Braunmüller Lajos • 2023. június 13. 16:02
Ellentmondásos és váratlan fordulatokban gazdag évet zárt tavaly a teljes magyar tejágazat, a nehézségek pedig a termelés és értékesítés közé szorult tejfeldolgozásban csúcsosodtak ki. A cégek többsége azonban így is jól vette az akadályokat a napokban közölt tavalyi beszámolók szerint. Az Agrárszektor az Alföldi Tej Kft., a Friesland Campina Zrt., a Naszálytej Zrt., az Óvártej Zrt. és a Sole-Mizo Zrt. számai segítségével mutatja be a hazai tejipar tavalyi évének helyzetét.
A tejágazat egészet számára sem volt eseménytelen 2022, a termékpálya termelési oldala, vagyis a tehenészet is meglehetősen nagy utat járt be tavaly. Az emelkedő gabona-, input- és energiaárak folyamatosan épültek be a költségszintekbe, amelyet a jelentős aszály és a forintgyengülés is kedvezőtlenül érintett.
A tejhiányos európai piac révén a nyerstej felvásárlási árak 2022-ben rekord magasságokba emelkedtek: hazai nyerstej átlagár 49 százalékkal, 169 forintra, a kiviteli átlagár ennél is nagyobb mértékben, 61 százalékkal 187 forintra nőtt kilogrammonként. Az Európai Unió átlagára 0,5 euró volt kilogrammonként, amely 36 százalékos emelkedésnek felel meg. A nyerstej átvételi árak 2022 végén elérték a csúcspontjukat, azóta viszont nagy ütemben csökkenek az árak. A hazai nyerstej felvásárlás volumene 2022-ben 2,5 százalékkal csökkent, 2023 februárban pedig 7,3 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
Két tűz között a feldolgozók
Tejfeldolgozó oldalon 2022-ben az ágazatot extrém kihívások érték: a nyerstej áremelkedési üteme kirívóan gyors volt, az elszálló energiaárak emelték a működési költségeket és a forint árfolyamgyengülése is kedvezőtlen hatással volt az import alapanyagokra, így például a csomagolóanyagok beszerzésére nézve. Az ágazat folyamatos átárazási kényszerben volt, hogy a működési költségek emelkedését output oldalon lekövessék – ennek megfelelően a tejtermékek árai az általános élelmiszer inflációt meghaladóan, hozzávetőleg 70 százalékkal emelkedtek.
Ugrottak a költségek, de az árbevétel is
Ennek megfelelően – más élelmiszeripari szegmensekhez hasonlóan - leginkább inflálódást láthatuk a nagy tejágazati szereplők által közölt számokban. A tejszektor legnagyobb cégeinél ugyanis minden esetben 100 százalékot meghaladó, vagyis kiugró mértékben nőttek az árbevételek, valamint az anyagköltségek, valamint a személyi jellegű ráfordítások egyaránt.
A növekedés ugyanakkor nem egyenletes, minden esetben nagyobb arányban nőttek az anyagköltségek, mint a bérek. Utóbbiakat a tavalyi év egészében 10-15 százalékkal emelték a legnagyobb szereplők, míg az anyagköltség ennél lényegesen nagyobb mértékben nőtt. Minden cégnél magasabb volt az aránya annak, hogy mennyit költöttek el anyagjellegű ráfordításra.
Ez a tejfeldolgozásban eddig is nagy hányadot tett ki, de az, hogy az arány nőtt, jól mutatja, hogy drágább volt minden, mint a korábbi években.
Ennek oka, hogy gyorsabban emelkedett a nyerstej ára, mint ahogy ezek a cégek árat tudtak emelni a kiskereskedelmi láncokkal történő egyeztetések során, miközben drágultak a csomagolóanyagok és egyéb tételek is.
Eredmény oldalon viszont vannak azért nagyobb bővülések, tehát összességében a költség-jövedelem viszony az előző évhez képest még így is tudott jobb lenni. Ennek több oka is van, de nagyrészt az lehet a jelenség hátterében, hogy volumen bővült – például azért, mert a 2,8 százalékos zsírtartalmú tejből különösen az árstop miatt sokkal, mintegy 80 százalékkal több fogyott.
Export és márkatermékek – tavaly nem fizetődött ki
Fontos megjegyezni, hogy tavaly az exportra többet termelő tejfeldolgozó cégek rosszabb évet zártak. Azon cégek esetében, ahol az összértékesítésben magasabb az exporthányad, jellemzően kisebb mértékű eredménynövekedést látunk az inkább a belső piacra koncentráló társaikhoz képest.
Ennek kifejezett példája az Óvártej, amely esetében úgy tűnik, hogy a cég árbevételében nem tudta érvényesíteni a megemelkedett költségeket.
Jellemző az is, hogy 2022-ben a tejnél a magasabb feldolgozottsági szintű terméket gyártók jártak rosszabbul. Ezt elsősorban a FrieslandCampina számai tükrözik. Itt a drágább csomagolást igénylő, desszertjellegű termékek esetében nem tudtak úgy árazni, mint a lényegesen alacsonyabb feldolgozottsági szintű folyadéktejnél. A számokat vizsgálva elmondható, hogy a jövedelmezőségi ráta ennek megfelelően az Óvártejnél illetve a FrieslandCampina esetében csökkent.
Összességében tehát elmondható, hogy számszerűen ugyan a legtöbb cégnél nőtt az eredmény - kivéve a FrieslandCampina és az Óvártej esetét, de – hasonlóan a húsipari cégekhez - inkább elinflálódott minden szám, vagyis a tejágazat lényegében a számokat tekintve magasabb nominális szinten folytatja tevékenységét.
Jöjjön a végeredmény
Figyelemreméltó az egyik legfontosabb szám, az adózott eredmény alakulása a tejágazati cégeknél. Az Alföldi Tej Kft. jelentős árbevétel-növekedés ellenére is csak mérsékelni tudta a negatívumot ezen a soron: míg a megelőző évben mínusz 1,865 milliárd, addig tavaly mínusz 1,442 milliárd forintot mutatott ki a cég ezen a soron.
A FrieslandCampina ebben jobban járt: 2021-es 3,163 milliárdos adózott eredménye tavaly már csaknem 4 milliárdra nőtt. Nagyot ugrott ezen a téren a Naszálytej Zrt., amely korábbi 172 milliós eredményét tavaly magabiztosan, 1,1 milliárdra növelte. Az Óvártej Zrt. ennél, és a korábbiaknál is szerényebb, de továbbra is pozitív adózott eredménnyel zárt, a 2021-es 329 millió után tavaly 139 millióval.
A képzeletbeli dobogó első helyén a Sole-Mizo Zrt. áll, amely 2021-es 833 milliós adózott eredménye után tavaly más 2,705 milliárdot produkált ezen a soron.