Megszólalt a szakértő: nem szabad, hogy a hús újra csak a gazdagoké legyen

A KSH adatai alapján 2022-ben némileg meghaladta az élelmiszeripar gazdasági növekedése az ipar átlagát Magyarországon, az élelmiszeripar termelésének volumene 6,6%-kal növekedett tavaly, míg az iparé 5,6%-kal - tájékoztatott Éder Tamás előadásában. 2022-ben a húsipari alágazatok teljesítménye eltérő irányba mutatott, míg a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat teljesítménye 3,2%-kal csökkent, addig a húskészítménygyártás ágazata 9,6%-kal növekedett. A szakember kiemelte, a húsipar belföldi értékesítése kismértékben növekedett tavaly. A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat belföldi értékesítése gyakorlatilag stagnált, míg a húskészítmény gyártás ágazat 4,3%- kal növelte a belföldi értékesítését, ugyanakkor a második félévben mindkét ágazat esetében csökkenés volt tapasztalható.

Mi a helyzet sertésfronton?

A levágott sertések száma csakúgy, mint a sertésállomány, jelentősen csökkent 2022-ben Magyarországon. Tavaly decemberben 2,56 milliós volt a sertéslétszám hazánkban, ami 168 ezer darabbal - 6,2 százalékkal - kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte Éder Tamás. Hozzátette, a kocalétszám is csökkent, több, mint 9 ezerrel - 5,8%- kal - lett kevesebb egy év alatt itthon. A vágásokat tekintve, 2022-ben 4,5 millió sertést vágott a magyar húsipar, ami 6,9%-os csökkenést jelent. Azt egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a hazai állomány és vágásszám csökkenése is belesimul az EU ágazati folyamataiba. A szakember beszélt arról is, hogy míg az élősertés exportunk valamelyest növekedett, addig az importunk csökkent, nem mondható el azonban ugyanez a sertéshús exportunkról, ami 13 százalékkal emelkedett meg egy év alatt.

A sertéshúsok és húskészítmények árának növekedése az év végére az általános élelmiszer-infláció szintjéhez közeledett, ezen termékek fogyasztói árának növekedése folyamatos volt egész 2022-ben, de a nagyobb mértékű drágulás a második félévben ütött be. Az árnövekedés mértéke ugyanakkor lényegesen elmarad a meghatározó önköltségtényezők növekedésének mértékétől - mondta a szakember. Megjegyezte, az ársapka egyértelműen növelte a sertéscomb importot, miközben a sertéshús importunk 13%-kal nőtt 2022-ben, az ársapka alá tartozó sertéscomb import közel 46%-kal növekedett.

Súlyos kihívások a magyar húsipar előtt

Jelenleg az ágazat gazdálkodását érintő problémák halmaza talán csak a rendszerváltás időszakához hasonlítható

 - hangsúlyozta Éder Tamás. A gazdaság szinte minden tényezőjét tekintve óriási a bizonytalanság a hazai húsipar számára. Komoly problémát jelent a gyártáshoz szükséges eszközök, alapanyagok, kiegészítő anyagok, alkatrészek, valamint az energiahordozók árának drasztikus növekedése. A jelentős és folyamatos bérnövekedés, valamint a munkaerőhiány is jelentősen nehezítik az ágazati szereplők életét, de a bizonytalanságot fokozza a forint árfolyamának hullámzása, az import erősödése, illetve a fogyasztói kereslet várható, jelentős mértékű csökkenése is. Ez utóbbival kapcsolatban fel kell készülni az ágazatnak arra, hogy a fogyasztók körében meg fog erősödni a prémium termékek és az olcsó termékek szerepe, emellett nagyobb mennyiségben jelenhetnek majd meg a boltokban az olyan helyettesítő termékutánzatok, mint például a feltétek, rudacskák, pálcikák.

Ezekből következik az ágazat teljesítményének csökkenése, a jövedelmezőség gyengülése akkor, amikor fejlesztési támogatási források állnának rendelkezésre. Az ágazati konszolidáció potenciális felgyorsulása.

Az ágazatnak az eddig említettek mellett olyan közép- és hosszú távú problémákkal is szembe kell néznie, mint az állatjóléti érzékenység erősödése, valamint a hús szerepének az egészséges étrendben történő megkérdőjelezése. Éder Tamás kiemelte, a társadalmi jólétből és az „elidegenedésből” származó problémák a húságazat számára egyre jelentősebbek.

Mit várnak el a fogyasztók a vörös húsokkal és a húskészítményekkel kapcsolatban?

A fogyasztóknak számos elvárásuk van a vörös húsokkal és húskészítményekkel kapcsolatban, amelyeket a húsipari cégeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy sikeresek tudjanak lenni a termékeikkel a piacon. Ilyen elvásár például az, hogy az előállítás körülményei legyenek etikusak, állatbarátok és erről a fogyasztó meg is tudjon győződni. Szintén követelmény, hogy a termék legyen egészséges, a lehető legkevesebb adalékanyag tartalommal, illetve legyen friss, de minél hosszabb ideig őrizze meg a minőségét. Feltétel még a fogyasztók részéről, hogy a termék legyen biztonságos, ízletes, olcsó, a fogyasztás előtti elkészítése minél rövidebb időt vegyen igénybe, illetve álljon fent a teljes körű informálódiás lehetősége a termék összetevőiről és az előállítás módjáról.

Kinek, mi a feladata a rendszerben?

Éder Tamás elmondta, a húságazatnak és az állami intézményeknek is fontos feladatai vannak annak érdekében, hogy a szektor, és szereplőinek megfelelő működése biztosítva legyen. Előbbi részéről fontos a transzparens működés, illetve a lehető legteljesebb körű tájékoztatás a termékről és annak előállítási folyamatáról. Feladatként kiemelendő a folyamatos technológiai fejlesztés, a versenyképes, hatékony termék előállítás, valamint az egészséges, kiegyensúlyozott étrendhez szükséges termékek széles körének előállítása. Az állami intézmények feladata az ágazat technológiai beruházásainak, K+F fejlesztéseinek elősegítése, illetve a húsipar felesleges terheinek csökkentése.

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a hús ne váljék ismét csak a kiváltságosok és gazdagok eledelévé.

Bizonytalanság, bizonytalanság hátán

Rengeteg most a kérdés a magyarországi húságazatban, a következő hónapokban egyértelműen a bizonytalanság lesz az uralkodó tényező. Sok mindent fog befolyásolni az, hogy mivel a takarmánygabonák ára csökken, kell-e arra készülni, hogy leáll a sertéstenyésztés önköltségének növekedési folyamata, illetve fennmarad-e egyáltalán a takarmánygabonák esetében az elmúlt hónapok során kialakult árcsökkenési tendencia - közölte a szakember. Nem mindegy az sem, hogyan alakulnak az ágazat számára kiemelt jelentőségű energiaárak, illetve, hogy az állománycsökkenés hatására, mennyire csökken az EU-s és azon belül a hazai vágósertés szám, vagyis a húskínálat. Az is fontos kérdés a következő időszakban, hogy vajon meddig csökken még az uniós és a hazai kereslet a sertéshús iránt.

Bármennyire is fájdalmas, a fogyasztó felé a termékek valódi önköltségét meg kell jeleníteni. Kereskedelmi partnereinktől és a fogyasztóktól megértést, a realitások elfogadását kérjük. Csak így van esély arra, hogy 2, 3, 5 év múlva is legyen magyar húsipar, megfelelő mennyiségben és minőségben legyenek hazai húsok és húskészítmények az üzletek polcain

 - hangsúlyozta előadása végén Éder Tamás.