Váratlan hírek érkeztek az árstopos tojásról: ezt jobb ha minden vásárló tudja

A Tojásszövetség közleményéből kiderült, hogy csak a kormányrendeletből értesültek arról, hogy a tojás is bekerült a hatósági áras termékek körébe. Ráadásul, amíg a tejnél, a lisztnél és a cukornál egyféle termékre terjesztették ki a hatósági árakat, addig a tojásnál mindenféle tartásmódra, méretre és csomagolásra bevezették az árstopot. Ezért az ágazat szakmai egyeztetést kér a gazdaságfejlesztési minisztertől és az agrárminisztertől, de természetesen a gazdák addig is mindent megtesznek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikból biztosítsák a megfelelő tojásellátottságot. Ez azonban a megváltozott helyzetben nem lesz könnyű.

Több mint 2 milliárd tojást eszünk évente Magyarországon, ennek nagy részét nem húsvétkor, hanem most, a karácsonyi csúcsidőszakban fogyasztjuk. Ekkor van lehetősége a termelőnek arra a haszonra, amit egyébként a szűkös nyári szezonban nem tud érvényesíteni, illetve elveszít. Ha a termelő nem tudja az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, számítani kell termékhiányra - már középtávon is

- mondta Prof. Dr. Sütő Zoltán, a Magyar Tojásszövetség elnöke.

Ha az árstoppal lefölözik a termelő hasznát, akkor sajnos nem tud tartalékot képezni és fejleszteni. A tojástermelés nem egy gyártósor, amit bármikor le lehet állítani, vagyis az előretervezés a teljes folyamat időigényessége miatt nagyon fontos tényező. Sajnos a mostani körülmények között ez teljesen kiszámíthatatlan és tervezhetetlen lett - tette hozzá az elnök. A szakmai szervezet szerint félő, hogy a hatósági ár következményeként a kiskereskedők kevesebb terméket forgalmaznak majd, és maximalizálják az egy vevőnek eladható mennyiséget, ezért kevesebb tojást fognak rendelni a termelőtől, ez pedig a termelő kapacitások leépítését vonhatja maga után.

Az állásfoglalásban a Tojásszövetség kiemelte, hogy Magyarország nem tojásexportőr: a hazai termelés a lakossági igényeknek nagyjából a 80%-át fedezi, így sajnos szükség van az importra is. Jelenleg azonban egész Európában magas a tojás ára - ez egy közös piac, ugyanazok a hatások - ez azonban azt is jelenti, hogy az import tojás sem (lenne) olcsóbb, mint ami a magyar termelőtől származik. Erről korábban az Agrárszektor is beszámolt.

A szakmai szervezet emlékeztetett rá, hogy a tojás fogyasztói ára három lépcsőben alakul ki. Ezek a következők: termelői költségek, csomagolóhelyi ár és fogyasztói ár.

• Termelői költségek: A termelői költségek 70%-a a takarmányköltség, ami egyrészt az orosz-ukrán háború miatt (mindkét ország jelentős búza, kukorica és napraforgó termelő ország) akár négyszeresre drágultak. A takarmánynál világpiaci árakkal számolnak, sok esetben euróban kell fizetni, így a forintgyengülés sem tett jót. Jelentős tétel még a tojótyúkok beszerzése és felnevelése, az energetika (fűtés, hűtés, légcsere), az állatgondozás (emberi munkaerő, gépek), az állategészségügyi, higiéniai költségek, az amortizáció, valamint a karbantartás és az új eszközök beszerzése. Az energiánál tízszeres, húszsoros drágulások jellemzőek.
• Csomagolóhelyi ár: A tojások nagy része csomagolóközpontokba kerül, ahonnan csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, ami egy újabb „hozzávaló”, a ​ papír drágulása miatt szintén ​ jelentősen emelkedett.
• Fogyasztói ár: A nagy áruházláncok általában versenyeztetik a tojásbeszállítókat, kiválasztják a legalacsonyabb áron szállító termelőt. Így a tojás végső, fogyasztói árát - a saját költségeik ráterhelése után - a kereskedők határozzák meg.

Mennyibe kerülhet akkor a tojás most Magyarországon?

Az AKI PÁIR legfrissebb, november 6-i adatai alapján az M méretosztályba tartozó, ketreces tartásból származó tojás fogyasztói ára darabonként 113,38 forint volt, az L méretosztályba tartozó, ketreces tartásból származó tojásé pedig 128,6 forint. A kiskereskedelmi láncoknál 2022. október 30-án a ketreces, M-es tojás darabját 107,75 forintért, az ketreces, L-es tojást 124,8 forintért, az ketreces, S-es tojást pedig 92,25 forintért vehették meg a fogyasztók. A mélyalmos, L+M méretosztályba tartozó tojások darabjának fogyasztói ára ugyanekkor 126,67 forint volt.

Ahogy az a november 9-én, késő este megjelent és november 10-én hatályba lépett kormányrendeletből is kiderült, az új árstopos termékeket a 2022. szeptember 30-i, vagy ahhoz legközelebbi áron kell értékesítenie a kereskedőknek. Az AKI PÁIR október 2-i adatai alapján a ketreces tojás fogyasztói ára az S méretosztálynál 65,25 forint volt darabonként, az M méretosztálynál 80,44 forint, az L méretosztálynál pedig 97,5 forint. A mélyalmos tojásoknál az M méretosztályú darabja 90,83 forintba, az L méretosztályúnak pedig 95 forintba került ekkor. Ha összehasonlítjuk az október eleji és november eleji (október végi) árakat, akkor láthatjuk, hogy az M-es méretű, ketreces tojások fogyasztói ára egy hónap alatt 33%-kal, az L-es méretűeké pedig 28%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben az S-es mértű tojás drágult meg, ennek 41%-kal lett magasabb az ára. A mélyalmos tojásoknál a M méretosztályúak egy hónap alatt 39,5%-kal, az L méretosztályúak pedig 33%-kal drágultak meg. A legáltalánosabb számítások szerint az árstop mintegy 30 forinttal csökkentheti a különböző tartásmódból származó és méretű tojások árait.

Az Agrárszektor még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése előtt arról kérdezte Raskó György agrárközgazdászt, hogy mely élelmiszerek kerülhetnek ársapka alá. A szakember a tojás kapcsán jelezte, hogy ennek a hatósági árasság tétele öngyilkos lépés lenne, mivel Magyarország importra kényszerül ebből a termékből, a lakosság tojásszükségletének egy részét külpiacról elégíti ki. Az agrárközgazdász is attól tartott, hogy ha hatósági árassá válik ez az élelmiszer, akkor nem lesz olyan külföldi beszállító, aki tojást hozna Magyarországra.