Vallottak a balatoni borászok: szőlészeti rémálom volt az idei év

A Balatoni Borrégiót nyilvánvalóan legtöbben a Balaton északi partjának gyönyörű tájaihoz kötik, pedig maga a régió ennél jóval nagyobb területet ölel fel. 6 borvidékéből 4 balatoni: a Balatonfüred-Csopaki (2150 hektár), a Badacsonyi (1600 hektár), illetve a Balaton-felvidéki (1300 hektár), a tó déli partján pedig a Balatonboglári borvidék (3200 hektár) található. Hektárban mérve a régió területének több mint 75%-a ténylegesen a Balaton vidékéhez köthető, amelynek talaját meszes kőzet, bazaltos láva és tufakőzet, vályogos talaj jellemzi - olvasható a HelloVidék oldalán.

További két kivételes terület tartozik még ehhez a "Balatoninak" hívott borrégióhoz, mégpedig a Zalai (1600 hektár), vagy más néven a Balaton-melléki borvidék és a Nagy-Somlói borvidék (600 hektár), amely már a Kisalföld keleti határán fekszik. Egyik sem hanyagolható - és karakteresen is más. A borrégió jellemző szőlőfajtái: az Olaszrizling, a Rizlingszilváni, a Kéknyelű, a Szürkebarát, a Sauvignon Blanc, a Cserszegi Fűszeres, a Pinot Noir, a Kékfrankos, a Királyleányka, a Rajnai Rizling, a Chardonnay, a Cabernet Sauvignon és a Merlot.

Egy szőlészeti rémálom volt az idei év

A Feind Pincészetnek Balatonfőkajáron illetve Balatonvilágoson vannak birtokai: összesen 150 hektár, ebből 120 hektár termőterülettel, valamint külön borászati üzemmel. Ahogy a portálnak a tulajdonos, Feind Zoltán elmesélte, 22 szőlőfajtával dolgoznak, ami széles szortimentre ad lehetőséget. A szakember beszélt arról is, hogy az illatos fehérborok, illetve rozéfajták azok, amikről leginkább ismerik őket, ezek azok, amelyekből a legnagyobb volumeneket értékesítik, emellett vörösborokat is készítenek. Utóbbiból 2-3 évente tudnak prémium minőséget előállítani, olyat, ami nem csak a magyar, hanem a nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét.

A szürettel a héten végeztek, ahogy a Feind Zoltán mesélte, az utolsó másfél hektár Cabernet Sauvignont még csütörtökön szüretelték. Arra a kérdésünkre, milyen lesz a 2021-es évjárat, Feind Zoltán csak annyit válaszolt: "küzdelmes".

- mondta el Feind Zoltán.

Egy szőlészeti rémálom volt az idei év, de azt is szokták mondani, hogy minél jobban szenved a szőlő, annál jobb a bor. Az biztos, hogy azok a borok, amelyek a 2021-es évjáratból az asztalokra fognak kerülni, nagyon magas minőségűek lesznek, csak a mennyiségben volt jelentős kiesés - mutatott rá a szakember.

Másrészt viszont, tette hozzá Feind Zoltán, szőlőfajtánként nagyon eltérő volt a termésátlag. Érdekes módon a korai fajtáknál szinte egyáltalán nem tapasztaltak terméskiesést, de a közép és hosszú érési idővel rendelkező szőlőknél 20-30% is volt. Van olyan fajta, a Cabernet Franc, amiből 40 %-kal kevesebb termett. Összességében a tavalyi évhez képest a Feind Pincészetben 25-30%-nyi szőlő veszett el. Ahogy a tulajdonos fogalmazott, ez a jelentős kiesés komoly problémát jelent, amit szőlővásárlással próbáltak kompenzálni.

- árulta el Feind Zoltán.

Véget ért a szüret a Varga Pincészetnél is

A 2021-es évjárat rendkívül lassan és vontatottan indult Badacsonytomajon, a Varga Pincészetnél is. Elmondásuk szerint a sokat tapasztalt szőlészek sem emlékeznek rá, hogy ennyire későre esett volna a szőlő virágzása. A hűvös májusnak köszönhetően volt időszak, amikor úgy tűnt, három hetes lemaradásban vannak a korábbi évekhez képest. Ezután azonban gyors változás következett és alig győzték követni a növények fejlődését. Az 1901-óta mért hőmérsékleti adatok alapján az idei június a harmadik legmelegebb, míg a július a legmelegebb hónap volt Magyarországon a múlt század eleje óta. Csapadék szempontjából sokáig vízhiánnyal küzdöttek. A mennyiségek a korai illatos fajtáknál még optimálisan alakultak, a közép-, és késői érésű fajtáknál már látszik az aszály hatása.

A “nagy" szüret a Varga Pincészetben október közepén (múlt hétvégén) befejeződött. A napokban folyamatosan szedik a késői szüretelésű tételeik alapanyagát: az Olaszrizlinget és a Szürkebarátot a balatoni területeinken, a Hárslevelűt pedig az egri borvidék egyik gyöngyszemén, Feldebrőn. Az elmúlt napok időjárása, a hűvös hajnalok és száraz napsütéses délutánok kedveznek a sokáig tőkén hagyott fürtöknek. Ha minden a pincészet tervei szerint alakult, mostanra már be is fejezték a 2021-es szüretet, melyről elmondható, hogy mennyiségben némileg elmaradt a korábbi évektől, viszont évek óta nem látott minőségű szőlőt hozott.

Nincs tovább mire várni - nem lehet nem árat emelni!

Feind Zoltán beszélt arról is, hogy a szőlő felvásárlási ára is nőtt idén, pontosan amiatt, mert komoly terméskiesések voltak. Több mint 10%-kal ment feljebb amúgy is a szőlő ára. Összességében pedig 15% körüli áremelkedés volt. A szakember hozzátette, hogy már évek óta indokolt lenne az áremelkedés, de az idei évben tényleg elkerülhetetlen, minimum egy 10%-os áremelésre készülnek, ami gyakorlatilag semmilyen profitot vagy jövedelmezőséget nem ad, csak a saját megnövekedett költségeiket próbálják meg kompenzálni vele.

Az előállítási költség legnagyobb részét a Varga Pincészetben is a szőlő felvásárlási ára teszi ki, ahol szintén panaszkodtak arra, hogy az idei szüretben ez jelentősen emelkedett. Ahogy a pincészet fogalmazott, szőlő mellett az energia, a csomagolóanyagok ára is növekedett, ezért a polcokon általános áremelkedésre lehet számítani. A palackok beszerzési ára szintén meredeken emelkedik, bár e tekintetben nagy előnyt jelent a pincészet 2013-ban bevezetett saját betétdíjas rendszere. Az évi 15 millió palackos forgalmuk 90%-át visszaváltható üvegekbe töltik, amelyek több mint egy tucatszor újratölthetők. Ezzel is igyekeznek csökkenteni a pincészet ökológiai lábnyomát.

A munkaerőhiány is élő probléma, de megtalálták a megoldást

Feind Zoltán elárulta, hogy a mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiányt a szőlészetükben azzal próbálják orvosolni, hogy náluk fix csapat dolgozik, saját busszal szállítják az embereket, akiknek egész évben próbálnak munkát biztosítani. Az viszont kétségtelen tény, hogy az átlagéletkor a munkásaik között 60 év. Ha ez a generáció kiöregszik, akkor nagyon komoly bajban lesznek. Erre már évek óta készülnek, igyekeznek minden folyamatot gépesíteni - tette hozzá a borász.

A Varga Pincészetben sem keresnek alkalmi munkavállalókat. Mint közölték, minden évben emelik a bérszínvonalat, minimum az infláció mértékével. Összességében kimutatható, hogy az elmúlt néhány évben jelentős béremelést hajtottak végre. Az idénymunkákra saját csapatuk van, nem keresnek alkalmi munkavállalókat.

Egyre népszerűbbek a balatoni borok

Villányi és szekszárdi borászokkal beszélgetve a HelloVidék már megírta, hogy a fogyasztási trendek egyre inkább a könnyedebb, fehér boroknak kedveznek. A Balatoni Régió borai az elmúlt évtizedekben erősen jönnek felfelé, a hazai fogyasztók körében egyre keresettebbek fehérboraik, nyitottabb a piac is ebben az irányban. Eger is változatlanul erős a piacon, Tokajról nem is beszélve - szóval azért nincs annyira könnyű dolga Balatoni Borrégió pincészeteinek sem.

Feind Zoltán a többi balatoni pincészet vezetőivel egyetemben azt tapasztalja, hogy az illatos fehér és rozé kategóriában nagy népszerűségnek örvendenek a balatoni borok. Ahogy fogalmazott, érdemes megnézni a kiskereskedelmi hálózatok polcait is. Tisztán látszik, hogy a fehérboroknak és a roséknak egyre nagyobb polcfelületet biztosítanak, míg a vörösboroknak egyre kevesebbet. Ez egy hosszú ideje tartó tendencia, hogy a fogyasztók kevésbé akarnak, vagy csak alkalomszerűen robusztus, nagy alkohol- és beltartalmú, testesebb vöröseket fogyasztani.

A balatoni borok külföldön is egyre népszerűbbek

Kelet-Európában, cseh, szlovák, lengyel vonalon, de még Németországban és Ausztriában is jó csengése van a balatoni jelzőnek. Ők még tudják, hogy milyen pluszt jelent ez. Németországtól nyugatabbra azonban a Balatont, mint tavat sem ismerik már, így ennek a jelzőnek például Angliában már sincs jelentősége. Ott egyedül a bor minősége és az ára számít. Ezzel együtt a balatoni boroknak nincs szégyenkezni valójuk. Nemrég Franciaországban egy világversenyen Sauvignon Blanc kategóriában, több ezer indulóból, a fődíjat hozta el a Feind Pincészet. Feind Zoltán rámutatott, hogy érdemes utánanézni, a világversenyeken sorra ott vannak a magyar borok, sikert sikerre halmoznak, és nemcsak a hazai, hanem világfajtákkal is.

Amire a külföld is rákapott: a bio minőség zalai bor

A Balatoni Borvidék önálló gyöngyszeme a Zalai borvidék is, ami a Balatontól nyugatra helyezkedik el. Bár sokan nem tudják, Zala megye jó része a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A hőmérsékleti, csapadékeloszlási, széljárási adottságok is optimálisak a minőségi bor előállításához. Dél-Zalában, mindössze 5 hektáron művel szőlőt a Bussay-család. 2019 óta ellenőrzött biológiai művelésben, fehér és kékszőlőkkel is foglalkoznak: Olasz-Rajnai Rizling, Szürkebarát a fő profiljuk, Pinot Noir-t, Cabernet Sauvignon-t és Merlot-t is termelnek, emellett két régi magyar szőlőfajtával a Csókaszőlővel és a Laskával is foglalkoznak. A családi pincészetet - mesélte Bussay Dóri - még édesapja alapította, több mint 30 éve, pár éve férjével ketten irányítják. Az 5 hektáros szőlőbirtokuk ott található a pincészet körül, csodálatos panorámával a Mura vidékre.

Minden szőlőművelési folyamatot kézzel végeznek, hordós erjesztéssel, érleléssel, palackozott tételeket forgalmaznak. Az elmúlt másfél évben nagyrészt külföldre szállítják a boraikat. A szakember szerint igencsak fellendült a magyar organikus, autentikus előállítású, egyedi minőségű bor iránt a nemzetközi kereslet. Ahogy Bussay Dóri fogalmazott, jelen vannak a piacon, nemcsak Kelet-Európában, de Belgiumban, Hollandiában, Angliában és az USA-ban, de a Csókaszőlő kijutott Japánba is.

- magyarázta Bussay Dóri.

A Zalai borvidéken szép volt az idei termés, egy fokkal kevésbé sújtotta az aszály a szőlőhegyeket, köszönhetően a kötöttebb, agyagosabb talajnak, ami megtartja a vizet. Nem szenvedtek úgy a szőlők a szárazság miatt, mint más borvidékeken. A zalai biotermelő elmondta azt is, hogy évről-évre egyre szebb és egészségesebb szőlőt sikerül behozniuk a bioművelés mellett. A szárazság azért így is rányomta a bélyegét az évjáratra, főleg a borok erjedésénél lehet ezt látni, vontatottabb erjedés volt. Ennek ellenére ígéretes évjárat lesz a 2021-es. Ahogy most látják, ez az év inkább a vörösnek kedvezett náluk.

Hiába emelkedett szinte az összes költségük, nem gondolkodnak áremelésen. Bussay Dóri szerint nem tudják arányosan emelni az árakat, elég nehéz egy-két év van az ágazat mögött. Bor tekintetében világszerte óriási a túlkínálat, túltermelési válság van. Ebben a helyzetben ők most - hiába nőttek jelentősen a költségeik - nem tervezhetnek emelést. Mint kiderült, a bio minőségű bor termelése igazából nem drágább, csak jóval kézimunka-igényesebb. Mivel ezzel a fajta műveléssel sokkal kevesebb vegyszert használnak, a költségei összeségében nem magasabbak.