agrarszektor.hu • 2024. július 19. 08:14
Az OECD-országokban csökkent a legdrasztikusabban a tejtermékek és a hús világpiaci fogyasztási részesedése, Kína, India és Ázsia többi országa járult hozzá leginkább ezekhez az eltolódásokhoz. Az OECD-országok részesedése a világ tejtermékfogyasztásából 36%-ról 26%-ra csökkent. Ezt az elmozdulást nagyrészt India okozta, amely 11%-kal növelte piaci részesedését. A hús esetében az OECD-csoporton kívül minden régióban mérsékelt növekedést mutattak a piaci részesedések, a legnagyobb növekedés (mintegy 3%) az Indián kívüli ázsiai országokban volt tapasztalható.A globális fogyasztásból való részesedések alakulása
A következő tíz évben a globális mezőgazdasági termelés értéke az előrejelzések szerint évente 1,1%-kal fog növekedni (változatlan áron mérve). Várhatóan az állattenyésztés vezeti majd ezt a növekedést, évi 1,3% termelésből származó bevételnövekedéssel. A haltermelés pedig az előrejelzések szerint 1,1%-kal nő majd évente. Az állattenyésztésen belül különösen a tejtermékek termelése fog leginkább bővülni - írja a NAK.
Az állattenyésztés mezőgazdasági termelésen belüli részesedése az előrejelzések szerint a magas jövedelmű országokban csökkenni fog, de az alacsony és közepes jövedelmű országokban növekedni fog.
A szubszaharai Afrika, valamint a közel-keleti és észak-afrikai régiók tehát várhatóan jelentősebb eredményeket érnek el a termelés növekedése terén. A szubszaharai Afrikában az állattenyésztés bővülésének nagy részét várhatóan a tejtermékek előállítása adja majd, míg a baromfi ágazat előre láthatólag a Közel-keleti és az Észak-afrikai régiókban lesz elsődleges alapja a termelés növekedésének. Elmondható továbbá, hogy a környezeti fenntarthatóság és a magasabb állatjóléti szint felé való elmozdulás iránti fokozott igény folyamatos nyomást fog gyakorolni a hozamok javítására. Feltételezve az intenzívebb termelési rendszerekre való sikeres áttérést tehát a termelés növekedésére számíthatunk. A környezeti fenntarthatósággal és az állatjóléttel kapcsolatos előírások szakmailag nem megalapozott módon történő további szigorítása azonban mérsékelhetik a hozamjavulást, ronthatja a gazdaságok jövedelmezőségét.
Az OECD termelési részesedése csökken más régiókhoz, különösen Indiához képest. Az OECD-országok globális részesedése a tej és hús termelésében − egyéb termékek mellett − az elmúlt 20 évben átlagosan mintegy 7%-kal csökkent. A legjelentősebb változás a globális tejpiacokon következett be, ahol az OECD részesedése 51%-ról 41%-ra esett vissza. A változás szinte teljes egészében Indiára vezethető vissza, amelynek a részesedése 14%-ról 23%-ra nőtt a vizsgált időszakban.
A kereskedelmi környezet jelentősen megváltozott
Az OECD-országok globális részesedése a kereskedelem terén mindenütt csökkent, mind az export-, mind pedig az importrészesedés visszaesett. Az import tekintetében a húsok esetében átlagosan 16%-os és a tejtermékek esetében pedig 13%-os visszaesés volt tapasztalható. Kelet-Európában a húsimport részesedése jelentősen, 15%-ról 6%-ra esett vissza. Ezzel szemben az importrészesedések legnagyobb mértékben Kínában, valamint az Indián kívüli Ázsia országokban nőtt.
Húspiaci helyzet
2023-ban a hús világpiaci ára a kulcsfontosságú régiók tartós termelése és a főbb importőrök keresletének mérséklődése miatt csökkent. Az olyan kihívások ellenére, mint az állatbetegségek, a növekvő termelési költségek, a szabályozási korlátozások és a kedvezőtlen időjárási körülmények a hústermelés enyhe növekedést mutatott, főként Ázsiában, Dél-Amerikában és Óceániában, azonban Európa hústermelése csökkent.
A globális hústermelés várható növekedése elsősorban a közepes és alacsony jövedelmű országokból fog származni az összes állattenyésztési ágazatban.
Az előrejelzések szerint a baromfihús termelés az előállított állati fehérje teljes növekedésének több mint felét teszi ki majd. A rövidebb termelési ciklusok és a takarmányértékesítés hatékonyságának folyamatos javulása hozzájárulhat a baromfihús a marhahúshoz képesti alacsonyabb árához. A termelés legnagyobb volumennövekedése az ázsiai-csendes-óceáni térségben következik be várhatóan, amelyet elsősorban a fejlett takarmányozási gyakorlatok és a tenyésztési technikák fejlődése támogat majd.
Középtávon az egy főre jutó napi húsfehérje-fogyasztás globális átlagos grammja 2033-ra várhatóan évi 3%-kal, illetve további 0,5 kg ehető kiskereskedelmi tömegegyenértékkel nő majd, ami az előző évtized növekedésének fele. A takarmányköltségek közelmúltbeli csökkenése és az általános infláció mérséklődése a világ számos részén nem ellensúlyozta teljes mértékben az egyéb, magasabb termelési költségeket. Ennek hatása érezhető a kiskereskedelmi húsárak alakulásában, valamint az visszafogja a kereslet növekedését. A globális húsfogyasztás 2033-ra várhatóan 12%-kal nő a 2021-2023-as bázisidőszakhoz képest.
A Covid19-világjárvány és annak hatására bekövetkező gazdasági visszaesés jelentősen befolyásolta a fogyasztói magatartást a húsfogyasztással kapcsolatban. A viselkedésbeli változások hátterében az alacsonyabb fizetőképesség, a távmunka miatti megnövekedett otthoni főzés, a megfizethetőbb fehérjék felé való elmozdulás, valamint a humánegészségügyi, környezeti és állatjóléti aggályok egyaránt állnak.
A fogyasztók a magasabb húsárak és a csökkent vásárlóerő következtében az olcsóbb húsfélék felé mozdultak el. Ezzel szemben a magasabb jövedelmű fogyasztói réteg esetében az egészséges életmód és a környezettudatosság által vezérelt élelmiszer-választás figyelhető meg, melynek eredményeképpen ez a fogyasztói réteg hajlandó és tud is egyre többet fizeti a prémium minőségű, kevésbé feldolgozott húsféleségekért.
A termelékenység javítása - mely főként a csúcsgenetika alkalmazásával, a fejlettebb gazdaságirányítási, tenyésztési- és tartási rendszerek alkalmazásával valósítható meg - akár intenzív, akár extenzív termelési rendszerekről van szó, egyre kritikusabb szerepet fog játszani a hústermelésben, a fenntarthatóság biztosításában és az állattenyésztés kedvezőtlen környezeti hatásainak mérséklésében.
Az előrejelzése szerint közel 2 milliárd szarvasmarhát, 1 milliárd sertést, 32 milliárd baromfit és közel 3 milliárd juhot fog tartani világszinten.
A húsipar üvegházhatásúgáz-kibocsátása várhatóan 2033-ra 6%-kal fog növekedni, ez a kibocsátásnövekedés azonban kisebb, mint a hústermelés 12%-os növekedése, amely a baromfi hústermelési megnövekedett arányának és a termelékenység javulásának tulajdonítható. Tehát az állatonként előállított hús mennyisége nőni fog, miközben csökken az előállított hús egységenkénti (kg) ÜHG-kibocsátása.
Kína szerepe a globális húspiacon továbbra is kulcsfontosságú marad, bár piaci részesedése csökkenni fog, azonban az 2033-ra várhatóan még mindig 16%-ot fog képviselni. A Kína miatti kereskedelmi eltolódás azt is okozza, hogy a globális húsexport visszatér a 2019-ben megfigyelt alacsonyabb szintekre, azonban a globális húskereskedelem középtávon bővülni fog, amit az ázsiai országok egy főre jutó jövedelmének növekedésével és a szubszaharai térség népességnövekedésével függ össze. A kereskedelem növekedésének üteme mérsékelt lesz az előző évtizedhez képest, és a globális kereskedelem hústermelésének aránya az előrejelzési időszak vége felé várhatóan visszatér a 2021-es "afrikai sertéspestis" által kiváltott csúcsra.
Az állatbetegségek kitörése jelentős bizonytalanságot jelent a húságazat számára, mivel az ilyen események gazdasági hatásai gyakran megzavarják a piacokat, és évekig is eltarthat a megoldásuk.
Számítani lehet arra, hogy a demográfiai változások, az egészségtudatosság és a környezeti, állatjóléti aggályok fokozatosan csökkenthetik a húsfogyasztást. Fentieken túl a geopolitikai feszültségek, természeti események és logisztikai akadályok által okozott zavarok szintén hatással vannak a globális húsellátási láncokra.
2023-ban a globális hústermelés becslések szerint 354 millió tonnára nőtt, ami szerény, 0,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A globális húskereskedelem 2023-ban 39 millió tonnára esett vissza, 3%-kal alacsonyabb szintre, mint az előző évben. A globális húsárak 2023-ban csökkentek a 2022-es történelmi csúcs után, elsősorban a vezető exportáló régiók exportkínálatának növekedése és a kulcsfontosságú húsimportáló országok importkeresletének lassulása miatt. A világ hústermelése az előrejelzések szerint 2033-ra 12%-kal, azaz 41 Mt vágott-testtömeggel (vtt.), 388 Mt vitt-re nő.
A globális baromfihús fogyasztás 16%-kal, a sertéshús fogyasztás 8%-kal, a marhahús fogyasztás 11%-kal, a juhhús-fogyasztás pedig 16%-kal nő. Az egy főre jutó húsfogyasztás 2033-ra várhatóan 2%-kal fog emelkedni, ez mindössze 0,5 kg/év/fő mennyiséget jelent, így a fogyasztás elérheti a 28,6 kg/év/fő mennyiséget.
Ez a növekedés mindössze egyharmada az előző évtized növekedési ütemének. Világszerte egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy a fogyasztók egyre érzékenyebbek az állatjóléti, környezetvédelmi és humán-egészségügyi kérdésekre. Bizonyos esetekben a preferenciák változása az egy főre jutó húsfogyasztás csökkenéséhez vezethet, mint például az Európai Unió esetében, ahol az előrejelzés szerint a marha-, sertés- és juhhúst egyre nagyobb arányban helyettesítik majd baromfihússal. A globális baromfihús-fogyasztás az előrejelzések szerint eléri a 160 millió tonnát. 2033-ra az összes húsforrásból származó fehérje 43%-át a baromfihús fogja kitenni, ezt követi a sertés-, szarvasmarha- és juhhús.
Az előrejelzés szerint a globális sertéshúsfogyasztás minden régióban növekedni fog, kivéve Európát, ahol a fogyasztás már most is magas, és az egészségügyi, környezeti és társadalmi megfontolások jelentősen befolyásolják a fogyasztók választását. A sertéshús azonban továbbra is a legszélesebb körben fogyasztott hús marad az európai régióban. A sertéshús lesz tehát a húsfogyasztás növekedésének második legnagyobb hozzájárulója lesz és az előrejelzések szerint 2033-ra a fogyasztás eléri a 131 Mt vágott testtömeg értéket.
A globális marhahúsfogyasztás az előrejelzések szerint a következő évtizedben eléri a 81 Mt-át tonnát.
Várhatóan a legtöbb régió csökkenteni fogja marhahúsfogyasztását, kivéve az ázsiai-csendes-óceáni térséget, ahol az egy főre jutó marhahúsfogyasztás várhatóan évi 0,5 kg-mal nő. Bár a juhhús-fogyasztás viszonylag kis részesedéssel bír a globális húspiacon, azonban az továbbra is alapvető fehérjeforrás marad sok fogyasztó számára a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ahol a sertéshús, mint helyettesítő húsféle nem jöhet szóba. Bár a globális táplálkozási szokásokban némi változás következik be várhatóan, a juhhúsfogyasztás továbbra is stabil marad.