A hatóság olyan élelmiszereket vett górcső alá, melyekből megfelelő önellátási szinttel rendelkezünk, a 10 legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncot vizsgálták. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy 2020-ban például 70,5%-os volt a hazai termékek aránya, ez 8%-os visszaesés volt 2014-hez képest. A felmérés személyesen történt (előre nem bejelentett módon) az üzletekben. Számos termékkategóriát vizsgáltak, például tojást, mézet, tejtermékeket, csirkemellet, sertéshúst, húskészítményeket, száraztésztát, konzerveket és sok más árut is. A felmérés, mint említettük a 10 legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncban történt, melyek az Aldi, Auchan, Tesco, CBA, Coop, Lidl, Metro, Penny Market, Real, Spar és Tesco voltak. 

Nesze neked magyar mezőgazdaság: az igazán nehéz évek csak most jönnek

Megkongatták a vészharangot a szakemberek.

Meglepő eredmények születtek

Több mint 40 ezer terméket vizsgáltak meg, a magyar termékek aránya 71,3% volt, 1 %-kal több mint előző évben. A toplista sokak számára meglepő lehet, hiszen az alábbiak szerint alakult:

• Coop (82,2%)
• CBA (78,7%)
• Auchan (73,7%)

A legnagyobb növekedés pedig a Lidl, Aldi és az Auchan esetében volt megfigyelhető. A termékkategóriát tekintve első helyen a friss csirkehús volt, majd ezt követte a tojás és az UHT tej, míg a lista alján a joghurtok, sonkák és sajtok szerepeltek, tehát ezekből importáljuk a legtöbbet. A vizsgálatok során gyakori hiba volt a beazonosíthatatlan származási hely, gyakran találkoztak olyan címkékkel, melyeken alábbi szerepelt: származási hely: EU. De olyan is volt, mikor éppen 2 ország is rá van, ezeken kívül jelölési problémákkal is találkoztak. 

Óriási a nyomás a mezőgazdaságon: az orosz-ukrán háború csak tetézi a gondokat

Tartalmas évnek ígérkezik 2022 is.

Turcsán Tünde, a GfK Hungária Kft. FMCG üzletág igazgatója, mint fogalmazott, az utóbbi 2 év nagyon felbódította az életünket, az érzelmi és a vásárlói szokásaink is megváltoztak. A koronavírus-járvány első hullámában jól megfigyelhető volt, hogy sokan maradtak otthon, többet is vásároltak, több élelmiszert vittek haza a családok. Igyekeztek egyszerre megvenni mindent, mondhatni, hogy kevés nagy bevásárlást ejtettek meg a családok, ami azonban probléma volt, hiszen kevesebbszer találkoztak bizonyos termékekkel, így az ez általi "kommunikáció" is akadozott. Mindezek mellé berobbant az online vásárlás is, mely szintén nagyban megváltoztatta a vásárlási szokásokat.

Ezeket keresik legjobban a magyarok

A friss húsok esetében továbbra is a baromfi a legkeresettebb, ezt követi a sertés, majd a marha. A sonkák, kolbászok és szalámik szintén a legkelendőbbek a feldolgozott húskészítmények közül. A húsvét pedig úgy tűnik, hogy egyre jobban megmozgatja a családokat, hiszen mintegy 3,2 millió háztartás (ez 2011-ben 2,9 millió volt) viszi haza a húsvéti termékeket - jelenleg több mint 4 millió háztartás van, tehát ez egy nagyon jó aránynak számít. Egyúttal megfigyelhető az is, hogy súlyt tekintve kevesebbet vásárolnak, viszont ez a kevesebb többe kerül. A fogyasztók pedig a hipermarketekbe járnak a legtöbben élelmiszerekért. Mivel hamarosan itt van a húsvét, felhívták a fogyasztók figyelmét arra, hogy ne vásároljunk kétes eredetű terméket, ne feltétlenül az olcsóbb, hanem a drágább, de megbízhatóbb és jobb minőségű terméket válasszuk, ami pedig a legfontosabb, hogy legális, lehetőleg magyar árut vásároljunk. Jó hír, hogy megfigyelhetővé vált a magyar vásárlók egyre nagyobb tudatossága, hiszen a fogyasztók több mint 70%-a elolvassa a termékeken szereplő címkéket, a legtöbben pedig nem csak átolvassák, hanem figyelmesen elolvassák az összetevőket, jelzéseket és a származási helyet is.

Ez fájni fog a vásárlóknak: durva áremelés jöhet az élelmiszerláncokban itthon

Ezt nem lehet megúszni.

Mi jöhet még?

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tavalyi évben a 30%-kal több húskészítményt tudtak exportálni, ami nagyon jónak számít. A sertéságazatban azonban komoly gondok adódtak, de fontos megjegyezni, hogy ez nem csak Magyarországon, hanem az egész EU-ban megfigyelhető, és az itthoni eredmények egyáltalán nem kilógóak az átlagokhoz képest. Amióta a sertéshús áfája 5%os szintre csökkent, azóta 1 millióval nőtt a hivatalosan levágott sertések száma, míg az állomány 2,7 millióra csökkent - ez 124 ezres csökkentést jelent egy év alatt.

- mondta a Hússzövetség elnöke.

Sok ilyen sertéshús van a magyar boltokban: ezzel jó, ha mindenki tisztában van

Február óta zajlik a külföldi sertéshús célellenőrzése.

Az elmúlt 6 hétben 60%-kal nőtt a német jegyzés, amit a magyar sertésár is követ. Ez nem azt jelenti, hogy a sertéstenyésztőkre gondmentes időszak vár, hiszen az önköltségek továbbra is nagyon magasak, és az elmúlt években is azok voltak. A helyzetük némileg javult, ez viszont a húsipar számára hatalmas feladat egyben. A sertéstenyésztés önköltsége folyamatosan növekszik. A takarmányok is egyre csak drágulnak, évente többször is, ezt a háború most tovább tetőzi. Egyelőre nem látni, hogy bármi változás lenne, sőt, minden egyes nappal, amíg tart a háború, tovább fokozódik a bizonytalanság és tovább nőhetnek az árak. Továbbá növekednek az energiaköltségek. Sok esetben úgy kötnek szerződéseket a gazdasági szereplők, hogy adott napra kötik: ami ma van, az holnapra már más lesz, ezért minden egyes nap számít.

- mondta Éder Tamás.

Egyre több húsfeldolgozó mondja fel a szerződéseit: súlyos a helyzet a sertéspiacon

Tovább romlik a sertéstartók helyzete.

Hozzátette, hogy elképzelhető, hogy valamelyest csökkenni fog a fogyasztás, de ezt a kockázatot be kell vállalni. Fel kell készülni arra is, hogy a termékpaletta is szét fog csúszni, lesznek fogyasztói a prémium termékeknek, illetve az olcsóbb, de még mindig jó minőségű termékeknek is.