Szedlák Levente • 2022. november 3. 06:01
Hónapok óta egyre drágulnak a liszt, ezzel együtt a különféle kenyerek és egyéb pékáruk ára is folyamatosan emelkedik. Noha az 1000 forintos kenyér nyáron még csak fenyegető rémkép volt, mostanra a mindennapok része lett, ahogy a 100 forint körüli zsemle és kifli is, hogy az egyes péksütemények árairól már ne is szóljunk. A riasztó drágulás hátterében számos ok húzódik meg, a búza árának emelkedésétől kezdve az energiaárak elszállásán át egészen a forint inflációjáig. Kérdés azonban, hogy meddig tarthat még ez a trend, meddig emelkedhet a liszt és a kenyérfélék ára? Hol van az a pont, ahol a magyar fogyasztók már nem vásárolják meg az adott terméket? Az Agrárszektor ennek járt utána.
Korábban elképzelhetetlen mértékben emelkedett meg a kenyerek és a pékáruk ára Magyarországon. Míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021 októberében átlagosan 417 forintba került egy kiló fehér kenyér, 360-ba egy kiló félbarna, 32-be egy zsemle és 156 forintba egy kakaós csiga, addig ez 2022 szeptemberére 766, 673, 56 és 229 forint lett. Vagyis a fehér kenyér esetében egy 83%-os drágulásról beszélhetünk, addig a barna kenyérnél 86%-os, a zsemlénél 55%-os, a kakaós csigánál pedig csaknem 47%-os volt az áremelkedés tavaly októberétől az idei év szeptemberéig. Ez mostanra még magasabb lehet, hiszen októberben tovább nőttek az árak, és a jelek szerint ez a folyamat a közeljövőben nem is fog abbamaradni.
Mi várható a liszt és a kenyér árát illetően a jövőben?
Ha emelkedik a liszt ára, az mindig magával hozza a kenyérfélék drágulását is. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke korábban az RTL Klub Híradójának úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi időszakban a liszt ára a háromszorosára emelkedett, emellett pedig nőttek a logisztikai és az energiaköltségek, nem beszélve a munkabérek emeléséről. A szakember szerint a drágulásnak még mindig nincs vége, hiszen októberben lisztáremelést terveznek a malomipari vállalatok.
Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók,Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára azonban úgy látja, hogy a malomipar nem tervez egységesen áremelést, mert minden cég maga dönti el, hogy milyen mértékben és milyen ütemben emeli az árait. Az azonban a szakember szerint biztos, hogy emelkedtek az árak, de ez folyamatosan így van a betakarítás óta. Pótsa Zsófia szerint nem lehet tudni, lesz-e további áremelkedés, mivel a gabonaárak idén eléggé hektikusan alakulnak. Most épp megnövekedtek, de ez könnyen változhat, elég például az ukrán gabonaszállításban az elmúlt napokban tapasztalható feszültségekre gondolni.
A Gabonaszövetség főtitkára beszélt arról is, hogy a lisztáraknál a forint-euró árfolyam is közrejátszik, és hogy a jelek szerint most kissé megnyugodott a forint, ami szintén lejjebb nyomta kissé a gabonaárakat. Szintén fontos tényezőt jelentenek ebben az egyenletben az energiárak: október-novemberben járt le a legtöbb cég éves szerződése, és komoly befolyással van a későbbi árakra az, hogy milyen áron tudtak az egyes cégek új szerződéseket kötni. És ekkor az infláció hatásáról még nem is beszéltünk - jelezte Pótsa Zsófia, hozzátéve, hogy emiatt elképzelhetőek a további áremelkedések a malomiparban, ezzel együtt pedig a sütőiparban is.
Hasonlóképpen látta a helyzetet az agrárközgazdász is. Raskó György kérdésünkre elmondta, hogy a liszt ára folyamatosan emelkedik, hiszen a búza ára is durván megemelkedett az utóbbi hetekben. Szeptemberig volt egy zuhanás, de most megint 370-380 euró körül van a búza tonnája, és az a termelő, akinek még van áruja, nem fogja ez alatt eladni. A szakember beszélt arról is, hogy az őszi eladások a mostani árakon történtek és történnek, amelyek pedig szükségszerűen magasabbak lesznek a korábbiaknál. Raskó György is hangsúlyozta, hogy mivel a malmok is drágábban tudják beszerezni az alapanyagot, valamint nőttek az energiaköltségeik és kérdéses, milyen új szerződéseket tudtak kötni az energiaszolgáltatókkal, ezért minden jel arra mutat, hogy további áremelkedések várhatóak az ágazatban.
Meddig emelkedhet még a kenyér és a pékáruk ára?
Raskó György szerint a kenyerek és pékáruk áremelkedésének a vásárlóerő az egyetlen, ami gátat szabhat. Mint mondta, november vége, december eleje lesz az időszak, ameddig a lakosság vásárlóereje kitart. Decemberben a magyarok ki fognak költekezni a karácsonyi ünnepek miatt, aztán januárban egy hatalmas zuhanás fog következni a fogyasztásban, és ahogy a szakember fogalmazott, ilyenkor nagyon nehéz lenne áremelést foganatosítani a kiskereskedelemben az élelmiszerek vonatkozásában.
Mi várható a következő időszakban?
Orbán Viktor miniszterelnök október 29-én közölte, hogy a kormány tervei között szerepel, hogy az árstopot kiterjesszék további termékekre is. Noha a kormányfő nem részletezte, mely termékek vonatkozásában vizsgálják az ársapka lehetőségét, a bejelentést követően megindult a találgatás, hogy mely élelmiszerek tekintetében lehet számítani az árak befagyasztására. Ezek között a kenyér is felmerült, mint lehetséges jelölt.
Raskó György szerint ugyanakkor kizárt, hogy a kenyér hatósági árassá váljon a következő időszakban. Az agrárközgazdász indoklása szerint annyi kenyérféle van, hogy nem lenne értelme egy adott fajtára ársapkát bevezetni, mindegyikre pedig lehetetlen lenne. Ahogy a szakember fogalmazott, azt ugyan el lehet érni, hogy a kizárólag búzalisztből készült fehér kenyér hatósági áras legyen, ez azonban kevés lenne, mivel a "sima" fehér kenyér gyakorlatilag már most eltűnt a boltokból, nagyságrendileg pedig a fogyasztás elenyésző hányadát adja. Arról nem is beszélve, hogy ha ezt vagy azt a kenyérfajtát hatósági árassá tennék, azzal csak azt érnék el, hogy az is eltűnjön a boltokból, hiszen ki akarna veszteséges terméket forgalmazni önként?
Az agrárközgazdász szerint a tojásnál, mint lehetséges másik jelöltnél még egyszerűbb a probléma: Magyarország ugyanis nettó importőr ebből az élelmiszerből, és a lakosság tojásszükségletének egy részét külpiacról elégíti ki. Ez Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke szerint mintegy 20%-ot jelent jelenleg.
Raskó György rámutatott, hogy ilyen helyzetben öngyilkos lépés lenne hatósági árassá tenni a tojást. Ha ugyanis ebben a helyzetben ársapkát húznak ere az élelmiszerre, akkor nem lesz olyan külföldi beszállító, aki tojást hozna Magyarországra. Márpedig ezt a helyzetet mindenképp el kell kerülni, hiszen ez az az állati termék, ami egyben teljes értékű fehérje is, amint azt Molnár Györgyi, a Tojásszövetség mezőgazdasági titkára korábban elmondta.
Összességében látható, hogy a jelenlegi helyzetben minden a liszt és a kenyérfélék árának további emelkedése irányába mutat. Az áremelés azonban nem tarthat a végtelenségig, annak legkésőbb januárban véget kell érnie, hiszen ekkorra várható egy nagy fogyasztáscsökkenési hullám is. Addig azonban fel kell készülnünk arra, hogy esetleg nosztalgiával fogunk visszagondolni az 1000 forintos kiló kenyérre és a 100 forint körüli kiflire, zsemlére.