agrarszektor.hu • 2022. augusztus 8. 09:45
Véget ért a 2022-as év a méhészek és a méztermelés számára. Az ágazat szereplőinek azonban nem felhőtlen az örömük, ugyanis eléggé felemás évet zárhattak idén - közölte Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
A méhészet, illetve a méztermelés szempontjából véget ért a 2022-es esztendő, amely több szempontból is felemásan alakult, amint arról Bross Péter, az OMME elnöke is beszámolt. Mint mondta, amíg a Dunántúlon sok méhész élete legjobb évét zárta, addig mások a Dunától keletre egész pályafutásuk legtragikusabb szezonján vannak túl az aszály miatt - olvasható az Infostart oldalán. Noha a tél során az ország első számú mézelő növénye, az akác nem kapott kellő csapadékot, ennek ellenére összességében jól alakult az év számára, miután a tavaszi fagyok nem tettek kárt a virágkezdeményekben és a virágzás alatt is jó idő volt. Bross Péter becslése szerint idén annyi akácméz termett, mint az elmúlt két-három évben, vagyis körülbelül 15 ezer tonna várja az eladást.
Az akác szezonja után viszont elkezdődött az aszályos, forró időszak, így a nyári méhlegelők közül egyedül az ezüst hárs mézelt, ami a méhészek nagy meglepetésére jó eredményt is hozott. Az egyéb nyári méhlegelők - köztük a facélia, a szelídgesztenye, az olajretek vagy a selyemkóró - azonban semmi netkárt nem adtak. Hasonlóan rossz volt a helyzet a július elején virágzó, a legnagyobb területen tenyésző napraforgónál, ami az aszály miatt alig adott mézet, egy átlagos évinek csak harmada-negyede lett a mennyiség. Ahogy az OMME elnöke megjegyezte, mindez azért is különösen elszomorító, mert a nemzetközi piacon szintén hiány van a természetes virágmézből, amint arról az Agrárszektor is beszámolt korábban.
Bross Péter kitért arra is, hogy a méhészek, akik jelenleg egyébként a méhcsaládjaikat készítik fel a télre, azért is nagyon nehéz helyzetben vannak, mert a határ kiégett, illetve még a vizek mellett megszokott mézelő növények is eltűntek, így aztán hónapokon keresztül nincs természetes nektár- és virágporhordása az állatoknak. Ami a várható árakat illeti, Bross Péter emlékeztetett: a méz nem létfontosságú élelmiszer, így a méhészek nehezen tudják érvényesíteni a megemelkedett rezsiköltségeiket az árakban. A szakember következésképp a kiszerelt, közvetlenül értékesített termékeknél nem számít áremelkedésre, a nagybani piacon, a vegyes virágmézeknél viszont elképzelhetőnek tartja a további drágulást.
Az OMME elnöke teljes mértékben egyetértett azzal is, hogy a klímaváltozás okozta bizonytalanság miatt sokkal nehezebb, kiszámíthatatlanabb lett a méhészeti tevékenység. Mint mondta, az elmúlt 10-20 évben folyamatosan azt tapasztalják a magyar méhészek, hogy képtelenség elérni a '60-as, '70-es évek eredményeit, nemcsak termésmennyiségben, hanem a méhcsaládok minőségében is. Régen akár 80 ezer méh egyed is volt egy családban a nyár folyamán, most pedig az 50-60 ezres egyedszámot sem érik el - mutatott rá Bross Péter. Hasonló véleményen volt korábban az Agrárszektor által megkérdezett Bodó Méhészet is, mint mondták, míg régen a jelenlegi mézmennyiségeket 60 méhcsalád is meg tudta termelni, ma már 100 család szükséges ehhez.