Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A vizsgálat június 17-én kezdődik - közölte a minisztérium -, és a Kínai Állattenyésztési Szövetség által június 6-án benyújtott panasz nyomán indult.
Miután az Európai Bizottság június 12-én bejelentette, hogy júliustól akár 38,1%-os extra vámokat vet ki az importált kínai autókra, a globális élelmiszeripari vállalatok az ország állami médiában megjelent hírek miatt nagyfokú készültségben voltak a kínai megtorló vámok miatt. A jelentés hozzáteszi:
A vizsgálat az emberi fogyasztásra szánt friss, hideg, fagyasztott és szárított sertéshúsra összpontosít. A kereskedelmi minisztérium közölte, hogy a vizsgálatnak 2025. június 17-ig kell lezárulnia, de szükség esetén további hat hónappal meghosszabbítható.
Szóba jöttek a tejtermékek is
Az államilag támogatott Global Times című napilap június elején egy meg nem nevezett "üzleti bennfentesre" hivatkozva arról számolt be, hogy a kínai vállalatok azt tervezik, hogy felkérik a hatóságokat, hogy indítsanak dömpingellenes vizsgálatot egyes európai sertéshústermékekre és szubvencióellenes vizsgálatot egyes, az EU-ból származó tejtermékek exportjára.
Indul a kereskedelmi háború: Kína fájó ponton vág vissza
A kínai hatóságok korábban az állami média kommentárjaiban és az iparági szereplőkkel készített interjúkban már tettek utalásokat a lehetséges megtorló intézkedésekre. A kínai kereskedelmi minisztérium, valamint a külügyminisztérium kifogásolta és élesen bírálta az Európai Uniónak a kínai elektromos autógyártókra vonatkozó büntetővám-tervezetét, egyben ellenintézkedéseket ígért.
Bár továbbra sem világos, hogy Kína mely termékeket célozhatja meg a büntető vámokkal, de Reuters korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság adatai szerint a tejsavópor, a tejszín és a friss tej volt a legfontosabb exportcikkek az EU Kínába irányuló 1,7 milliárd eurós (1,8 milliárd dolláros) tejtermékexportjában tavaly.
Megy az adok-kapok
A lépés nem előzmény nélküli: januárban Kína a szeszesitalokkal kapcsolatban döntött hasonló lépésről, májusban pedig az EU kezdeményezett vizsgálatot a Kínából származó, ónnal bevont vagy bevont síkhengerelt vas- vagy acéltermékek ellen. Az Európai Bizottság vizsgálatot folytat a Kínában gyártott elektromos járművek ellen is, ami várhatóan további vámok kivetéséhez vezet.
Kína háborút indít az uniós élelmiszer ellen?
Kína jelentős élelmiszertermelő, de bőven egymilliárd feletti lélekszáma miatt így is komoly élelmiszerimportra szorul. A behozatalt nem csupán a lakosság nagysága, hanem a kínai társadalmi folyamatok is indokolják, amely jó alkalmat teremtett az Európai szállítóknak is.
Komoly vevőnek számítanak
A távol-keleti országban évente hozzávetőlegesen 10 millió fővel gyarapszik a középosztály, amely egyre nagyobb igényt mutat a kiváló minőségű, feldolgozott élelmiszerek iránt. Az egyre tehetősebb kínai fogyasztók nem csupán a minőséget és az árat tartják szem előtt.
A divat is befolyásolja vásárlási döntéseiket. A növekvő jóléttel párhuzamosan egyre nagyobb értéket tulajdonítanak az olyan tipikusan nyugati élelmiszereknek, mint például az európai húsételek, tejtermékek, olasz tészták és francia borok.
A kínai tradíciók szintén lehetőségeket tartogattak az európai sertéságazatnak: Kelet-Ázsiában hagyományosan nagyra értékelik a sertéshúst, amelyet a bőség, a gazdagság és szerencse szimbólumának is tartanak Kínában, így nem véletlen, hogy az ünnepi asztalokon is gyakorta feltűnik.
Az is fontos szempont, hogy az ázsiai országokban olyan csontos, porcos állati részek is eladhatók, sőt, népszerűek, amelyeket a nyugati piacokon nem kedvelnek, vagy nem is tekintenek élelmiszernek.
