agrarszektor.hu • 2023. november 29. 17:52
Hatékonyságjavítás, integrált termelés, folyamatos fejlesztések, digitalizáció, robotizáció, exportképesség - ezen az úton kellene haladnia a magyar élelmiszeriparnak, amennyiben újabb sikersztorikat akar kitermelni. Így lehet összefoglalni az Agrárszektor 2023 Konferencia élelmiszeriparral foglalkozó szekciójának főbb üzeneteit. Előadás és kerekasztal-beszélgetés keretében fejtették ki gondolataikat a legnagyobb piaci szereplők.
Komoly kihívások és nagy lehetőségek a magyar élelmiszeriparban címmel tartott előadást az Agrárszektor 2023 Konferencián Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke - írja a Portfolio. Megítélése szerint mindenki a jól fizető európai piacot akarja megcélozni az agrárszektorban, nem véletlen, hogy egyre erősebben jelennek meg a külföldi importtermékek, főleg a baromfitermékek esetén. Várakozása szerint az európai intenzív államtenyésztés keletre fog tolódni. Európában átvette a termelést a baromfiiparban Lengyelország, de itt is kezd telítődni a piac, a termelés egyre inkább Ukrajnába helyeződik át - fogalmazott.
Eközben a kínálati oldalon ez a trend: Nyugat-Európa népessége növekszik, Kelet- és Dél-Európa népessége csökken, ezért nem szabad elhanyagolni a nyugat-európai piacot. Beszámolt arról is, hogy az európai fogyasztóknak milyen elvárai vannak az élelmiszerekkel szemben: minőség és ár egyszerre, termelési körülmények, klíma- és környezetvédelem, állatvédelem, fenntarthatósági szempontok, ESG megfelelés. Ezeknek egyszerre nehezen lehet megfelelni, sőt ezek együttesen lehetetlen elvárások - vélekedett Varga Ákos.
Előadása végén megfogalmazta a legfőbb üzenetét: a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar Közép-Kelet Európa meghatározó központja lehet, de ehhez bátorságra, állami szerepvállalásra, támogatásra és erős szereplőkre van szükség. Szerinte pár év alatt lehet csodákat tenni, erre a tudásra és alapanyagra építve. Régióban kell gondolkodni, nem csak Magyarországban - tette hozzá.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke azt hangoztatta, hogy kicsit meglepő látni és hallani azt a konszenzusos véleményt, ami a konferencián kibontakozott, hogy sürgős élelmiszeripari fejlesztésekre van szükség. Az aktuális piaci helyzetet ismertetve kitért arra is, hogy a magyar élelmiszeripar az első félévben év/év alapon mind a belföldi, mind pedig az exportértékesítésben 15%-os visszaesés látható a volumen tekintetében. A második félévben javult a helyzet, így éves átlagban idén 8%-os volumenvisszaesés várható. Ettől függetlenül a forgalom értéke növekedhetett, vagy kisebb mértékű csökkenés lesz tapasztalható, ez pedig az áremelésekkel van összefüggésben.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója kifejtette: nagy élelmiszeripari cégekre van szükség Magyarországon, ez a jövő. Egyszerre kell beszélni mezőgazdaságról és élelmiszeriparról, ezek együttesen adják az agribizniszt.
Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára szerint az ország szuverenitása is indokolja az erős hazai élelmiszeripart. Elmondása szerint sikerült elérni a kormányban azt az irányváltást, hogy ne csak a kicsik és közepes cégek kapjanak támogatást ebben a szektorban, hanem a nagyok is, ezért jött létre a nemzeti bajnok program. Ha versenyképességről beszélünk, akkor a siker záloga, hogy legyenek nagy élelmiszeripari cégek.
Ruck János, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a nagyvállalkozások támogatása azért is fontos, mert az egész szektort képesek magukkal húzni. Szerinte az exportpiacokra történő értékesítés esetén igazán fájdalmas az idei visszaesés, sokkal nagyobb a harc idén ugyanakkora volumen értékesítése érdekében.
Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapítója felidézte, hogy tavaly azért volt lehetőség az árak emelésére, mivel a fogyasztó elfogadta a magasabb árakat, ez pedig a helikopter, vagy más néven ingyenpénz hatására vezethető vissza. Ezért is tudta az élelmiszerpar többé kevésbé követni az alapanyagáremelkedést az árakba és továbbhárítani azt. Versenyképes árat csakis megfelelő színvonalú termelés mellett lehet elérni, ehhez pedig folyamatos beruházásokra van szükség, az üzemméret javítására. Ennek vannak előfeltételei: finanszírozás, forrás, támogatás, integráció és élőmunka. Ez utóbbi most Szabó Miklós szerint a legnagyobb kihívás.
Megítélése szerint jelenleg van egy fogyasztási krízis, nemcsak mert kevesebb a lakosság pénze idehaza, hanem azért is költ kevesebbet, mert inkább megtakarítja, magasabb kamatot kap a befektetéseire.
Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatójának elmondása szerint a sertés alapanyagárak közel megtriplázódtak, ezt pedig nehezen lehetett érvényesíteni az értékesítési árakban. Egy későbbi kérdésre válaszolva azt is kifejtette, hogy a Magyarországon kapható ízesített joghurt 80%-a importtermék. Azt viszont megemlítette, hogy a jelenlegi magas logisztikai költségek mellett már lehet olyan árat alkalmazni magyar gyártóként is, ami versenyképessé teszi a magyar terméket. Szerinte a versenyképesség kulcsa a robotizáció és digitalizáció.
Hollósi Dávid megjegyezte, hogy azért beszélünk ennyit egy ilyen konferencián a nagyobb agrárcégek szükségességéről, mert ők képesek kitermelni magukból a hatékonyságot, az üzemméretet, hogy képesek legyenek az európai multikkal tárgyalni. Emlékeztetett: az európai élelmiszerpiac a világ legfejlettebb élelmiszerpiaca. Azzal, hogy ezeket a trendeket felismerték az érintettek Magyarországon, eljutottunk a nulladik pontra, most van az a döntési helyzet, hogy ki kell választani néhány termékpályát, ahol sikersztorikat lehet építeni - mondta. Szerinte az a kockázat, hogy ezekhez a tervekhez megvan-e a kellő finanszírozás és kockázati étvágy a finanszírozók részéről.
A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Agrárszektor