alkatrészei, a paradicsom és a paprika előkelő helyen szerepel a magyar konyhákban és a KSH adatai szerint évtizedes összevetésben növekedett az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás is. 2010-ben ugyanis fejenként átlagosan kevesebb mint 38 kiló gyümölcs fogyott, 2019-ben viszont meghaladta az 53 kilót a fogyasztás. A burgonya nélkül számolt összesített zöldségfogyasztás szintén nőtt: 2010-ben 48 kilót tett ki, kilenc évvel később pedig már 53 kiló jutott egy-egy főre. A zöldségfogyasztáson belül a burgonya részesedése a legnagyobb, 43 százalékot tesz ki, de legnépszerűbb ötben ott van még a zöldpaprika és a paradicsom is 9 és 12 százalékos részesedéssel, a vöröshagyma, a sárgarépa és a káposztafélék mellett - derül ki az évente több ezer tonna paradicsomot és paprikát értékesítő DélKerTÉSZ friss összeállításából, amely a magyarok zöldségfogyasztási szokásairól ad részletesebb képet.
Évek, kilók, százalékok - “paprikaágyon"
A magyarok 2010-ben fejenként 4,5 kiló paradicsomot és 4,6 kiló zöldpaprikát fogyasztottak, a tavalyelőtti évet viszont 6,5 kilós paradicsom-, illetve 5 kilós paprikafogyasztással zárták. Ebben az összevetésben a paradicsom esetében 44 százalékos, a paprikánál pedig 9 százalékos volt a növekedés.
- mondta Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke. Az utóbbi öt évben a 2018-as év volt a csúcs, akkor az egy főre jutó paradicsomfogyasztás átlagosan 7,6 kiló volt, a zöldpaprika pedig 5,4 kilós eredményt ért el.
Ki lehet kerülni az időjárási viszontagságokat?
A gyümölcs- és zöldségtermesztést, ezen belül a kulcsfontosságú a termésátlagokat nagyban befolyásolja az időjárás alakulása. A DélKerTÉSZ éppen ezért az úgynevezett talajnélküli zöldségtermesztést egyre inkább preferálja. Szentes egyébként a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, így a külső környezetnek nincsenek annyire kitéve a termelők. A gyakorlatban ez úgy néz ki, szinte izolált környezeti viszonyok között, talaj nélkül fejlődnek a zöldségek, többek között a paprikák és paradicsomok is.
- tette hozzá Nagypéter Sándor. A DélKerTÉSZ-nél egyébként az idei év kedvezően alakul: a friss piaci termékeknél, többek között a paprikánál és a paradicsomnál 28,3 ezer tonnára szerződtek a termelők, ez pedig közel 30 százalékos bővülésnek felel meg a 2020-as 22,14 ezer tonnához viszonyítva.
