agrarszektor.hu • 2024. október 10. 16:36
Vegyesen fest a tojáshelyzet Magyarországon, hiszen csökkentek az árak, nőtt az export, a gondok azonban nem múltak el. Az ukrán tojás például az EU-ban és hazánkban is gondot okoz: a versenyt azért nem lehet tartani, mert az ukrán termelőknek nem ugyanazokat az előírásokat kell betartani, mint amit a hazai termelőknek. Emellett az árstop miatt eltorzult piacot eredményezett, levitték a tojás árakat. Ráadásul szigorodtak az állatjóléti előírások, illetve a környezetvédelmi elvárások, a bevezetett EPR-díjak pedig jelentős költségnövekedést jelentenek a termelőknek.
A KSH adatai alapján Magyarország 16 ezer tonna héjas tojást (-17 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hét hónapjában, ezen belül 5 százalékkal több, csaknem 11 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 8 százalékkal 7 ezer tonnára emelkedett, ezen belül a friss tojás kivitele 728 tonna (–6 százalék) volt 2024. január-július között az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 48,33 forint/darab volt 2024 első harminckilenc hetében, ami 17,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától - írja az AKI friss kiadványában. Az árak pedig az alábbiak szerint alakultak:
- az M méretosztályú, dobozos tojás csomagolóhelyi ára 16,0 százalékkal 51,11 forint/darabra,
- az L méretosztályú, dobozos tojásé 15,3 százalékkal 60,20 forint/darabra csökkent. Az M-es tálcás tojás csomagolóhelyi ára 20,5 százalékkal 43,32 forint/darabra,
- az L-es tálcás tojásé 21,0 százalékkal 46,87 forint/darabra mérséklődött,
- a mélyalmos tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 56,76 forint/darab volt 2024 első harminckilenc hetében, ami 13,7 százalékkal alacsonyabb a 2023. év azonos időszakának átlagáránál.
Nő a tojásfogyasztási kedv Magyarországon
Lapunk is beszámolt arról, hogy a Tojásszövetség, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérései alapján megállapítható, hogy egyre több tojás fogy Magyarországon. Pákozd Gergely, a szövetség alelnöke szerint látható egy lassú növekedés a tojásfogyasztásban. Bár a magyarok még közel sem tartanak annál a 300 darabnál évente, ahol a rendszerváltozás előtt volt a hazai fogyasztás, de a fejenként évente 250 darabos szintet már elérte az ország. A különböző étkezési és diétatrendek meglehetősen nagy hatással bírnak a tojásfogyasztásra, ennek apropóján indítanak olyan kampányokat a Szövetségnél, melyek segítségével megfelelően tájékoztatják a vevőket a tojás valós élettani hatásairól. Az árakkal azonban vannak gondok:
Az árstop bevezetésével korlátozták az árakat, a boltok annyiért árulhatták a tojást, amennyiért vették. Az áruházlánc szempontjából ez veszteséget realizált, de muszáj volt a szabályt alkalmazniuk, ez pedig remek marketingtermékké tette a tojást -vélekedett. Árazási trendeket láthattunk, sok esetben nagyon alacsony árakat tapasztalhattunk az áruházláncokban a tojás esetében. Ez eltorzult piacot eredményezett, levitték a tojás árakat, mert a maradék 3-4000 terméken realizálták azt a profitot, amit a tojáson elvesztek
- vélekedett korábban Pákozd Gergely, a BTT MTTSZ alelnöke.
Emellett szigorodtak az állatjóléti előírások, illetve a környezetvédelmi elvárások, ezek között a bevezetett EPR-díjak jelentős költségnövekedést jelent a termelőknek. Pákozd Gergely hangsúlyozta, hogy a hazai munkaerő elfogyott. Nincs emberutánpótlás, a munkavállalók az ipari körülmények felé tendálnak. Így hát kérdéses, hogy a jelenlegi árakat meddig lehet még ezen a szinten tartani itthon.
Dől az import az EU-ra
A fentiekből jól látszik, hogy hazánkban kezd valamelyest javulni a helyzet tojásfronton, az EU-ra ugyanakkor ez már nem mondható el: tonnaszámra érkezik az import. Az AKI adataiból kiderül, hogy az unió tojás- és tojástermékimportja mintegy 21 százalékkal 57 ezer tonnára nőtt 2024 első hat hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az import háromnegyede Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott. A közösség tojás- és tojástermékexportja 14 százalékkal 175 ezer tonnára emelkedett 2024. január-júniusban az előző év azonos időszakához képest. Az unió legnagyobb célországai:
- az Egyesült Királyság (40 százalék részesedés az exportból),
- Japán (17 százalék)
- és Svájc (13 százalék) együttesen 122 ezer tonna tojást és tojásterméket vásároltak a közösségből az idei év első fél évében.
Svájcba 14 százalékkal, Japánba 7 százalékkal, az Egyesült Királyságba pedig 1 százalékkal nőtt a kivitel a megfigyelt periódusban. Az ukrán tojás pedig Magyarországon is gondot jelent. Bár közvetlenül nem is, de közvetetten hat a magyar tojáspiacra. A versenyt azért nem lehet tartani, mert az ukrán termelőknek nem ugyanazokat az előírásokat kell betartani, mint amit a hazai termelőknek.