Horvátország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt égövi, a hegyekben leginkább a hegyvidéki klíma, a tengerparton pedig mediterrán éghajlat jellemző, így az ország mezőgazdasági termelés szempontjából elég sokszínű. A Dráva-Száva közi területeken jellemzően növénytermesztés folyik, a magasabb területeken pedig főleg szarvasmarha-, birka és -sertéstenyésztésre koncentrálnak. A haltenyésztés és halászat szempontjából kiemelkedő Horvátország 2023. január 1-jétől az euróövezet tagjává vált.

Bezzeg a sógoroknál? – az osztrák mezőgazdaság a turizmus díszlete

Kiváló minőséget, egyedi ízeket tud felmutatni a szomszédok termelése, de a fő bevételt a hozzá kapcsolódó szolgáltatások jelentik.

Változatos a termelés

Az ország elhelyezkedése és többféle klímája tekintetében kedvező feltételekkel rendelkezik a változatos gazdálkodáshoz, így többek között jellemző a búza, kukorica, zab, árpa, cukorrépa és a főbb olajos magvak termesztése is. Emellett a mandarin -, cseresznye - és a meggytermesztés is kiemelkedő az országban. Fontos megemlíteni továbbá az ország szőlő- és bortermelését is, amely a mediterrán partvidékre húzódik, a déli területeken pedig dohány- és citrusfélék termesztése is folyik. A horvátok a haltenyésztés mellett, főként szarvasmarha, birka és sertés tenyésztéssel foglalkoznak, ám az állattenyésztési ágazatában folyamatos csökkenés tapasztalható, az ország húskészítményekből jelentős importra szorul.

A családok kezében van a szerb mezőgazdaság

Jó adottságok, de folyamatosan zsugorodó agrárium jellemzi Magyarország déli szomszédját.

Az országnak komoly import- és export-együttműködése van az Amerikai Egyesült Államokkal hal-, illetve tengeri termékek kereskedelmét illetően. Az ország fő importőrei közé tartozik még Szlovénia, Magyarország, Hollandia, Franciaország és Ausztria, az exportpartnereknél pedig érdemes megemlíteni Németországot, Szlovéniát, Olaszországot és Bosznia-Hercegovinát.

Megsínylette 2023-at a horvát mezőgazdaság is

A térségben 2023 nyár közepén észlelt sertéspestis-járvány következtében több, mint 25 ezer sertést kellett leölni. A járvány több mint 1000 gazdaságot érintett és érint az ország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos megyéiben. A bezárt telepeken legkorábban 2025-ben lesz lehetséges az újbóli tenyésztés, emiatt sok gazdálkodó döntött úgy, hogy felhagy a sertéstartással.

Jön a román zöldség a magyar boltokba?

A keleti szomszéd jelentős agrártermelése ellenére is nettó élelmiszer-importőr, ez azonban néhány éven belül megváltozhat.

Horvátországban a mezőgazdasági és élelmiszeripari import folyamatosan növekszik, bár a koronavírus-járvány okozta infláció és az orosz-ukrán háború lelassította a folyamatokat, a fogyasztói kereslet jelentősen a megfizethetőbb termékek felé tolódott el.

Pörög a halszektor

Az Adria-tenger számos halászati lehetőséget, tevékenységet biztosít, de az országnak továbbra is meg kell felelnie az ágazat piaci igényeinek. Ebből kifolyólag nagy mennyiségben importálnak halat és tengeri termékeket az ágazat olyan főbb kereskedelmi partnereitől, mint Olaszország és Spanyolország. Horvátországban a halfeldolgozó ipar és a haltenyésztés ága is folyamatosan bővül.

Horvátország a tonhaltenyésztés egyik fő résztvevőjévé vált az elmúlt években, egyre növekszik a telepek száma. Az Adriai-tengerben jellegzetesen megtalálható kékúszójú tonhal halászata és tenyésztése még több lehetőséget nyújt a haltenyésztőknek. 2021 első negyedévében Horvátország halászati ​​exportja 31 százalékkal, közel 94 millió euróra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ez 17 700 tonna exportárut jelent.

Ezt tudja Szlovákia: kis agrárium, nagyobb ipar

Volumenében nem túl jelentős a szlovák mezőgazdaság kibocsátása, de így is fejlett az élelmiszerfeldolgozás az északi szomszédnál.

Déli szomszédunk nagy hangsúlyt fektet a fenntartható gazdálkodásra, így a tonhaltenyésztésben sincs ez másképp. A fenntartható gazdálkodással járó megemelkedett költség ellenére az ország egyik legnagyobb vezető haltenyésztő vállalata, a Cromaris 2021-ben 10 százalékkal növelte a tonhaltenyésztés mértékét a 2020-as adatokhoz képest. 2022-re az exportpiac 10 százalékkal növekedett, a cég fő bevételét az export adja. Horvátország a kedvező földrajzi elhelyezkedése és az Európai Uniós tagsága, illetve az euró alapú gazdaság miatt vonzó ország a befektetők számára. 

Utóbbi, vagyis az euróövezeti tagság nagyobb forrásbőséget, tőkevonzó képességet és nem utolsósorban olcsóbb hiteleket jelent a horvát gazdaság, azon belül az agrárium számára.