Az elmúlt időszakban megháromszorozódott a termelői piacok száma Magyarországon. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a tíz évvel ezelőtti 120 helyi piac mellett ma már több mint 300 helyszínen várják a vásárlókat a termelők - olvasható a Magyar Nemzet oldalán.

A kormány még tíz évvel ezelőtt, 2012-ben határozta meg jogszabályi keretekkel a termelői piac fogalmát. A jogszabályi rendelkezés szerint a termelői piacok - a kereskedői piacokhoz képest - könnyített feltételekkel üzemeltethetők, de csak kistermelők értékesíthetik ott a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket. Az Agrárminisztérium javaslatára a kistermelők ráadásul ma már nemcsak a lakóhelyük negyven kilométeres körzetében és a fővárosban értékesíthetik portékáikat, hanem - a friss hústermékek kivételével - bárhol az országban kínálhatják a termékeiket. A helyi piacok térhódítását a jogszabályi környezet változása mellett a támogatások is elősegítették.

A Vidékfejlesztési program keretében 2020 őszén indult el a helyi piacok fejlesztését célzó pályázat. A minisztérium adatai szerint a felhívásra 362 kérelem érkezett be, mintegy 27,69 milliárd forint értékben. Máig összesen 146 pályázat volt sikeres, a kifizetett támogatás pedig eléri a 11,58 milliárd forintot.
Az úgynevezett rövid ellátási láncok támogatása a januártól induló új támogatási rendszerben is prioritást élvez majd. A tárcától kapott tájékoztatás szerint a korábbihoz hasonló pályázati lehetőségekre számíthatnak az érintettek, a piacok és vásárterek létrehozásához és felújítására is lesz elérhető forrás.

Súlyos a helyzet vidéken: rengeteg piacot zártak be, többségük soha nem nyit már ki

A termelői piacok egy része viszont be tudott épülni a helyi rendezvényekbe.

Az elmúlt években az ügyeskedőknek is feltűnt, hogy a helyi termelői pia­cokon nagyobb bizalommal fordulnak az árusokhoz a vásárlók, s adott esetben akár többet is hajlandók fizetni egy adott áruért, ha tudják - vagy azt gondolják -, hogy őstermelőtől származik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) dolga, hogy kiszűrje a nem jogszerűen árusítókat a helyi piacokról. A hatóság tapasztalatai szerint a piacszervezők sokszor olyanokat is beengednek a piacra, akik nem őstermelőknek, hanem elsősorban kereskedőnek számítanak. Az ellenőrzések során pont az ilyen „ügyeskedők” kiszűrésére tart mindig szemlét a hatóság az őstermelők esetében a termelés helyén is. A Nébih egyébként csak az idén eddig mintegy 150 zöldség-gyümölcs forgalmazót ellenőrzött a termelői piacokon, ezt a számot pedig tovább növeli majd az év végéig tartó kiemelt szezonális ellenőrzési akció is.