Ruda Bettina • 2024. június 12. 11:27
Horvátország mezőgazdasági szektora igen jelentős helyet foglal el az ország gazdasági életében. Napjainkban körülbelül 1,5 millió hektár mezőgazdasági területtel és 2,8 millió hektár erdőterülettel rendelkezik. Bár a mezőgazdaság hozzávetőlegesen csak 4 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, a szektor jelentősége nagyobb, mint amennyit ez az arány mutat. A horvát import élelmiszerek piacának értéke közel 3 millió euróra tehető, az elmúlt évek nehézségei ugyanakkor a déli szomszédunkat sem kímélték. A környező országok élelmiszergazdaságát bemutató sorozatunkban most Horvátországot mutatjuk be.
Horvátország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt égövi, a hegyekben leginkább a hegyvidéki klíma, a tengerparton pedig mediterrán éghajlat jellemző, így az ország mezőgazdasági termelés szempontjából elég sokszínű. A Dráva-Száva közi területeken jellemzően növénytermesztés folyik, a magasabb területeken pedig főleg szarvasmarha-, birka és -sertéstenyésztésre koncentrálnak. A haltenyésztés és halászat szempontjából kiemelkedő Horvátország 2023. január 1-jétől az euróövezet tagjává vált.
Változatos a termelés
Az ország elhelyezkedése és többféle klímája tekintetében kedvező feltételekkel rendelkezik a változatos gazdálkodáshoz, így többek között jellemző a búza, kukorica, zab, árpa, cukorrépa és a főbb olajos magvak termesztése is. Emellett a mandarin -, cseresznye - és a meggytermesztés is kiemelkedő az országban. Fontos megemlíteni továbbá az ország szőlő- és bortermelését is, amely a mediterrán partvidékre húzódik, a déli területeken pedig dohány- és citrusfélék termesztése is folyik. A horvátok a haltenyésztés mellett, főként szarvasmarha, birka és sertés tenyésztéssel foglalkoznak, ám az állattenyésztési ágazatában folyamatos csökkenés tapasztalható, az ország húskészítményekből jelentős importra szorul.
Az országnak komoly import- és export-együttműködése van az Amerikai Egyesült Államokkal hal-, illetve tengeri termékek kereskedelmét illetően. Az ország fő importőrei közé tartozik még Szlovénia, Magyarország, Hollandia, Franciaország és Ausztria, az exportpartnereknél pedig érdemes megemlíteni Németországot, Szlovéniát, Olaszországot és Bosznia-Hercegovinát.
Megsínylette 2023-at a horvát mezőgazdaság is
A térségben 2023 nyár közepén észlelt sertéspestis-járvány következtében több, mint 25 ezer sertést kellett leölni. A járvány több mint 1000 gazdaságot érintett és érint az ország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos megyéiben. A bezárt telepeken legkorábban 2025-ben lesz lehetséges az újbóli tenyésztés, emiatt sok gazdálkodó döntött úgy, hogy felhagy a sertéstartással.
Horvátországban a mezőgazdasági és élelmiszeripari import folyamatosan növekszik, bár a koronavírus-járvány okozta infláció és az orosz-ukrán háború lelassította a folyamatokat, a fogyasztói kereslet jelentősen a megfizethetőbb termékek felé tolódott el.
Pörög a halszektor
Az Adria-tenger számos halászati lehetőséget, tevékenységet biztosít, de az országnak továbbra is meg kell felelnie az ágazat piaci igényeinek. Ebből kifolyólag nagy mennyiségben importálnak halat és tengeri termékeket az ágazat olyan főbb kereskedelmi partnereitől, mint Olaszország és Spanyolország. Horvátországban a halfeldolgozó ipar és a haltenyésztés ága is folyamatosan bővül.
Horvátország a tonhaltenyésztés egyik fő résztvevőjévé vált az elmúlt években, egyre növekszik a telepek száma. Az Adriai-tengerben jellegzetesen megtalálható kékúszójú tonhal halászata és tenyésztése még több lehetőséget nyújt a haltenyésztőknek. 2021 első negyedévében Horvátország halászati exportja 31 százalékkal, közel 94 millió euróra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ez 17 700 tonna exportárut jelent.
Déli szomszédunk nagy hangsúlyt fektet a fenntartható gazdálkodásra, így a tonhaltenyésztésben sincs ez másképp. A fenntartható gazdálkodással járó megemelkedett költség ellenére az ország egyik legnagyobb vezető haltenyésztő vállalata, a Cromaris 2021-ben 10 százalékkal növelte a tonhaltenyésztés mértékét a 2020-as adatokhoz képest. 2022-re az exportpiac 10 százalékkal növekedett, a cég fő bevételét az export adja. Horvátország a kedvező földrajzi elhelyezkedése és az Európai Uniós tagsága, illetve az euró alapú gazdaság miatt vonzó ország a befektetők számára.
Utóbbi, vagyis az euróövezeti tagság nagyobb forrásbőséget, tőkevonzó képességet és nem utolsósorban olcsóbb hiteleket jelent a horvát gazdaság, azon belül az agrárium számára.