agrarszektor.hu • 2021. szeptember 22. 14:45
Miközben a világpiaci kilátások a fokozódó verseny ellenére biztatóak, itthon a magas önköltség, a szigorodó környezetvédelmi előírások és az alacsony jövedelmezőségű feldolgozás egyaránt komoly kihívást jelent a tejiparban. Az OTP Agrár szakértői azt tekintették át, hogy miként válhat még sikeresebbé a magyarországi tejágazat.
Bár a tejtermékek iránti világpiaci kereslet erőteljesen növekszik, és az Európai Unió 2015-től megszüntette a termelést korlátozó kvótarendszert, a szigorodó környezetvédelmi előírások és korlátozások valószínűleg fékezni fogják az ágazat fejlődését - írja közleményében az OTP Bank. Az is nyilvánvaló, hogy az iparág jelenlegi jövedelem-stabilitását biztosító uniós támogatási rendszer hosszabb távon nem tartható, így a gazdálkodóknak egyre inkább ki kell használniuk a hatékonyság növelésére esélyt kínáló lehetőségeket. Ez biztosíthatja, hogy a telepek méretét és a meghatározó gazdaságok termelési színvonalát tekintve helyzeti előnyben lévő Magyarország ne vesztesként élje meg az előttünk álló változásokat. A globális előrejelzések szerint - a 2017-2019 közötti átlaghoz képest - 2029-re 23 százalékkal bővül a friss tejtermékek fogyasztása, így évente átlagosan 400 ezer tonnával nőhet az uniós export, megőrizve a kontinens vezető pozícióját a piacon.
A magyarországi tejtermelés alapja a tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból jól kézben tartott tehénállomány, amelyben az ellenőrzött tejtermelő jószágok aránya kiemelkedő. A hozamok uniós összehasonlításban magasak, a tej beltartalmi értékei azonban valamivel gyengébbek (kisebb zsír- és fehérjetartalom). A technológiai háttér az elmúlt években számottevően megújult, a tejelő tehenek úgynevezett életteljesítménye azonban továbbra is alacsony. Emellett az sem kedvez a tejtermelőknek, hogy - részben makrogazdasági tényezők miatt - a nyerstej előállításának magyarországi önköltsége a nemzetközi versenytársakhoz mérten akár 20-25 százalékkal is magasabb lehet.
A hazai feldolgozók gyártóvonal-kapacitáskihasználtsága jelentősen elmarad a lehetőségektől. Az pedig a teljes tejpiacot sújtja, hogy a magyar tejgazdaság az elmúlt három évtizedben elveszítette belső piaca csaknem negyedét, az egy főre jutó éves tej- és tejtermékfogyasztásunk pedig jelenleg az EU fejlett országaiénak csupán 55-60 százalékát teszi ki. Ráadásul ezt a zsugorodó piacot az indokoltnál jóval nagyobb mértékű és növekvő arányú importáruval látják el.
Kitörési pontok
A fő cél változatlan: a hazai tejtermelő és feldolgozó ágazat versenyképességét hátráltató körülmények megszüntetése, a termelési hatékonyság javítása, az innováció, valamint a termelői szerveződések és együttműködések erősítése a rendelkezésre álló nemzeti és uniós támogatások igénybevételével. Ez jól hangzik, de nem árt az óvatosság. Az előttünk álló időszakban elérhető jelentős támogatások ugyan növelik a beruházási kedvet, viszont elhomályosíthatják a kockázatokat, különösen a feldolgozóknál tervezett fejlesztéseknél. Mit ér egy nagyszabású beruházás, ha az ott előállított terméknek nem lesz piaca? A támogatások odaítélésénél ezért szükséges kiszűrni a felesleges kockázatokat, amit hatékonysági indikátorok meghatározásával és számonkérésével tehetünk meg, valamint célszerű a kormányzati ágazati fejlesztési programokban kapacitáskorlátokat alkalmazni.