agrarszektor.hu • 2021. október 1. 14:15
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI friss adatközlése szerint 2000 óta közel ötven százalékkal nőtt a világ kávétermelése, amely 2018/2019-es szezonban érte el a rekordját. A kávéfogyasztást illetően nem tapasztalható ilyen meredek emelkedés, az viszont kétségbevonhatatlan tény, hogy Európában fogy a legtöbb ebből az italból, ezt követi Ázsia és Óceánia, Észak-Amerika pedig csak a harmadik ezen a listán. A magyarok kávéfogyasztás szempontjából a középmezőnybe tartoznak.
Egyre több kávét termelnek az exportáló országok, amelyek 2000/2001-es szezonban még csak 113746 zsák kávét állítottak elő (1 zsák = 60 kg), 2018/2019-re azonban már 172461 zsákra nőtt a termelés. A KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI adatai szerint 2019/2020-ban ezután az időjárási szélsőségek miatt egy rosszabb év következett, amikor több mint 7 ezer zsákkal csökkent a világ kávétermése, majd ez a tendencia folytatódott tavaly, amikor a koronavírus-járvány is beütött. 2020/2021-ben a világon valamivel több mint 160 ezer zsák kávét termesztettek.
A szakértők szerint az idei év fordulópontot jelenthet a kávéágazat jövőjét illetően. Vietnámban, a világ második legnagyobb kávéexportőr országában a koronavírus delta variánsa miatt komoly intézkedéseket léptettek életbe, így szigorították a Ho Si Minh-város kikötőjében már júniusan elrendelt zárlatot, valamint korlátozásokat vezettek be az egyes kávétermelő területein. Ezen intézkedések óta zavarok tapasztalhatóak az ellátási láncban, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Brazíliában, a világ legnagyobb kávéexportőr országában viszont az aszály miatt került veszélybe a termés, amelyet ezen kívül még szokatlanul hideg időjárási körülmények és havazások is sújtottak. A szakértők szerint a problémák ellenére nem lesz kávéhiány idén, drágulásra azonban számítani lehet, és talán kell is. A kérdés csak az, hogy a feldolgozók lenyelik-e a drágulást, vagy megpróbálják annak egy részét vagy egészét a fogyasztókra áthárítani.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.A világ kávé iránti igénye ugyanis töretlen, a globális fogyasztás folyamatosan emelkedik. Becslések szerint a világon naponta több mint 2 milliárd csésze kávét isznak az emberek. Ebben Európa jár az élen, ahol 33%-kal több kávét fogyaszt a lakosság, mint egész Ázsiában és Óceániában. A harmadik legnagyobb fogyasztó Észak-Amerika, ahol az emberek az európai kávéfogyasztásnak csak az 57%-át hozzák.
A kávénak egyébként 2009 óta világnapja is van: ez volt szeptember 29-e. A legenda szerint azért ez a dátum lett a kávé világnapja, mert a hosszú nyár után ezzel emlékeztetik az emberek magukat, hogy újra itt az ősz és dolgozni kell, a munkának pedig szerves része a kávészünet.
A nemzetközi statisztikák szerint a legnagyobb kávéfogyasztók a finnek, ők évente fejenként átlagosan 12 kilót használnak fel, miközben a világon a legnagyobb termelő országban, Brazíliában csak 5,3 kilót, s ezzel 24. a listán. Az Egyesült Államok 4,2 kilóval a 39., és Olaszország is csak a 18. a listán Ausztria mögött, amely a 16. helyen áll. Európában a skandinávok után a Benelux államok lakói a legnagyobb kávéfogyasztók: Hollandia, Belgium az első 10-ben van, Luxemburg a 11. A magyarok az 56. helyet foglalják el a 3,1 kilogrammos fogyasztással, éppen Japán mögött (3,3 kilogramm) de Ausztrália előtt (3 kilogramm). A térségben a csehek, a szlovákok, a szlovének, a szerbek és a horvátok is megelőzik a magyarokat.