Veres Virág Cintia • 2023. augusztus 30. 06:01
Szamártej, szamársteak, szamárszalámi... Néhány dolog, ami elsőre furcsának tűnhet, hiszen, ha szamarakról beszélünk, akkor rögtön az aranyos állatok jutnak eszünkbe. Ez valóban így is van, ugyanakkor el is lehet fogyasztani őket, és elmondások alapján érdemes is, mivel nagyon ízletes és különleges húst és tejet adnak ezek a jószágok. Utóbbit jól mutatja az is, hogy egyes termelők szerint akár 1000 eurót is elkérnek egy kiló szamársajtért. De miért kerülnek ennyibe és miért nem terjedtek még el Európában ezek a termékek? Most ezekre a kérdésekre (is) választ kaphatunk.
A szamártej felhasználása egy különleges dolognak számít, nagy hagyományai vannak bizonyos területeken. Kozmetikumokat, tápszereket és gyógyszert is készítenek belőle. A szamár egyébként nem ad túl sok tejet, és nem fejik sok helyen Európában.
Magyarországon ez annyira nem elterjedt. Személy szerint három olyan jószágról tudok, amit fejnek rendszeresen. A lófélék teje összetételében sokkal jobban hasonlít az emberi anyatejhez, mint például a kecsketej. A kérődzők teje egész más. Sokkal sűrűbb, más fehérjék vannak benne. A lófélék teje hígabb, édesebb, magasabb az úgynevezett hamutartalma, kicsit alacsonyabb a fehérjetartalma, és nincs jellegzetes íze. Annyira hozzászoktunk már a tehéntejhez, hogy annak már nem érezzük az ízét
- fogalmazott Ernst Mihály, a Magyarországi Szamártenyésztők Egyesületének elnöke.
Valóban nem a legolcsóbb tej
A szakembertől megtudtuk, hogy a szamártej literje 2000-3000 forint, és többnyire édesanyák veszik a gyerekeknek. Ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy széles körben vásárolnák a jövőben. Ennek oka pedig nem más, mint az ára.
Nem vagyunk egy jóléti állam. De ott, ahol nagyüzemben állítanak elő szamártejet, nem friss fogyasztásra használják, hanem elsősorban kozmetikumok készítésére. Vannak olyan márkák, amik ráálltak erre, ezeket Nyugat-Európában árulják bizonyos boltokban, hálózatokban. Továbbá Olaszországban és a mediterrán országokban van olyan hely, ahol fejik a szamarakat, én ennyiről tudok. Van a szomszédságunkban egy szerb gazdaság, ahol szintén fejik őket, és állítják, hogy egy kiló sajt ezer euróba kerül. Nyilván azért ennyi, mert nem tudnak minden nap előállítani egy kilót. Ennek a terméknek nagyon jó a reklámja, de ez se egy nagyüzem. Visznek néhány kilót Dubajba, sokan megkóstolják, de nem gondolom, hogy utána évekig ezt teszik a reggeli pirítósra.
Jöhet egy kis szamársonka?
Ernst Mihály, mint fogalmazott, a szamárhús már egy egyszerűbb történet, melyben az egyesület több tagja is érintett: készítenek sonkát és tőkehúst is, amiket éttermekben és szűkebb körben tudják értékesíteni. Továbbá vannak feldolgozott termékek is, mint például a kolbász, a szalámi vagy a májas, ezekbe is nagy arányban kevernek szamárhúst marhával, disznóval vegyesen. Nagyon ízletesek, és vannak olyan webáruházak, ahol ezek a termékek elérhetők.
Egyúttal nem valószínű, hogy be fognak törni a multik mélyhűtőibe, mert ott rögtön azt kérdezik, hogy hetente hány tonnát tudnak szállítani a termelők. Tonnákról pedig nem lehet beszélni a szamárhúst tartalmazó termékek esetében.
Drágább, de nem megfizethetetlen a szamárhús
Jóval drágábbak az említett termékek, de nem megfizethetetlenek, körülbelül a duplája egy kiló hagyományos szaláminak. Én Kaposvár mellett lakom, itt van az egyesület székhelye is, és a kaposvári piacon van egy árus, ahol a palettán ott van a szamárszalámi. A tagok többségének van egy vevőkörük, akiket ellátnak
- mondta Ernst Mihály.
Mindez szájhagyomány útján terjed, de a drágább budapesti éttermek is felveszik az étlapra. Ha pedig fogyasztják a vendégek, akkor rajta is marad az étlapon például a szamársteak, a pörkölt vagy valamilyen ragu.