Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete különböző szempontok alapján, folyamatosan vizsgálja a magyar áruházláncok polcain lévő mézeket. Legutóbb a termékek eredetét vették górcső alá és indítottak laboratóriumi vizsgálatokat. Brunner Ferenc, az egyesület elnöke lapunknak elmondta: több hazai áruházban vásárolt "EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék" címkével ellátott terméket teszteltek - írja a Magyar Nemzet. A tételek többségéről kiderült, hogy lényegében csak kínai mézet tartalmaznak az üvegek. Csupán néhány mintánál tudták igazolni az Európai Unióból származó méz jelenlétét a szakemberek. Ha ez még nem lenne elég, a termékek címkéjére nemzeti színű lobogót tettek, ezáltal megtévesztve a fogyasztókat.
Az egyesület a kapott vizsgálati eredményeket eljuttatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is, akik aztán ellenőrzést indítottak az ügyben. A mézek ugyan különböző áruházláncok kínálatában szerepeltek, egy dolog mégis közös volt bennük: annak a mézkiszerelő üzeméből kerültek ki, aki már évekkel korábban többször is összetűzésbe került a hatósággal a hamis kínai méz forgalmazása miatt. A történetben nem is kell messzire menni, hiszen legutóbb épp novemberben kapott nagyobb büntetést, nem meglepő módon akkor is egy általa forgalmazott akácmézről derült ki, hogy hamis. Az üvegekben ugyanis akác- helyett egyszerű virágméz volt. A Nébih által kiderült, hogy több tétel ellenőrzése is folyamatban van, a már említett nemzeti címke jogszerűtlen használata miatt pedig jelentős büntetést rótt ki az érintett vállalkozásra a hatóság.
A vállalkozó szerint az említett termék az előírtnál valóban kevesebb akácpollent tartalmazott, azonban ő úgy gondolja, hogy ez nem számít hamisításnak. Mint fogalmazott, a méhek által gyűjtött, virágok nektárjából származó méz volt az üvegben, és nem hamisítvány. A jogszabályok szerint azonban ahhoz, hogy egy terméket akácméznek lehessen nevezni, legalább 50%-os arányban kell akácpollent tartalmaznia. A lebukott vállalkozó viszont úgy gondolja, hogy ez lényegében lehetetlen Magyarországon. Egyébként korábban valóban használt kínai mézet a termékeihez, ma már csak Ukrajnából vásárol, a mézkeverékek tehát csak hazai és ukrán mézet tartalmaznak - ennek viszont ellentmondanak a vizsgálati eredmények: a mézek eredetét tekintve a kilenc ellenőrzött termékből csak három tételnél merült fel a gyanú, hogy esetleg kelet-európai mézet is tartalmazhat, míg a kínai méz jelenlétét minden esetben igazolták a vizsgálatok.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a kínai méz forgalmazását nem tiltja törvény, a fogyasztókat azonban tájékoztatni kell az áru származásáról. Az elmúlt évek botrányai után azonban a szakemberek mellett az egyszerű fogyasztók is tisztában vannak azzal, hogy a Kínából érkező méz nem a természet ajándéka, sokkal inkább laboratóriumokban, mesterséges körülmények között előállított termék. Ami pedig jó hír, hogy Magyarország kezdeményezésére hamarosan módosítani fogják a mézekre vonatkozó európai uniós szabályozást. Eszerint a több országból származó mézek keverése esetén kötelező lesz feltüntetni a származási országok nevét, a keverékhez felhasznált mézek csökkenő mennyiségi sorrendjében. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók pontosabb tájékoztatást kaphatnak arról, hogy az adott üvegben milyen típusú mézek vannak, és azok honnan származnak. A hazai szabályozás várhatóan még az uniós javaslat előtt életbe léphet, a Nébih ugyanis kezdeményezte a Magyar Élelmiszerkönyv mézzel kapcsolatos előírásainak a módosítását.