Mindez azért is baj, mert az élelmiszer-veszteség és -pazarlás súlyosbítja az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, valamint a vízfelhasználással összefüggő problémákat. Emellett jelentős környezeti hatásokkal is jár. Ha viszont sikerülne csökkenteni a pazarlás mértékét, akkor nagyban hozzájárulhatnánk az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy hogyan lehetne ténylegesen redukálni a pazarlást, illetve, miért okoz ez ekkora mértékű problémát? A megoldás hol összetett, hol nagyon egyszerű, erre próbálunk most választ adni.

Kemény terveket közölt Nagy István: új időszámítás jöhet a kiskerláncokban

Cél, az élelmiszerpazarlás csökkentése.

Tonnányi élelmiszer landol évente a kukában

Enni jó és enni kell, ez tagadhatatlan. Viszont nagyon nem mindegy, hogy hogyan tesszük. Örök igazság, hogy a pénzünkkel szavazunk. Fontos leszögezni, hogy nem kell és talán nem is szabad a szélsőségek irányába elmenni, hiszen semmi esetben sem szabad senkire se ráerőltetni semmit. Mindenki maga dönti el, hogy milyen életmódot folytat és miket eszik, egy dolog azonban közös ügyünk, érdekünk: fenntartható módon, lehetőleg jó minőségű élelmiszereket vásároljunk, és kerüljük a pazarlást, amennyire tudjuk. De miért ekkora gond ez? Beszéljenek magukról a számok: a becslések szerint Magyarországon összességében 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente - ennek a harmada szintén a háztartásokban keletkezik. 

A Nébih 2016-os élelmiszerhulladék felmérése szerint hazánkban egy átlagos lakos évente közel 68 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt. 3 évvel később, 2019-ben újból elvégezték a felmérést, és ugyan nagyon csekély mértékben, de az eredmények pozitívabbak lettek - ám mindig aggasztónak mondható. Az egy főre jutó élelmiszerhulladék 65 kilogrammra mérséklődött, ugyanakkor a kidobott élelmiszerek közel felénél (48,8%) elkerülhető lett volna a pazarlás. Az otthon készült ételek, a pékáruk, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek tették ki az össztömeg mintegy 88 százalékát. Egy főre vetítve évente tehát mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik hazánkban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lehetne. Ha mindez nem lenne elég, egy átlagos magyar család így akár 50 ezer forintot is meg tudna spórolni évente.

Indul a nagy felmérés: hamarosan kiderül, mennyi élelmiszert dobnak ki a magyarok

2016 és 2019 után idén ismét elindul a Nébih nagy felmérése.

Miért káros ez a környezetünknek?

A mezőgazdaság munkája elengedhetetlen az életünkben, a túlfogyasztás miatt azonban a teher is nagyobb lehet az ágazaton, hiszen folyamatosan bőséges, jó minőségű élelmiszereket várunk el, ám ez ebben a tempóban nem biztos, hogy jogos elvárás lehet részünkről. Bár elsőre nem biztos, hogy gondolnánk, az élelmiszerek kidobása jelentős összefüggésben áll környezetkárosítással is: élelmiszer-pazarlásnak jelentős az ökológiai és a vízlábnyoma is, ezért, ha sikerülne csökkenteni a pazarlást, akkor nagy mennyiségű ivóvizet is meg lehetne takarítani. Ugyanis, nem meglepő módon, az élelmiszer-előállításhoz kizárólag tiszta ivóvizet lehet használni, ha azonban sikerülne csökkenteni a vásárlás mértékét, akkor kevesebb (mondhatni, felesleges) terméket kellene előállítani, ami kevesebb energia, anyag -és vízfelhasználással járna. Ez a szemlélet persze globális viszonylatokban működhet, mivel ez az egész világot érintő probléma, így nem elég néhány ember a változtatáshoz. Jó opció lehet az is, ha például piacokra járunk, hiszen így a mezőgazdaság mellett a kistermelőket is támogathatjuk. Ráadásul sok esetben teljesen vegyszermentes, ténylegesen bioélelmiszerekhez juthatunk, melyeknek az ökológiai lábnyomuk is kisebb. 

Egy szemléletes példa: ha csak a sajtokat vesszük figyelembe, nem a legolcsóbb élelmiszerek közé tartoznak, ám a bolti árak így sem teljesen fedik a valóságot. Lapunk korábban megkérdezett egy Pest megyei sajtkészítőt, akitől megtudtuk, hogy 1 kilogramm sajt elkészítéséhez 10 liter tejre van szükség. Egy liter tejet pedig nagyjából 130 forintból lehet előállítani. Egy kilogramm parenyica viszont mintegy 5300 forintnál áll meg, hiszen a füstölés is extra költségekkel jár: élelmiszeripari fával kell füstölni, bükkfa fűrészporral, lassan, hideg füsttel. Ettől lesznek aranyszínűek és kellemes ízűek a sajtok. Ebből is jól látszik, hogy az üzletekben kapható trappista 1800-2000 forint körüli ára soknak tűnik ugyan, de egyáltalán nem fedi a valóságot.

Egyre több magyar mond nemet a bolti tejtermékekre: ők átlátnak a szitán

Ők tudják, mi kell a vásárlóknak?

10 éves csúcson az élelmiszerárak

Tavaly átlagosan 28,1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak globálisan, az ezek mozgását követő index 10 éves csúcsra emelkedett - áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) ismertetett jelentésében. A szervezet által vezetett élelmiszerár-indexe az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag - növényi olajok, szemestermények, húsfélék, tejtermékek és cukor - nemzetközi piaci árát veszi figyelembe. Ennek alapján a tavalyi mutató átlagosan 28,1 százalékkal (27,6 ponttal) 125,7 pontra, 2011 óta legmagasabb szintre nőtt, akkor a mutató 131,9 ponton volt. Az elmúlt tíz évben 2016-ban állt a legalacsonyabban az élelmiszerár-index, 91,9 ponttal.