A nyári szélsőséges hőhullámok, árvizek és aszályok a világ főbb termőterületein összezavarták a betakarítási előrejelzéseket, a szakértők pedig az élelmiszerárak emelkedésére és az éhínség súlyosbodására figyelmeztettek, miközben a tudósok az éghajlatváltozás okozta egyidejű élelmiszer-ellátási zavarok korszakától tartanak. Az éghajlatváltozás okozta szélsőségek tovább ronthatják a globális élelmiszer-ellátási helyzetet, amelyet már az orosz-ukrán háború is veszélyeztet, és az Élelmezési Világprogram arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás most már a globális éhínség hátterében áll.

Az éghajlatváltozás és a terméskiesés nyara

Az északi féltekén az eddigi egyik legmelegebb nyár a világ számos részén, köztük a világ néhány vezető élelmiszertermelő régiójában aszály, hőhullámok és magas hőmérséklet okozta a terméskiesést. A legtöbb ilyen eseményben szerepet játszott az éghajlatváltozás: a szélsőséges hőség az ember okozta globális felmelegedés legjobban ismert következménye, amely a hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé válását is eredményezi.

Ilyen következményei lehetnek szélsőséges időjárásnak a terményekre globálisan

Az Egyesült Államokban az aszály mezőgazdasági veszteségeket okoz. Az American Farm Bureau Federation szerint a nyugati, délnyugati és középső síkságok 60%-a szenved idén intenzív szárazságtól. A következmények között szerepel a terméshozamok csökkenése, a vízkészlet csökkenése és az, hogy a gazdáknak el kell adniuk állatállományukat. A kukoricatermés várhatóan 2019 óta a legkisebb lesz. Az USA a világ legnagyobb kukoricatermelője és legnagyobb gabonaexportőre.

Európában a kontinens mintegy 47%-án aszályriadó van érvényben, 17%-a pedig "riasztási" állapotban van. A helyzet az elmúlt hónapokban tovább romlott, mivel a nagyon meleg nyár és több hőhullám számos régióban rekordhőmérsékletet hozott. Az aszályt "az elmúlt 500 év legsúlyosabb szárazságaként" jellemezték.

Az élelmiszertermelés is érintett, a kukoricatermés idén várhatóan 16%-kal marad el az ötéves átlagtól. A nagy termelő országok, például Franciaország és Románia gabonatermelése akár 14%-kal, illetve 35%-os veszteséget is szenvedhet. Olaszországban az aszály és az öntözéshez szükséges alacsony vízszint befolyásolja a rizstermelést, a becslések szerint idén 30%-kal csökken a terméshozam. Az Európai Unió 2020-ban 286,5 millió tonna gabonát termelt, amivel a régió a világ 4. legnagyobb termelője. A hőség a növénytermesztésen kívül az állattenyésztési ágazat szereplőire is komoly terhet rótt Amerikában.

Kínában az elmúlt két hónap nagyon magas hőmérséklete és aszályos időjárása veszélyezteti a termést. Az ország az eddigi egyik legmelegebb nyárral néz szembe, és a hatóságok szerint a körülmények komoly veszélyt jelentenek a termésre. Bár Kína a megtermelt élelmiszer nagy részét elfogyasztja, az ország idei terméscsökkenése nyomást gyakorolhat a nemzetközi kereskedelemre, és felhajtja az élelmiszerárakat. A rizs és a kukorica a leginkább érintett termények, nemcsak a rendkívüli hőség, hanem az ország északkeleti részén lezúduló heves esőzések miatt is. Ebben az éghajlatváltozás is szerepet játszhat. Ahogy a bolygó melegszik, a légkör több vízgőzt képes visszatartani, ami az intenzívebb esőzéseknek kedvez. A kínaiak már meglepő módszerekhez is folyamodtak az "esőcsinálás" érdekében.

Indiában a márciusban kezdődő és több héten át tartó szélsőséges hőmérsékletek károsították a termést és csökkentették a terméshozamot. A rizstermő terület 8%-kal kisebb, mint az előző szezonban, mivel egyes helyeken nem esett elég csapadék. India adja a világ rizskereskedelmének 40%-át, és a világ legnagyobb exportőre. A hőhullám mellett az országban az esőzések is csökkentek, a csapadék mennyisége 71%-kal elmaradt az átlagtól. Himachal Pradeshben és Jammu és Kasmírban 40-50%-kal csökkent a zöldségtermés.

A Pakisztánban jelenleg is zajló áradások szintén hatással lesznek az élelmiszertermelésre. A rizstermés várhatóan mintegy 31%-kal csökken, aminek nemzetközi következményei lesznek, mivel az ország a világ 4. legnagyobb gabonaexportőre. A legfontosabb zöldségfélék, például a hagyma és a paradicsom szintén megsínylették a termést.

Számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a bolygó felmelegedésével a szélsőséges időjárási események nagyobb valószínűséggel fordulnak elő egyidejűleg a főbb kenyérkosarakban, mivel a tengerfelszín hőmérsékletének nagymértékű változásai befolyásolják a terméshozamokat, és bizonyíték van arra, hogy ezek az eltérések összekapcsolódnak, ami azt jelenti, hogy a különböző területek terméshozamai összefüggnek. Ezekről ezen, ezen és ezen a linken lehet többet megtudni. Ez szerepelt az éghajlatváltozás hatásairól szóló legutóbbi IPCC-jelentésben: "Az egyidejű terméskiesés kockázata a főbb élelmiszertermelő régiókban szintén növekedni fog a globális felmelegedés 1,5°C feletti szintjével", valamint azt is kiemelték, hogy "annak valószínűsége, hogy egy adott évben 10%-nál nagyobb egyidejű terméskiesés következik be, 2°C-os felmelegedés esetén 0%-ról 7%-ra, 4°C-os felmelegedés esetén pedig 86%-ra nő".

Ennek következményei a legszigorúbbak a szegényebb országokban lesznek, ahol a magasabb élelmiszerárak növelik az éhínség és az élelmezési bizonytalanság kockázatát az iparosodott élelmezési rendszer sebezhetősége miatt. Ez a kockázat tovább fog nőni, hacsak nem sikerül gyorsan csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az IPCC megállapítja, hogy a jelenlegi élelmiszerrendszer nem képes alkalmazkodni a nagymértékű felmelegedéshez, és a rendszer diverzifikálása mellett érvel.

Magyarországon a 2022-es év alighanem egyfajta fekete esztendőként fog bevonulni a köztudatba. Míg korábban is voltak aszályos, szárazabb és melegebb időszakok a térségben, olyan még soha nem fordult elő, hogy az ország egyes területein szó szerint teljesen elpusztuljon a termés, és hogy a rengeteg gazda már a gyenge-közepes termésért imádkozzon. A növénytermesztés kétségkívül súlyos pofonokat kapott az aszálytól, de az állattenyésztés sem vészelte át sértetlenül a mögöttünk álló időszakot: az elszabaduló energia- és takarmány-költségek, a munkaerő költségeinek növekedése és a munkaerőhiány egyaránt hozzájárultak az ágazat nehézségeihez, nem beszélve az esetleges állategészségügyi kihívásokról. Éppen ezért - a korábbi évektől eltérően - nincs most egy olyan gazdálkodói kör, vagy csoport sem, aki azt mondhatná, hogy teljes mértékben elégedett az idei évvel. Ennek általában inkább az ellenkezője jellemző, és miközben a termelők a túlélésükért küzdenek, folyamatosan emelkednek a termékeik - így az élelmiszerek - árai, miközben a fogyasztók helyzete is egyre romlik. A következő hetek-hónapok történéseit így lehetetlen megjósolni, az azonban biztos, hogy a klímaváltozás az elkövetkező időszakban is komoly problémát fog jelenteni hazánkban, felfelé hajtva az árakat és tovább növelve a megoldásra váró problémákat.