Braunmüller Lajos • 2023. október 5. 13:51
Nem a kiskereskedő láncok, hanem a nagykereskedelmi szektor hozta be Magyarországra hosszú évek után először az import dobozos tejet. A külföldi áru mennyisége egyelőre nem sok, az import növekedésének mértéke azonban kirívó. A döntően Csehországból és Szlovákiából származó tételekkel nem a sokat támadott nemzetközi láncokban, hanem a magyar tulajdonú, regionális vagy független élelmiszerboltokban találkozhatunk.
Hosszú évek után újra megjelent Magyarországon az import dobozos tej, amely jó ideje nem volt már jellemző a hazai piacon. A január és június között eltelt időszakban az összes dobozos tejet tekintve 13 millió dobozról 20 millióra emelkedett a Magyarországra irányuló import. A hazai termelés 550 millió doboz volt, tehát egyelőre a teljes mennyiség töredékéről van szó, de az emelkedés mértéke mindenképpen kirívó. Egy év alatt ugyanis a külföldről származó dobozos tej mennyisége 48 százalékkal nőtt.
Érdemes megnézni, hogy a kérdéses tételeket mely szereplők hozták be. Ennek kapcsán kiderült, hogy nem a sokat támadott kiskereskedelmi láncok importáltak dobozos tejet, hanem az élelmiszer-nagykereskedők. Ez a szegmens 8 millió doboz helyett 14 milliót importált egyetlen hónap alatt – tudatta az Agrárszektorral a Tej Terméktanács.
Nem a láncok hozták be
Több iparági szereplő úgy nyilatkozott lapunknak, hogy részben a kialakult piaci konszenzus, részben a politikai nyomás miatt sem valószínű., hogy a nemzetközi kereskedelmi láncok felvennék termékeik közé az import dobozos tejet.
A behozott szállítmány inkább a regionális alapon szerveződő, valamint a teljesen önálló élelmiszerboltokban található meg.
Vagyis a piaci folyamatok miatt jó ideje szorongatott kisebb, franchise-alapon működő magyar boltláncok vagy egyedi, független élelmiszerüzletek éltek az importtej adta lehetőségekkel. Ezek a szereplők eleve lemaradni látszanak a kereskedelmi versenyben, általános vélemény, hogy felelősségérzetük is kisebb a magyar gyártók felé, és politikai nyomás sincs rajtuk, mint az ismert láncokon. Amennyiben kiskereskedelmi láncok is nagytételben hoznának be import dobozos tejet, az jelentős piaci zavarokat okozna, erről azonban egyelőre nincs szó.
Tejtöbblet Európában
A jelenség hátterében egyértelműen az európai tejfelesleg áll – mondta el az Agrárszektornak Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke. Kifejtette:
Európában ideiglenesen tejtöbblet alakult ki a piacon és néhány gyártó a felgyűlt UHT és félkemény sajt készletek kényszerértékesítése mellett döntött. A többletet az okozta, hogy az EU nyerstej termelése némileg növekedett 2023-ban, miközben a magas élelmiszerárak miatt a tejtermékek fogyasztása szinte mindenhol csökkent. Az emiatt keletkező többlet készletek egy része jelent meg az elmúlt időszakban a magyar piacon. Elsősorban nagykereskedők éltek a lehetőséggel, hogy a kényszerértékesített, így olcsó UHT tejet és félkemény sajtokat behozzák az országba, súlyosan zavarva ezzel a belpiaci folyamatokat. A termékek az UHT tej esetében elsősorban Csehországból és Szlovákiából, míg a sajtok esetében Németországból származnak. Az olcsó UHT tej és sajt behozatalának lehetősége vélhetően mindaddig fennáll, míg az európai tejtöbblet el nem tűnik a piacról. Ugyanakkor az olcsó tejtermékek megjelenése a magyar piacon további nyomást helyez a nyerstej árára, és ez újabb szarvasmarha telepek felszámolását, így a tejelő szarvasmarha állomány további csökkenését eredményezheti.
A dobozos tej esetében egyébként valóban Szlovákia és Csehország számít a legfőbb küldőnek, előbbi a behozott mennyiség 47, utóbbi 44 százalékát adja, a maradékon osztozik a többi ország.
Minden a behozatal irányába mutat
Az európai tejfelesleg ráadásul valóban nagy nyomást jelent, a fogyasztást meghaladó mennyiség csaknem akkora, mint a teljes magyar tejtermelés kibocsátása. Mindazt a tejmennyiséget, amelyet nem porítottak a magas gázárak miatt, illetve amit nem vittek el Kínába az ottani fogyasztás-visszaesés miatt, abból vaj, savópor sajt, vagy dobozos tej lett. Ezeket a tételeket sokáig raktárban őrizgették az európai szereplők, egy idő után azonban kényszerértékesíteni kell minden ilyen árut. Így juthatott Magyarországra is a szóban forgó termékekből.
A felesleg és az árcsökkenés természetesen végigmegy a termékpályán is – mondta el az Agrárszektornak Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke.
A tejtermékek árában is megjelenik az uniós nyerstej-árak mérséklődése, aminek köszönhetően az uniós tejtermékek versenyképessége is fokozódik. Az idei év első hét hónapjában szinte valamennyi főbb tejtermék európai exportja megerősödött, amely kedvezőtlen helyzetbe hozza a hazai feldolgozókat.
Az iparági szereplők szerint a jövő egyelőre kérdéses: tejben egyelőre nem látnak nagy importnyomást, ám a sajtok esetében már nem ez a helyzet. A jövőben tehát egyre több esetben találkozhatunk importsajttal a kereskedelemben.
Visszaszorult a csalás
A dobozos tejimport egy időben általános volt a hazai piacon, elsősorban a korábbi magas áfa miatt. A nagymértékű forgalmi adó számos nagykereskedelmi szereplőt ügyeskedésre csábított. A tej áfájának 5 százalékra csökkentésével ez már nem érte meg, a fokozott ellenőrzéssel párosulva ezt a jelenséget sikerült visszaszorítani. Olyannyira, hogy az import dobozos tej lényegében eltűnt a magyar piacról, csak marginális mennyiségben, elsősorban speciális termékek esetében volt jelen, mint például a magasabb zsírtartalmú, vagy kecsketej-termékek esetében.
Még nem ülepedett le az árstop
A mostani változás legfőbb oka ugyan az európai tejfelesleg, ám egészen biztosan szerepet játszik a jelenségben az árstop utóhatása is.
Mint emlékezetes, az árstopot – több más termék mellett – a tej esetében a korábban kevéssé népszerű, 2,8 százalékos zsírtartalmú tejre érvényesítette a jogalkotó. Bár a magyar lakosság hagyományosan az 1,5 százalékos tejet részesíti előnyben, az árstop hatására a zsírosabb, és mesterségesen olcsóbbá tett 2,8-as forgalma pörgött fel, több mint 50 százalékot meghaladó mértékben. 2,8-as tejet jellemzően csak Magyarországon gyártanak a környéken, ez tehát nem jelentett importnyomást az ágazatnak.
Mikor az ársapka eltűnt, a fogyasztók újra a megfizethetőbb 1,5-ös tej felé fordultak, ebből azonban már jelentős importkínálat is mutatkozik.
Jellemző volt az árstop intézkedésre, hogy alapvetően olyan termékekre vonatkozott, ahol a hazai kínálatot nem veszélyezteti az import. Ezalól az egyik emlékezetes kivétel a sertéscomb volt, ez a termék az árstop ideje alatt jelentős importforgalmat bonyolított, a comb behozatal több, mint 50 százalékkal emelkedett az intézkedés időtartama alatt.