Tönkrevághatja a magyar sertéspiacot is Kína keménykedése

Braunmüller Lajos2024. június 20. 13:28

Könnyen előfordulhat, hogy a történelem ismétli önmagát, és a Kína által lebegtetett sertésexport-korlátozás hasonló csapást mér az uniós piacra, azon belül Magyarországra is, mint az egy évtizede, Oroszország által bejelentett tilalom. Mint ismert, akkor a sertéspestisre hivatkozva, valójában nyilvánvaló politikai keménykedés miatt Putyin megálljt parancsolt az uniós sertéshúsnak. A lépés nyomán hatalmas készletek ragadtak be az EU-s exportőröknél, amelyek rövid idő alatt dömpingáron vezették le azokat többek között a keleti tagállamokban, így Magyarországon is. A piaci károk jelentősek voltak, és most könnyen megismétlődhetnek: ha Kína a tilalom mellett dönt, az oda szánt készletek a magyar piacot lephetik el – megkérdőjelezve ezzel a hazai sertéságazat elmúlt egy-két évben mutatott megerősödését.

Mint ismert, a kínai kereskedelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból importált sertéshús és annak melléktermékei ellen, amivel tovább fokozta a feszültséget, azt követően, hogy az EU szubvencióellenes vámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra. Korábban már szóba jöttek a tejtermékek is, várható, hogy ezek esetében is vizsgálatot indít Peking.

Ez súlyos csapást mérne a dán húsiparra is, egy dán lobbicsoport ezért arra szólította fel az Európai Uniót, hogy még július 4-e előtt találjanak megoldást a kialakuló helyzetre. Spanyolország szintén jelezte, hogy kész együttműködni a helyzet enyhítése érdekében. A gyorsan reagáló országok mellett azonban várhatóan az EU egészét, köztük Magyarországot is kellemetlenül érintené az, ha Kína túl szigorúnak bizonyulna.

Hatalmas piac, minden döntésének súlya van

Kína több szempontból is kiemelt jelentőségű piac a sertéshús tekintetében. Az ország hatalmas lakossága számára nemcsak alapvető élelmiszer a sertéshús, hanem erős hagyományok is kötődnek hozzá. A kínai gasztronómia – tájegységenként jelentősen eltérő kulináris örökségekkel – alapvető és nagyra becsült alapanyaga a sertéshús, amelyhez a kínaiak mély érzelmi kötődést is társítanak.

A sertéshús mezőgazdasági, élelmezési és tradicionális jelentősége Kínában rendkívül nagy, és az ország hatalmas népessége változatlanul elkötelezett e termék iránt. Annak ellenére, hogy Kínának a világ legnagyobb sertésállománya van, ez sem képes kielégíteni a hatalmas belső igényeket:

Kína kereslete tehát folyamatosan jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi piacokra, vagyis komoly zavarokat okozhat egy esetleges importtilalom bevezetése is.

Egymillió tonna ragadhat be

Ha Kína nemet mond az uniós sertéshúsra – amelyre a jelenlegi, feszült hangulatban van esély – az alapjaiban alakíthatja át az uniós belső piacot is, amelyet a hazai ágazat és a magyar vásárlók is megéreznének.

Mindez annak ellenére is jelentős hatást gyakorolna, hogy a korábbi 1,5 millió tonna körüli kivitel után tavaly már csak 1,1 millió tonna körül volt az EU sertésexportja Kínába. Ez ráadásul tovább csökken: idén az első negyedévben a tavalyihoz képest több mint 20 százalékos a mérséklődés.

Ha azonban Kína tilalmat rendel el, akkor a potenciálisan „beragadó” 1 millió tonnánál is több sertéshús elhelyezése komoly problémát jelent majd a szereplőknek, elsősorban a nagy sertéstermelőnek számító Spanyolországnak, Németországnak, Hollandiának és Dániának.

Ha bő 1 millió tonna sertéshús helyet keresne magának a piacon, akkor várható, hogy abból jelentős mennyiség jutna az EU országaiba is, köztük az árérzékeny keleti tagállamokat is ellephetné a várhatóan dömpingáron, rövid idő alatt nagy mennyiségben érkező sertéshús.

Tíz éve zárt az orosz piac

Mint emlékezetes, hogy még 2014 elején, névleg az afrikai sertéspestis litvániai megjelenését követően, de valójában már akkor is politikai okokból, Moszkva azonnali tiltó intézkedéseket vezetett be az uniós sertéshússal szemben. Később Putyin ennél is tovább ment: a 2014. augusztus 6-án kiadott orosz elnöki határozat értelmében Moszkva behozatali tilalmat rendelt el egy sor mezőgazdasági és élelmiszeripari termékre, amelyek az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származnak. A határozat értelmében tilos volt egy sor élelmiszer, köztük a friss, hűtött vagy fagyasztott marha-, sertés- és baromfihús, valamint egyes húskészítmények behozatala.

Az embargó érvényben maradt, sőt, azt követően, hogy Oroszország több mint két éve megtámadta Ukrajnát, további, erőteljes tilalmakat jelentett be mind az EU, mind pedig Oroszország, vagyis az orosz piac tartósan „zárva tart” az uniós szereplők előtt.

Az orosz intézkedések közvetlen hatása akkor a teljes magyar agrárexportra volt nem jelentős, elsősorban csak azokat a vállalkozásokat érintette komolyan, amelyek kizárólag, vagy jelentős mértékben Oroszországba exportáltak – ilyen elvétve akadt a hazai ágazatban.

Ha nem sikerül diplomáciai úton enyhíteni a mostani viszonyt az EU és Kína között és a kereskedelmi háború valóban kialakul, annak az egyik első lépése a sertéstilalom lehet. Ez várhatóan nagyon hasonló csapást jelente a magyar piaci szereplőkre is, mint egy évtizeddel ezelőtt a Putyin által bejelentett korlátozás.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
eu, sertéságazat, kína, sertés, tilalom, európai-unió, dömping, sertéshús, sertésexport, dömpingár, kereskedelmi-háború, kína mezőgazdasága,