agrarszektor.hu • 2022. október 7. 06:03
Magyarországon a képzeletbeli dobogó felső fokán kétségtelenül a csirke és a sertés áll, ami a húsfogyasztásunkat illeti. Bár a vadgazdálkodás itthon is fontos, úgy tűnik, hogy a vadakat sokkal inkább csodálni szeretjük, mintsem megenni. Évente mintegy tízezer tonna hasznosítható vadhús keletkezik, viszont így is mindössze kétadagnyi vadból készült ételt eszünk meg fejenként 365 nap alatt. Nem kapható ugyan minden sarki kisboltban, de nem is kell érte hosszú-hosszú köröket futnunk, ráadásul a tápanyag-összetétele is kiváló. Az, hogy miért nem szerepel rendszeresen a családok étlapján, az az alábbi cikkünkből kiderül.
Meglepő lehet, de a vadhúsok a tradicionális magyar konyha részét képezik, ízletes és különleges fogások készíthetők belőle. Azonban azzal is egyet lehet érteni, hogy nem sűrűn halljuk senkitől sem azt, hogy ma szarvas/őz/vaddisznó lesz a menü - éttermekben viszont annál inkább. Ugyanis, ha nagy ritkán mégis esznek valamilyen vadat a magyarok, azt inkább éttermekben teszik. Az Agrármarketing Centrum (AMC) adataiból kiderült, hogy a magyarországi vadgazdálkodás során évente mintegy tízezer tonna hasznosítható vadhús keletkezik, ennek ellenére évente fejenként alig két adag vadételt fogyasztunk el átlagosan.
Egészséges, különleges és fenntartható - de így sem kell szinte senkinek
Számos érvet felsorolhatunk a vadhúsfogyasztás mellett, többek között azt is, hogy bizonyos létfontosságú ásványi anyagok akár többször nagyobb arányban fordulnak elő a vadhúsban, mint a tenyésztett háziállatokéban. Első ránézésre furcsának tűnhet, de a legfenntarthatóbb és legjobb minőségű húsok közé sorolható. Ez pedig azzal magyarázható, hogy a vadak húsa is az állat életminőségétől és a takarmánytól függ, a vadak esetében viszont aligha lehet természetesebb tartásról és tápanyagról beszélni. Minden vad hormonmentes: növekedési hormonokat nem adnak az étrendjükhöz, mivel étrendjük természetes. Az olyan vadak, mint az őz, a nyúl, a galamb és a fajd, antibiotikum-mentesek - írja az AMC. Ha összegezzük az eddig leírtakat, elfogultság nélkül kijelenthető, hogy egy egészséges, ízletes, különleges és fenntartható (tehát bizonyos trendeknek is megfelelő) húsról van szó. Így hát talán már kezdhetünk is rájönni, hogy mi lehet az oka az alacsony fogyasztásnak.
A rút anyagiak
A jelenlegi helyzetben mindennek meg kell nézni az árát, és bizony az emberek a spórolást sokszor a hasukon kezdik. Történelmi drágulásoknak lehetünk szemtanúi, a vadhúsok pedig sosem tartoztak a filléres termékek közé, ez most még inkább elmondható. Lassan a megszokott alapélelmiszerek is az eget súrolják az árukat tekintve, és minden más luxusnak számít. Az áremelkedések nem kerülték el a vadakat sem, elképesztő összegekkel találhatjuk magunkat szembe.
Különböző webáruházak kínálatát átfésülve pedig megláthatjuk, hogy mennyit változtak árak, és hol taratnak jelenleg:
- szarvascomb (1kg): csont nélkül, fagyasztva 5000 forint az Auchan kínálatában,
- szarvas lábszárhús (1kg): jelenleg 2700 forint a Matusz-Vad webáruházban,
- csont nélküli vaddisznógerinc (1kg): 4500 forint a Matusz-Vad webáruházban,
- csont nélküli őzcomb (1 kg): 4800 forint, szintén a Matusz-Vad webáruházban.
A magas árak mellett a gyér fogyasztást az is magyarázza, hogy nem éppen egy könnyen elkészíthető alapanyagról van szó. Ha valaki nem néz utána alaposan a receptnek vagy az elkészítési módnak, akkor könnyen csalódás lehet az étel. Így hát egészen egyszerűen elmegy az ember kedve a vadhústól, hiszen arra gondol, hogy egy vagyont fizetett érte, cserébe még csak nem is finom. Ez persze egyáltalán nincsen így, mivel, mint említettük is, nagyon különleges és ízletes ételről van szó, de az elkészítése valóban gyakorlást és odafigyelést igényel. Tény, hogy nem futunk bele minden boltban vadhúsba, de piacokon, nagyobb üzletekben és henteseknél hozzájuthatunk a jó minőségű húshoz.