MTI • 2024. március 19. 19:33
A 2021 és 2027 közötti támogatási időszakban a kormány célja a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése, ezért a pályázati felhívásokban a hatékonyságnövelés, az innováció, a robotizáció került a középpontba - mondta Nagy István agrárminiszter az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program (ÉLIP) ünnepélyes oklevélátadó ünnepségén kedden, Budapesten.
A tárcavezető üdvözölte, hogy a kormány 6 milliárd forintról 33 milliárdra emelte az ÉLIP keretösszegét, így összesen 78 vállalkozás kiemelt partnerként kapcsolódhat be a magyar élelmiszeripar fejlesztésébe, ezzel hozzájárulva az ágazat és Magyarország versenyképességének növeléséhez. A Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervben a következő években is jelentős forrás jut a mezőgazdasági termékek értéknövelésének előmozdítására, illetve a feldolgozóiparban a vállalatok fejlesztésére, valamint vidékfejlesztésre. Ezekre a célokra 2027-ig összesen 2900 milliárd forint forrás - 2300 milliárd uniós és 600 milliárd költségvetési - áll rendelkezésre, ebből 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, a "jövő építésének technológiai alapjaira" - ismertette Nagy István.
A tárcavezető elmondta, még áprilisban lezárulhat a KAP stratégiai tervben jóváhagyott, 200 milliárd forint értékű élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi egyeztetése, amelyből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza. Nagy István a szektor előtt álló kihívások között említette többek között az alapanyag-termelés és -feldolgozás igényeinek összehangolását, a versenyképesség és az energiahatékonyság növelését, valamint a fenntarthatósági célok elérését.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta, jelentős igény mutatkozik az élelmiszeriparban a fejlesztésre, ugyanakkor a szektorban működő cégeknek szükségük van a méretgazdaságosság növelésére, továbbá az energiahatékonyság javítására is. A magyar élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az EU-ban, és az élelmiszerárak Magyarországon kétszer olyan erősen reagálnak a nemzetközi költségsokkokra, mint az EU-ban, ami azt jelenti, hogy nincsenek tartalékok, hanem az árhatások egy az egyben végigfutnak a beszállítói láncon keresztül a fogyasztókig - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter. Hangsúlyozta: az élelmiszeriparra, mint stratégiai ágazatra, fontos szerep hárul a kormány által 2024-re célként kitűzött gazdasági növekedés helyreállításában a termelés és a beruházások bővítésével.