agrarszektor.hu • 2023. március 31. 11:04
Az elmúlt időszakban jelentős csökkenés volt megfigyelhető a gabona világpiaci árában, ami a magyar piacon is megjelent. Ez a tendencia hatással volt a liszt árának alakulására is, így akár még az is előfordulhat, hogy az ársapkás finomliszt kilójához drágábban lehet hozzájutni a boltokban, mintha a piac árazná be a terméket.
A világpiaci események közepette jelentőségét veszítette a liszt hatósági árassá tétele. Csökkent a magyar búzaexport, piacokat veszített az ország, csökkent a búzafelhasználás a malom- és takarmányiparban, emellett pedig szlovák, illetve ukrán import is érkezett az országba - olvasható a Forbes oldalán. De mi áll ezeknek a folyamatoknak a hátterében? Milyen a helyzet jelenleg a gabonapiacon? Ezekre a kérdésekre válaszolt Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára.
A liszt esetében a hatósági ár mostanra teljesen okafogyottá vált
Pótsa Zsófia elmondta, hogy hatalmas különbség figyelhető a különböző üzletláncok által rögzített lisztárak között, 165-től egészen 280 forintig lehet kapni a BL55-ös búzafinomlisztet. Ezen a terméken tavaly ősz óta van ársapka, egy kiló ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál. A kormány legutolsó döntése értelmében 2023. április 30-ig vannak érvényben az ársapkák.
Az utóbbi egy hónapban a világpiaci trendeknek megfelelően Magyarországon is elkezdtek csökkenni a gabonaárak. A Gaboaszövetség főtitkára szerint a korábbi, 140 ezer forintos tonnánkénti búzaár ma már 80 ezer forint, ami iszonyatos nagy csökkenés. A szakember rámutatott, hogy az alapanyagár csökkenése óhatatlanul maga után vonja a feldolgozott termék, vagyis például a liszt árának csökkenését is.
Ez problémát jelent a feldolgozóiparnak, mert magas áron vásárolták meg a búzát, de ahhoz, hogy bírják a versenyt a bejövő ukrán, román és lengyel liszttel, csökkenteniük kell az árakat. Pótsa Zsófia elmondása szerint itt fontos kérdés, hogy az egyes szereplők mekkora veszteséget bírnak el, de a lisztárak egyértelműen megtörtek, és az elmúlt hónapban lefelé mentek. Így az ársapka is jelentőségét vesztette, ha volt egyáltalán jelentősége - tette hozzá a szakember.
A liszt így várhatóan az a termék lesz, amelyiknek az ára az ársapka eltörlése után - ha nem változnak drasztikusan a világpiaci viszonyok és árak - nem fog növekedni
- mondta Pótsa Zsófia.
Van elég hazai búza, de még mindig nem versenyképes
Bár a tavalyi, kiemelkedően aszályos évben nem lett jó a hazai gabonatermés, búzából 4,2 millió tonna, kukoricából pedig 2,8 millió tonna termett. Összevetésül: búzából egy átlagos évben 5-5,2 millió tonnát szoktak aratni a magyar termelők, a tavalyi, egymillió tonnával kevesebb termés így nem kritikusan rossz, máskor is fordult már elő hasonló. A kukoricatermés azonban negatív rekordot döntött, ám ennek ellenére nagy átmenő készleteink lesznek - mondta a szakember. Ez viszont azt jelenti, hogy várhatóan búzából és kukoricából is jelenetős mennyiség marad a következő gazdálkodási év elejére.
A Gabonaszövetség akár 900 ezer tonna átmenő búzakészlettel számol, vagyis a tavalyi mérsékeltebb termés ellenére is maradnak készletek. Prognózisuk szerint 2023. július elsején, az új gazdálkodási év kezdetén ekkora készlet lehet a raktárakban a tavalyi átlag alatti termés ellenére is. Ennek több oka is van:
- A malomipar és a takarmányipar is a szokásosnál kevesebb búzát használ.
- A malomipar azért, mert a kenyér és a pékáru drágulása okán kevesebbet, óvatosabban vásárolnak az emberek, legtöbbször kimondottan annyit, amennyire szükségük van.
- Emiatt lisztből is kevesebbet gyártanak, vagyis gabonából sem használják fel a malmok a korábban megszokott mennyiségeket.
- A lisztexport is csökkent: búzalisztből klasszikusan 180-200 ezer tonna a kivitt mennyiség, de csökkent a kivitel Magyarország fő felvevőpiacára, Romániába, ahol nagyon lementek a lisztárak.
- A takarmányipar búzafelhasználása részben az állatállomány csökkenése miatt, részben pedig amiatt mérséklődött, mert a magas árak miatt a gazdák próbáltak olcsóbb fajta gabonák, más mixek után nézni.
- Ezzel párhuzamosan Magyarország importál is: 2022. július és 2023. március között mintegy 235 ezer tonna búza érkezett be az országba, elsősorban Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából (ez a mennyiségi sorrend is). A megtermett 4,2 millió tonna elég lett volna a hazai szükségletek kielégítésére, az import olcsósága miatt érkezett be ennyi külföldi búza.
Összeértek az árak
A Gabonaszövetség főtitkára szerint Magyarország búzából évente átlagosan legalább 2,7 millió tonnát szokott exportálni. Ez most azonban jóval kevesebb lesz a magyar búza versenyképtelensége miatt.
Már a szezon elején nagyon magas, 140 ezer forint környékén volt a tonnánkénti ár, gyakorlatilag a világon a legdrágább volt, így csökkent a kereslet iránta
- mondta Pótsa Zsófia.
Az is visszavetette a magyar búzakivitelt, hogy júliusban lelassult az exportengedélyek kiadása (majdnem egy hónapot kellett várni), így fontos piacokat veszített el a magyar búza, aminek a hatását most is lehet érezni. A szokásosnál kevesebbet szállítottunk Olaszországba, Németországba, illetve Ausztriába is - mutatott rá a szakember. Az exportot érintő nehézségek és a bejövő importbúza letörte az árakat. A magyar búza tonnánkénti ára jelenleg 80-85 ezer forint között van, nagyjából egy szinten a fekete-tengeri térség áraival.
Ami a kukoricát illeti, az egyébként is gyenge tavalyi termés nem elegendő a hazai szükséglet kielégítésére, és a minősége sem egyöntetűen jó, ezért itt egyértelműen importra volt szükségünk - mondta Pótsa Zsófia. A Gabonaszövetség számításai szerint ebben a szezonban kétmillió tonna kukoricát kell behozni, ebből összesítésük szerint 1,4 millió tonna érkezett be március 25-ig az országba. A fő forrás Ukrajna: ezeket a tételeket általában nagy ipari felhasználók, nagy takarmányfelhasználók hozzák be.
Ezek szigorúan ellenőrzött termények, certifikátok kísérik őket, mert senki nem engedheti meg magának azt, hogy kétes árut hozzon be, vagy azt dolgozzon fel
- hangsúlyozta Pótsa Zsófia.
Nemcsak Ukrajnából érkezik Magyarországra kukorica, hanem Szerbiából is, tavaly a második félévben még nagyobb mennyiség jött utóbbiból, mint a keleti szomszédtól. Pótsa Zsófia ugyanakkor hozzátette: az ukrán kukoricabehozatal üteme is csökkent az utóbbi időben, mert már van elég termény, becslésük szerint legalább 600 ezer tonna átmenő készlet lesz majd kukoricából.