Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A termőtájak közül a nyugat-dunántúli a legjelentősebb, az ott elhelyezkedő 51%-nyi felület nagyobb részben Zala megyében található. A szelídgesztenye hazánkban ugyan honos, azonban nagyon kényes, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon - írja a HelloVidék. Az országos éves termésmennyiség nem nagy, jellemzően 200-500 tonna közötti, ez a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból - közölte a NAK.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.
Milliárdokért hozza be ezt az élelmiszert külföldről Magyarország: innen jön a legtöbb
Az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe - az SAPS-adatok alapján - mindössze 249 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el. A szelídgesztenye termesztése kockázatos, az utóbbi másfél évtizedben egy gombás betegség, a kéregelhalás (Cryphonectria parasitica) járványszerűen tizedeli a fákat. Mellette néhány éve megjelent a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus), amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.
Nagyon nehéz gazdaságosan termeszteni
A nevével ellentétben a szelídgesztenye valójában egy vadon élő fa, ami régebben erdőségeket alkotott. Felszedtük a gyümölcsét, mert nagyon finom és egészséges, de azóta sincs megoldva a gazdaságos, nagyüzemi termesztési technológiája. Ráadásul nehezíti a helyzetet, hogy olyan halálos ellenségei vannak, amikkel a hagyományos módszerekkel, például permetezéssel nem lehet védekezni, emiatt sem lehet gazdaságosan termeszteni. Mi is csak kísérletezgetünk, hogyan is lehetne megoldani a termesztéstechnológiáját. Ráadásul a szelídgesztenye termés - a betegségeknek köszönhetően- évről évre jellemzően csökken, a különböző kártevők megölik a gesztenyefákat. Ezért egyre kevesebb a fákon a termés. Ami még tovább nehezíti a termesztést az az aszály, hiszen mesterséges öntözés nélkül ma már nem lehet mit kezdeni.
Fertőző betegségek támadják a magyar fákat: csak így lehet védekezni ellenük
Szeretik a magyarok a gesztenyéből készült termékeket
Magyarországon nagyon kelendőek a gesztenyéből készült termékek. A hagyományos gesztenyepürén kívül gyártanak például gesztenyés pogácsát, gesztenyés szendvicskrémet, és számtalan sós terméket is. Ugyanis a gesztenye hasonló, mint a kenyér, lehet édesen és sósan is enni. Ráadásul sokszínűen és változatosan felhasználható, és nem utolsósorban roppant egészséges is. Az ára azonban már annál borsosabb: az utóbbi 5-8 évben a gesztenye, mint alapanyag ára négyszeresére nőtt. Jórészt abból adódóan, hogy nincs kínálat. A boltokba például kilóját 2000-3000 forintért lehet kapni, ehhez képest viszont a püré ára viszonylag alacsony, boltokban 300-500 forintba kerül a 250 grammos kiszerelés.
-20220602.jpg)
-20220106.jpg)
