Kész, vége? Tényleg búcsúzhatunk az olcsó élelmiszerektől Magyarországon?

Az élelmiszerárak még tavaly utolsó negyedévében is szinte hétről hétre ugráltak felfelé. Jelenleg hol tart ez a folyamat, kell további drágulásra számítani itthon, vagy várható stagnálás, esetleg csökkenés?

Nehéz megmondani. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy még felfelé mennek az alapanyagárak, és ez igaz a pulyka és a csirke esetében is, de nem gondolnám, hogy közép- vagy hosszú távon még lesz áremelés. Azt várom, hogy nagyjából a jelenlegi szinten maradnak az árak. Ugyanakkor csökkenés se valószínű, hiszen figyelembe kell venni, hogy az a nagy drágulás, amit tapasztaltunk tavaly, két részből állt.

Az egyik a forint gyengülése, ennek természetes következménye volt az áremelkedés. Viszont a másik, ami a fontosabb, hogy évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár. Ez a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt. Ehhez hozzáadódik, hogy az utóbbi 2-3 évben elég komoly béremelés is történt.

Megfigyelhető volt, hogy a vásárlók az olcsóbb, gyengébb minőségű, esetleg helyettesítő termékeket keresték. A vállalatnál tapasztaltak kereslet-visszaesést a magasabb minőségű termékek iránt?

Sajnos 2022 egy nagyon nehéz év volt. 2023 az energiaköltség szempontjából már könnyebb, de mi is azt tapasztaljuk, hogy van egy kis visszaesés a drágább termékeknél, és a fogyasztók inkább az olcsóbb termékekre fókuszálnak, jobban vásárolják a kereskedelmi láncok saját márkás termékeit. De azt remélem, hogy ez a trend nem lesz túl intenzív.

A fókuszunk marad a jó minőségű és finom termékeken, ugyanakkor van egy fontos üzenetünk, amit át szeretnénk adni a fogyasztóknak. Inkább együnk egy kicsit kevesebbet, de az jó minőségű legyen - természetesen korrekt áron.

Tavaly nyáron az aszály sújtotta leginkább a magyar termelőket, gyártókat, az elmúlt hetekben, hónapokban viszont az enyhe tél okozott fejtörést. Ez volt bármilyen hatással a Kométára?

Ha nincs elég gabona, akkor drágább lesz a takarmány, és a végén az élőállat is drágulni fog. A történelemben most tapasztaljuk a legmagasabb sertésárakat, több mint 700 forint, ez tavaly január-februárban még 350-400 forint volt. Úgyhogy, igen, nem akármilyen hatással volt ránk.

2022-ben ráadásul lényegesen kevesebb sertés és baromfi került a vágóhidakra.

Nálunk is volt egy kis csökkenés, de kisebb, mint a piaci átlag és különösebben nem okozott nagy gondot. Mindössze 5 százalékkal csökkent a vágásszám. Magyarország egészén 8-9 százalékkal mérséklődött, de ez nem egyedi eset. Németországban vagy Lengyelországban például 10-20 százalékos visszaesés volt megfigyelhető.

Az állattenyésztők is kétségtelenül nehéz időket élnek, akár a takarmány, akár az input -és alapanyagok drágulását vesszük figyelembe. A cégnél okozott-e bármilyen problémát ezeknek a beszerzése?

Még mindig be lehet szerezni mindent, ha van rá pénz. Ugyan volt olyan, amikor úgy tűnt, hogy nehéz találni például cukrot, burgonyakeményítőt vagy éppen kartonpapírt a csomagoláshoz és sokat drágultak a segédanyagok is, de az utóbbi 4-5 hónapban már azt tapasztaltuk, hogy visszacsökkennek az árak. Látni már, hogy lassan, de rendeződik a helyzet.

A jelenlegi gazdasági helyzetben az árat nézik először a vevők, nem törődve az esetlegesebb gyengébb minőséggel. Hogyan lehetne mégis a drágább, de jobb minőségű termékek vásárlására bírni az embereket?

Lehet vásárolni jó minőségű, egészséges termékeket elérhető áron. Egy párizsi is lehet jó minőségű, ha jó az alapanyag és a technológia. Egy felvágott szintén. Természetesen egy sonka már más kategória ár szempontjából, de Magyarországon a legtöbb embernél nem áll fenn az a probléma, hogy nem esznek eleget, így úgy gondolom, nem jelenthet gondot, ha egy család picit kevesebbet eszik, de valamivel magasabb árat fizet a minőségibb termékekért.

Az új KAP történelmi támogatásokat kínál a magyar gazdák számára. Keretein belül az állattartók is nagy szerepet kapnak, ráadásul az állatjólét is előtérbe kerül, illetve, nagy hangsúlyt fektetnének a kibocsátás-csökkentésre is. Ez lehet a kulcsa annak, hogy nagyot fejlődjön itthon is az állattenyésztés és az élelmiszeripar?

Az elmúlt 30 évben túl intenzív volt a föld kizsákmányolása, de nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Meg kell találni az egyensúlyt, mert így biztosan nem lehet betartani az állatjóléti előírásokat. Az állatok is érző lények, és ezt tiszteletben kell tartani.

Ha túl intenzív módon használjuk a földet, akkor felborítjuk az egyensúlyt. A támogatásokon keresztül is irányítjuk a mezőgazdasági tevékenységet, hogy menjen vissza egy olyan irányba, ahol az egyensúlyt jobban lehet tartani.

Mi az, amit idén, 2023-ban mindenképpen végig szeretnének vinni a Kométánál? Mennyire lehet előre tervezni egy ilyen gazdasági környezetben?

Előre tervezni kötelezettség. Azért, mert nehezek a körülmények, nagy a volatilitás, a kiszámíthatatlanság, még kell tervezni. Fel kell állítani többféle szcenáriót, mi ezt is tesszük, és megyünk tovább folyamatosan. Beruházunk, felújítunk, új technológiát, új berendezéseket vásárolunk, és idén elkezdjük az üzem bővítését, ami egy ötéves folyamat lesz. 2023-ban célunk az, hogy a Honestfood vélemény-mozgalmat komolyan elindítsuk, jelen pillanatban is keressük a partnereket, akiket ebbe be tudunk vonni. Egy egyesületi, jogi formát szeretnénk adni ennek a kezdeményezésnek, ami Magyarországon és Olaszországban párhuzamosan zajlik.

Fontos, hogy kommunikáljunk az emberekkel, a társadalommal, a fogyasztókkal. Fontos az is, hogy egyfajta felvilágosító kampányt végezzünk és információkat adjunk át, hogy a fogyasztók tudatos módon döntsenek. Így felmérhetik, hogy ha hoznak egy döntést, annak mik a következményei. Tudatában kell lenni azzal, hogy az alacsony ár mögött mik állnak. Alacsony bérek, rossz körülmények között tartott állatok, kizsigerelt földek. Azt látjuk, hogy valamennyire mérséklődött a fogyasztás a teljes piacon, de reméljük, hogy ezzel párhuzamosan az élelmiszer-pazarlás is csökken és csökkenni is fog.

Fotók forrása: Mónus Márton