Dalmadi Júlia, a Secontaste megálmodója az Agrárszektor kérdésére elárulta, hogy 2018-ban Olaszországban, mesterképzésen tanulta az élelmiszer-innovációt, ahol az ellátási lánc mentén kerestek különféle megoldásokat, főleg a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében. A szakember ott találkozott először a körforgásos megoldásokkal az élelmiszeriparban. A képzés során volt egy kutatóútjuk a világ körül: ekkor 60 napig utaztak és készítettek interjúkat egy könyvsorozathoz olyan emberekkel, akik már tettek lépéseket ezen az úton. Dalmadi Júlia beszélt arról is, hogy volt egy szaktársa, akivel már ott, Olaszországban elkezdtek hobbiból a sörtörköllyel kísérletezni. A Transfoodmission Kft. alapító ügyvezetője azt is elmondta, hogy a terméküket az ellátási lánc elején keletkező melléktermékből hozzák létre.

Arra a kérdésre, hogy mekkora igény van erre az innovációra, a szakember elmondta, hogy azt kell megérteni, hogy a fogyasztók nem úgy járnak boltba, hogy ők mindenképpen értéknövelő újrahasznosítással készült, vagy upcycled termékeket szeretnének vásárolni, hanem olyan élelmiszereket keresnek, amelyek finomak, és amelyekben megvannak az általuk keresett tápanyagok. Dalmadi Júlia szerint az élelmiszergyártóknak elsősorban ezeket kell nézniük. A cég ügyvezetője elmondta, hogy október elején velük együttműködésben egész Európában elsőként Csehországban vezették be az upcycled élelmiszer-kategóriát, amelynek során közel 40 ilyen termék került a boltok polcaira, köztük az övék is, illetve kettő olyan, amelyet majd ők fognak forgalmazni Magyarországon. Ez pedig már meg is kezdődött.

Vannak tehát ilyen megoldások, ezeket nekünk kell megmutatni a fogyasztóknak

- jelentette ki Dalmadi Júlia.

Új csipszek lephetik el a magyar boltokat: ki nem találnád, miből készülnek

Hamarosan a magyar boltok polcain is megtalálhatók lesznek a sörtörkölyből készített ropogtatnivalók.

A chipsadó inkább a kisebb gyártókat sújtja

A népegészségügyi termékadó (NETA, illetve közismertebb nevén chipsadó) kapcsán szakember beszélt arról is, erről a fogyasztók meglehetősen keveset tudnak, a gyártókat viszont jelentős mértékben sújtja, különösen azokat, akik kisebb volumeneket állítanak elő. Nekik nagyon fájdalmas a kilónkénti 390 forintos adó, mert ez meg fog jelenni az ő bolti árukban is, márpedig a fogyasztók elsődlegesen a termékek árát nézik. Dalmadi Júlia szerint ez az adó nem segíti az innovációt. Mint mondta,

azon fogunk dolgozni, hogy megfeleljünk ezeknek az elvárásoknak. Azt viszont nem tartom feltétlenül helyesnek, hogy nekem a termékfejlesztés során azt kell figyelnem, hogy hogyan tudok spórolni egy bizonyos adón. Érdekes kérdés az is, hogy az én krékerem sótartalma hogyan lehet háromszor akkora, mint mondjuk egy nagyobb gyártó termékéé? Náluk azért tud egy olyan termék sokkal olcsóbb lenni, mert ők nagy volumenben készítik őket, és tudják, hogyan kerüljék ki az egyes előírásokat.

Dalmadi Júlia beszélt arról is, hogyan lehet a fogyasztók egészségének védelmét kreatívan csinálni. Elmesélte, hogy Londonban a helyi önkormányzat bizonyos metróvonalakon betiltotta azoknak a termékeknek a reklámját, amelyeknek magas só-, cukor- és zsírtartalma volt, és az ezen az útvonalon járóknál mérhető volt a fogyasztási szokások pozitív változása. A szakember szerint ezt Magyarországon is gond nélkül meg lehetne tenni, és nemcsak a metrókon, de a villamosvonalakon is.

Sokan nem tudnak még erről a felhasználási lehetőségről

Arra a kérdésre, hogy eddig miért nem használta fel senki emberi élelmezés céljára a sörtörkölyt, a Kft. vezetője elmagyarázta, hogy sokan nem is tudnak arról, hogy ilyet is lehetne. Ha megkérdeznek egy élelmiszergyártót, hogy a termékeik előállítása során van-e bármiféle pazarlás, vagy olyan melléktermék, ami kidobásra kerülne, mindig azt a választ kapják, hogy nincs. Ez viszont a legtöbbször azt jelenti, hogy a gyártó fizet valakinek a melléktermékek elszállítására, amelyek a leggyakrabban állati takarmányként végzi. Ez azonban csak sima felhasználás, nem értéknövelő újrahasznosítás.

Mivel már vannak megoldásaik, ezért nagyon sokan nem keresnek újabbat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez még egy teljesen új koncepció, ezért el kell magyarázni a gyártóknak, hogy ezekből az alapanyagokból vagy melléktermékekből létre tudunk hozni egy olyan terméket, ami gazdaságilag is meg fog jelenni a mutatóikban

- mondta el Dalmadi Júlia.

A szakember beszélt arról is, hogy az upcyclingnek az egyik nagy kihívása - és nemcsak a sörtörkölynél, hanem más alapanyagoknál is -, hogy vannak olyan európai szintű szabályozások, amelyek megbonyolítják a dolgokat. Erre ott van példának a cascara, (vagy kaszkara, amelyet a kávénövény gyümölcsének szárított héjából és/vagy pépéből készítenek), amely jó ideig nem is volt emberi fogyasztásra engedélyezett Európában. Most már az, de kellett hozzá egy lobbi, mert egy cég terméket akart belőle csinálni, amihez különféle vizsgálatok kellettek. A sörtörköllyel hasonló a helyzet, attól függően, hogy hogyan van kezelve, hogyan hagyja el az üzemet, mert nem minden esetben használható fel emberi fogyasztásra.

Dalmadi Júlia szerint ezen a téren a szabályozó szervezeteknek a gyártókkal közösen kellene dolgozniuk, és megalkotniuk azokat a szabályokat, amelyek úgy adnak teret az ilyen innovációknak, hogy megtartják az élelmiszer-biztonsági előírásokat is.

A következő év a terjeszkedésé lesz

A vállalkozás és a projekt helyzetét illetően Dalmadi Júlia elmondta, hogy az övék külső segítség nélkül, teljesen saját tőkével indult cég, tehát 2023-ig semmilyen befektetés nem érkezett hozzájuk, csak a saját értékesítésekből csinálták a fejlesztéseket. A tavalyi évet csaknem 16 millió forinttal zárták, de idén már elérték ugyanezt az árbevételt, és most elég sok projektjük körvonalazódott, illetve most indult el az értékesítésük Csehországban.

Most kerülünk belistázásra egy helyi kereskedelmi láncba ezt az évet bőven magasabb bevétellel fogjuk zárni. Itt a kérdés inkább az, hogy vajon profitábilisak vagyunk-e már? A vállalkozás negyedik évében vagyunk, és folyamatosan vezetjük be az új termékeket, így ez szerintem még egy viszonylag természetes és organikus növekedés

- közölte Dalmadi Júlia.

A Secontaste vezetője beszélt arról is, hogy a Brancs-kampánnyal vezették be a második saját fejlesztésünket, és ezzel párhuzamosan vannak kollaborációs termékfejlesztéseik is, olyan mártogatósok, amelyek nagyon jól illenek a krékerhez. Emellett hamarosan érkeznek gluténmentes termékeik. Dalmadi Júlia a vállalat jövőbeli terveit illetően elmondta, hogy a magyar és a nemzetközi piacokban is gondolkodnak. Még idén meg fognak jelenni egy hazai kereskedelmi lánc boltjaiban, de a jövőben szeretnének több nagyobb lánccal is együtt dolgozni. A szakember elmondta, hogy valószínűleg a cseh partnerük további piacain fogják folytatni a tevékenységüket, így 2025-ben remélhetőleg Németország, Ausztria és Románia boltjaiban is meg fognak jelenni.