agrarszektor.hu • 2022. március 2. 09:45
Az Oroszország által megtámadott Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-termelője. A termék egyik legnagyobb felvásárlója pedig nem más, mint az Európai Unió. Az agrárközgazdász Raskó György szerint arra kell számítani, hogy amint lejár a kormányzati árstop, a magyar kisboltokba is be fog robbanni az orosz agresszió hatása.
Annak, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, nemcsak közvetlenül van drámai hatása az emberéletekre, de áttételesen is: a gazdasági következmények ugyanis hamarosan érezhetőek lesznek a világ jelentős részén, így Magyarországon is. Az orosz agresszió hatásai idehaza vélhetőleg pont az egyik befagyasztott árú fogyasztási cikken csattannak majd - olvasható a HVG.hu oldalán. Ukrajna ugyanis a világ legnagyobb napraforgóolaj-termelője és -exportőre. A kivitel volumenét átlagosan évi 5 millió tonnára szokták tenni. A Statista gyűjtése szerint az ország a 2020-2021-es üzleti évben 5273 millió tonna nyers napraforgó-olajat adott el külföldre, mindezt azonban úgy, hogy tavaly áprilisban az ukrán kormány limitálta a termék exportját, hogy kordában tartsa a hazai árakat. 2021-2022-re már 6650 millió tonnás kiviteli volument prognosztizálnak. Az export közel felét az Európai Unió szívja fel.
- jelentette ki Raskó György agrárközgazdász.
A szakember szerint a magyar boltosok is tisztában vannak azzal, hogy hol van az a határ, amit még elviselnek az emberek. A volt államtitkár úgy vélte, az áremelkedés olyan szintű lesz, hogy ezt a határt már át fogja vinni, és a fogyasztók az étolaj helyett inkább át fognak térni az állati zsír vagy egyéb zsiradékok fogyasztására.
- prognosztizálta Raskó György.
Ami a következő termést illeti, közeleg a napraforgó vetésének az időszaka. Ez hagyományosan áprilisban történik, a talajt azonban lassan már elő kell készíteni rá. Ha a konfliktus gyorsan lezárul, ez nem feltétlenül fog elcsúszni, ám Raskó György szerint a napraforgó olyan elképesztő világcsúcs-árszinten van, amiről biztos, hogy a majdani aratás idején sem fog visszacsúszni. Ha Ukrajna valamilyen formában devizát akar magának, akkor meg kell oldania a termékek exportját, ami évi 25 milliárd dollár körüli értéket jelent, magyarázza Raskó György. Az ország kikötői kapacitásait viszont állítólag erősen szétbombázták az oroszok, ami önmagában is árerősítő tényező, folytatja a szakember, és ha emiatt az unió nem tud vásárolni tőlük, akkor, bármely más forrásból szerzi is be a hiányzó termékmennyiséget az államszövetség, az biztos, hogy a váltás miatt további drágulással kell számolnia.
Az, hogy a kormányzati árstop a tavaly októberi szintre vetette vissza a kiválasztott termékek árát, az étolaj esetében mintegy 12%-os árcsökkenést jelentett. Tavaly februárhoz képest viszont még az árstoppal együtt is 10%-kal drágább az étolaj, mutatott rá a Privátbankár. Nem csoda, hiszen az egész tavalyi évet tekintve sem volt jobb a termék helyzete: a havi áremelkedéseket átlagolva övé volt a legnagyobb drágulás tavaly, csaknem 30%-os.
Az orosz-ukrán háború azonban nemcsak az étolaj piacán hozhat óriási drágulást, a két ország gabonatermelését és -exportját is teljesen felforgatta, amint azt Raskó György az Agrárszektornak kifejtette. Az agrárközgazdász szerint a háborúval ennek az exportmennyiségnek a sorsa teljesen bizonytalanná vált, ami komoly áruhiányt és számottevő áremelkedést is generálhat a térségben.