A görögdinnyék hagyományosan július elején kezdik el uralni a piacokat, élelmiszerboltokat és az út menti kis standokat, és egyelőre úgy néz ki, nagyjából tartja is a hagyományokat a szezon. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetet (FruitVeB) szerint drága lesz idén a dinnye, de konkrét jóslatokba nem akarnak bocsátkozni. A dinnyepiac árait is elsősorban a kereslet-kínálat alakítja, melyet viszont egyértelműen az időjárás mozgat. A kiskereskedelmi árakkal szemben a termelői költségek alakulásáról már beszélt a FruitVeB a HVG-nek.

A földgázpánik miatt iszonyúan megdrágultak a műtrágyák, és a gazdák egy része, tartva attól, hogy később még tovább drágul az áru, pont ebből tárazott be. Őket már nem boldogította, hogy év elején aztán elkezdtek csökkeni a műtrágyaárak, az üzemanyagárakkal együtt. Jelentős az infláció, a vetőmagoknál pedig 20 százalék körüli volt az áremelkedés. Összességében nagyjából az dönt a termelési költségekről, hogy ki mikor vásárolt be, és ez azért nem jó hír, mert a gazdák szeretnek előre tervezni, azaz az előző évben beszerezni az úgynevezett inputanyagokat. 2021-ről 2022-re körülbelül 30 százalékos termelésiköltség-növekedést lehet belőni, ami 2022-ről 2023-ra újabb 15-20 százalékot ugrott. Ez elkerülhetetlenül meg fog jelenni a bolti-piaci árakban is.

Új trend a hazai dinnyepiacon, hogy elkezdtünk kisebb, 5-7 kilós dinnyéket venni a 7-11 kilósok helyett, aminek egyértelműen a drágulás lehet az oka, így a hazai termelők is elindultak ebbe az irányba. Másik trend itthon, hogy egyre nő a magnélküli dinnyék aránya a piacon.

A vetőmag-értékesítési adatok arra mutatnak, hogy görögdinnyénél 10 százalék körüli termőterület-növekedés várható idén az országban: a tavalyi 2635 hektáros terület 2023-ban 2870 hektár körülire nő. Egyébként 2019 óta folyamatosan csökken a terület, az idei növekedés Kelet-Magyarországnak köszönhető, ahol várhatóan 25-30 százalékkal több földet vonnak be dinnyetermesztésbe. A korábbi átlagos hozamokkal számolva a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete idén 123-126 ezer tonna közé várja az országos görögdinnye-termést. Ha nem lesz semmilyen etrém időjárás körülmény, akkor ez a mennyiség az éves belföldi fogyasztást - ami általában 100 ezer tonna körül alakul - simán fedezi, és 25-30 ezer tonna marad exportra is.

Úgy néz ki, idén a korábbiaknál jobb esélyekkel indul Magyarország a külpiacokon, mert csaknem az összes környező országban legalább 5-10, de akár 15 százalékos vagy még nagyobb a termőterület-csökkenés, vagyis kevesebb árut tudnak idén exportálni, így a magyar dinnye magasabb áron kelhet el. Ukrajnában és Szerbiában pedig ennél is sokkal nagyobb a zsugorodás. Magyarország elsősorban Csehország és Szlovákia, illetve Lengyelország és a Baltikum felé szállít dinnyét. A kiviteli mennyiség általában valamivel több, mint az éves importunk: tavaly 25,8 ezer tonnát hoztunk be, míg 28,5 ezer tonnát vittünk ki. Az importot tekintve elsődleges partnerünk Görögország, innen tavaly 11 ezer tonna dinnye érkezett, míg Olaszországból kb. 6 ezer, Spanyolországból 3 ezer, Hollandiából 1,5 ezer, Törökországból pedig 1,2 ezer tonna. Ezek áráról a FruitVeB azt közölte, hogy az import mindig olcsóbb, mint a magyar áru, de körülbelül 10 év kitartó munkájával sikerült elérni, hogy a magyar fogyasztók igenis hajlandók többet fizetni a magyar dinnyéért.

Egyértelmű, hogy az importnak van hatása az árakra, de a magyarok drágábban is megveszik a magyar dinnyét.