agrarszektor.hu • 2022. december 12. 12:16
Kilátástalan helyzetben vannak a magyar méhészek, egyszerűen nem tudják eladni az akácmézüket. Hiába lett jó a termés, ha a felvásárlók nem, vagy csak olyan nyomott árakon vennék át az árut, ami már nem éri meg a termelőknek.
Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Hajdú-Bihar megyei elnöke elmondása alapján a 2021-es évről 2022-re jól teleltek a méhállományok, betegség sem tizedelte őket, és tavasszal úgy alakult az időjárás, ahogyan az a méhészek forgatókönyvében szerepelt. Hosszú idő után az idei volt az első olyan év, amikor a fagy nem károsította az akácot, teljes volt a virágzás - olvasható a HAON.hu oldalán. A szakember beszélt arról is, hogy rengeteg akácmézet pergettek, aminek különösen örültek a méhészek, hiszen ez a legkelendőbb a hazai és a külföldi piacokon is.
A Dunántúl déli részén, főleg a Zselicben a hárs is nagyon jól virágzott, azonban intő jel volt számukra a repce gyenge virágzása - ismertette Király László, aki azt is hozzáfűzte még, hogy még májusban is minden megvolt a mennyiségében és minőségében is kiváló mézterméshez. Igaz, száraz volt a tél és a tavasz is, emiatt tudtak csak kevés repcemézet pergetni, de remélték, Medárd meghozza az esőt. Nemhogy nem hozta meg, hanem az egész nyár rendkívül aszályos volt. Ennek következtében sehol sem voltak vadvirágok, így az ő vidékükön csupán a gazdasági növények jöhettek számításba. Igaz, a kukoricavirág nem ad mézet, viszont a virágpor miatt nagyon jelentős, ám ez a takarmánynövény gyakorlatilag alig hozott termést. A napraforgó valamivel jobb volt, de a múlt esztendőkben megszokott nagy, lapostányérnyi virágok helyett az idén csupán befőttesüveg-fedőnyi volt az olajos növény virága. A facélia, a mézelőfű is gyengén virágzott. Így összességében elmondható, hogy akácmézből sok lett, vegyes virágmézből azonban már csak gyenge-közepes mennyiséget, napraforgóból és repcéből keveset tudtak pergetni a méhészek.
A már említett aszályprobléma mellett azonban van sokkal súlyosabb gond is, aminek egyelőre sem az okát, sem a megoldását nem látják a méhészek. Ahogy Király László fogalmazott, a hungarikumnak számító akácmézből nagyon sok van, szinte túlcsordulnak a hordók, és a minősége is kiváló. Ennek ellenére nem kell senkinek, a termelők nem tudják eladni az akácmézüket. Még kilogrammonként 1800 forintos áron sem, pedig már tavaly is 2300 forint volt kilója. Közben a boltokban 8 ezer forintos akácmézek is előfordulhatnak. De ugyanúgy nem kell az embereknek a vegyes virágméz, aminek kilóját 1100 forintért adnák. Ezt az áruházláncok polcain 3500-4000 forintért kínálják - részletezte a méhészek problémájának kereskedelmi oldalát Király László.
Hogy a Nyugat-Európában, de akár világviszonylatban is a kiváló minőségéről ismert magyar akácméz iránt miért csappant meg drasztikusan a kereslet, arra csak következtetni tud a méhészszakma. Király László elmondta, hogy a három legnagyobb felvásárló ország - Franciaország, Németország és Olaszország - a korábbi évek gyakorlatától eltérve valószínűleg most nem akar készletet felhalmozni, ezért csak kisebb mennyiségeket vásárol. De hogy a hazai fogyasztóknak az idén miért nem kell az akácméz, arról a méhészeknek elképzelésük sincs, ahogy arról sem, hogy a vegyes virágméz iránt miért csappant meg a kereslet - adott hangot tanácstalanságának Hajdú-Bihar első számú méhésze.
A szakember elmondta azt is, hogy a jó néhány évvel ezelőtti évenkénti és személyenkénti mézfogyasztás a fél kilóról 2021-re az egy kilóra növekedett. És emögött rengeteg munkája van a méhészeknek. Pénz híján önmaguk népszerűsítik az egyébként nagyon egészséges mézet, valamint annak fogyasztását. Létrehozták a mézlovagrendet, választanak mézkirálynőt, ezekhez kapcsolódóan társasági eseményeket tartanak, továbbá az óvodákban, iskolákban mézreggeliket rendeznek.
Se cukor, se akác, csak drága benzin
Király László a jelen időszak problémái után áttért a jövőt illető aggályaira: mivel a most eladhatatlannak tűnő mézkészletek miatt kevesebb a méhészek bevétele, félő, többen fel fognak hagyni a mezőgazdaság számára is nagyon fontos méhészkedéssel. De még ha nem is hagyják abba, csökkenhet az úgynevezett vándorméhészek száma, akik kaptáraik szállításával követik az országban például az akác- vagy a hárs virágzását. Óriásit emelkedett az üzemanyagok ára, amit már nem tudnak megfizetni. Mióta hatósági áras a méhek táplálásához elengedhetetlenül fontos cukor, szinte teljesen elfogyott a boltok polcairól. Vagy marad az úgynevezett méhészcukor, aminek ára kilogrammonként 500-600 forint. Ha ezeket összeveti az ember a méz iránt visszaesett keresettel, nem csoda, hogy a méhészek aggódnak a megélhetésük miatt.
De térjünk vissza egy sajnálatos tendencia erejéig az akácmézhez! Energiaválság idejét éljük, és a fa, mint fűtőanyag felértékelődött. Az akácfa kiváló tűzifa, jól hasad és nyersen is jól ég. Lényegében most szabadon kivághatók az akácerdők. Félő, a következő években drasztikusan lecsökken a magyar méhészeknek a világhírnevet adó akácméz alapanyagát jelentő erdő nagysága
- fejezte be gondolatait Király László.