Érik a rizs-krízis a világban: bármikor beüthet a baj a hazai boltokban is

Amint azt mindenki tapasztalhatta a pénztárcáján, az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedtek az élelmiszerek árai a magyar boltokban, ráadásul minden jel arra mutat, hogy a folyamat még nem ért véget. Kivételt képeznek ez alól az árstopos élelmiszerek, amelyek közé a burgonya is tartozik, amelyet rengetegféleképpen lehet elkészíteni, és amely köret lehet szinte bármilyen hús- vagy zöldségétel mellett. Ugyanakkor a másik nagy köretként ismert élelmiszerről, a rizsről meglehetősen kevés szó esett mostanáig. Az iparági szakértők szerint a rizs lehet a következő élelmiszer, ami jelentős mértékben meg fog drágulni. A jelenség kiváltó okának már nemcsak a növekvő energia- és műtrágyaárak tekinthetőek, hanem az orosz-ukrán háború is hatással van a rizs drágulására - olvasható a HelloVidék oldalán.

Éppen ezért, a szakértők úgy vélik, hamarosan a rizs is csatlakozhat a nehezen beszerezhető és drága ételekhez. Ugyan most még kielégítő mennyiségű a rizstermelés a Földön, de a búza és általában a mezőgazdasági termelés emelkedő árának hatására érdemes lesz jövőre odafigyelni a rizs árára. India tavaly 20%-os exportadót vetett ki a különböző rizsfajtákra, ami ugyancsak közrejátszhat rizs világpiaci árának emelkedésében.

Egyre több rizst fogyasztanak a magyarok, hazait is

Az európaiak rizsfogyasztása is dél felé nő: míg egy spanyol vagy olasz évi 6-18 kg-ot, egy északi csak 3,5-5,5 kg rizst eszik meg évente, ehhez képest mi magyarok középen állunk: az ország lakossága évente nagyjából 40 ezer tonna rizst fogyaszt el. A KSH adatai szerint a hazai rizsfogyasztás évről évre folyamatosan nő. 2014-ben az egy főre jutó mennyiség még 4,1 kg volt, azóta fokozatosan egyre többet eszünk, 2019-ben ez a mérőszám már 6,3 kg lett. Összehasonlításként azonban még messze kevesebb rizst fogyasztunk, mint például burgonyát (58 kg), a búzalisztről nem is beszélve, hiszen évente 85,6 kg lisztet használunk el.

Bármilyen hihetetlen, Magyarország is a nagy rizstermelő országok közé tartozik, mi vagyunk az északi határ Európában, ahol még jól érzi magát ez a kultúrnövény. A rizs árasztás nélküli termelésére 1983-ben kezdődtek kísérletek Szarvason. Ezek alapvető motivációja az volt, hogy a rizstelepek kiépítése és az öntözővíz igen költséges, így kénytelenek voltak takarékosabb megoldások után nézni. Csaknem 10 évnyi kutatómunka eredményeképp 1992-ben szabadalmaztatták az árasztás nélküli rizstermesztés módszerét. De ennek ellenére nem egyszerű a hazai rizstermelők dolga, holott a növény jól tűri az aszályosabb időszakokat is.

A magyar termésátlag 3,8 t/ha körül mozog, bár nem ritkák a 6-7 t/ha-os eredmények sem, csak a gyengébb táblák lehúzzák az összértéket. Ehhez képest azonban az európai gazdák 8 t/ha körül mozognak, amit a jelentősen kedvezőbb feltételek mellett termesztő Olasz- Spanyol- és Görögország húz fel, míg a világ abszolút csúcstartója az USA, ezen belül is Kalifornia, valamint Ausztrália, ahol a 10 t/ha értéket meghaladóan dolgoznak.

Mivel helyettesíthetjük a rizst és a burgonyát?

Nem kell lemondanunk a finom falatokról az egészéges táplálkozás, vagy a spórolás miatt. A titok a megfelelő alapanyagokban rejlik: mint például a fehér helyett a rostokban gazdagabb barna rizs választása vagy árpagyöngy, valamint az olyan alternatív köretek, mint a bulgur, a hajdina, a quinoa, az amaránt, a köles, a zab és a tönkölybúza használata. A HelloVidék ezért összegyűjtötte, mit érdemes kipróbálni a heti menüsorban, és miért.

• Bulgur: a bulgur egy igazán egészséges, rostban gazdag élelmiszer, ami elősegíti az emésztőrendszer kiegyensúlyozott működését, tehát mindenképpen jót teszünk szervezetünknek a bulgur gyakori fogyasztásával - sőt, diétánkba is nagyszerűen beilleszthetjük! A bulgur elkészítése, mivel már egy előfőzött/előpárolt élelmiszerrel van dolgunk nagyon egyszerű, sok esetben főznünk sem kell, elég csak leforráznunk - a legtöbb török bulgur recept szerint is elég egyszerűen letakarnunk a leforrázott szemeket, hogy az magába szívhassa a nedvességet. Az következő bulgur receptek elkészítése bármelyik hétköznapra tökéletes, hiszen nem kell velük sokat bajlódni, nagyon finomak és egészségesek.
• Hajdina: akárcsak a többi kásaalapanyag, a hajdina is magas rosttartalommal rendelkezik, emellett többféle B-vitamint tartalmaz. A hajdina amellett, hogy tényleg nagyon egészséges, a népszerűségét leginkább a candidaőrületnek köszönheti, mivel a candida diétában kiválóan helyettesíthető vele a fehér liszt. A hajdina a régebbi korokban (és egyes területeken még ma is) a táplálkozás szerves részéhez tartozott. Leggyakrabban kását főztek belőle, a legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél jóval sokoldalúbb.
• Zabkása: pontosabban zabpehely kása, a legnépszerűbb reggelik közé tartozik. Kissé édeskés íze miatt már minimális fűszerezéssel (fahéj, vanília, méz vagy cukor, gyümölcsök, aszalványok) szinte desszertet reggelizhetünk, miközben nagyon egészséges. Magas a rosttartalma, így jótékonyan hat az emésztésre, B1, B5 és B6 vitamint és lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, így nem ugráltatja a vércukorszintet, emellett csökkenti a koleszterinszintet is. Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor íme, még egy nyomós érv mellette: 5 perc alatt elkészíthető. A klasszikus verzió esetén tejjel főzik, de laktózérzékenyek és diétázók vízzel is készíthetik.
• Árpakása: hántolt árpagyöngyből (gersliből) főzik. Az árpa leginkább a sör miatt cseng ismerősen, pedig sok más dologra is jó. Az árpagyöngyöt főként a rizs helyettesítőjeként érdemes használni, így nem csak kásaként hanem töltelékként, köretként is szuper. Magas a rost és B-vitamin tartalma, emellett foszfortartalmát szokás kiemelni, ami nagyon jó hatással van az idegekre, emellett csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. A rizzsel ellentétben viszont igen sokáig kell főzni, amit lerövidíthetünk, ha előre beáztatjuk. Akkor jó, ha már nem kemény, de nem is teljesen puha. Roppanós, sajátos íze van, és hamar eltelít!
• Köleskása: az elfeledett "ősgabona", tulajdonképpen egy, a perjék családjába tartozó, nagyra növő, egynyári fűféle. A köles élettani, egészségre gyakorolt pozitív hatásai egészen egyedülállóak. A gyomor egyik legjobb gyógyszere, hiszen könnyen emészthető, magas rosttartalma pedig megtisztítja a bélrendszert a salaktól. Mivel nem tartalmaz glutént, lisztérzékenyek, sőt a laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Erős lúgosító hatással is bír, és alacsony kalóriatartalmával – miközben gyorsan és hosszabb időre eltelít – jól beépíthető a fogyókúrás étrendekbe. Az egyik leggazdagabb magnéziumforrás, de tartalmaz foszfort, mangánt és vasat is. B-vitaminban is gazdag. Kásaként körülbelül a zabkása lehetőségeit rejti magában, bár valamivel hosszabb ideig (15-20 perc) kell főzni. Sósan is készíthető, akkor nagyszerű, egészséges köret, de tejben főzve, mákkal megszórva, mézzel megcsorgatva is isteni.
• Quinoa: finom és különleges élelmiszer, amit könnyű variálni, másrészt azért, mert gluténmentes, így a lisztérzékenységgel küzdők is nyugodtan fogyaszthatják. A quinoa mindemellett egészséges is: alacsony kalóriatartalmú, lassan felszívódó szénhidrát, tápértékre hasonló a barna rizshez (100 g főtt quinoa 120 kcal). A quinoa teljes fehérje, vagyis minden szükséges aminosavat tartalmaz, magas a vas- és kalciumtartalma, de tartalmaz magnéziumot és mangánt is, illetve nagyon gazdag rostokban. A quinoa kifejezetten népszerű élelmiszer a vegánok körében, illetve a rostban gazdag táplálkozás hívei között is.