agrarszektor.hu • 2024. október 28. 12:31
Megkerülhetetlen szerepük van a termelői szerveződéseknek a hazai kertészeti ágazat jövője szempontjából - hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) FruitVeB szakmai együttműködésével szervezett konferenciáján. A piaci lehetőségek megfelelő szervezettség mellett kedvezőek lehetnek akár a hazai, akár a külpiacok tekintetében. Ahhoz azonban, hogy az ágazat élni tudjon ezzel, erős, jól szervezett, demokratikus termelői együttműködésekre van szükség - írja közleményében a NAK.
A kertészeti ágazat jövőjének kulcskérdése a szervezettség és a hatékonyság növelése. A fejlesztési programoknak, a támogatási rendszernek és az innovációnak köszönhetően évek óta lépéseket teszünk a szervezettség javítására, azonban bőven akad még teendő ezen a téren. Hiszen az Európai Unióba belépésünk után húsz évvel sem értük el az EU átlagos integrációs szintjét
- fogalmazott Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke a kamara által szervezett, „Termelői szervezetek a zöldség-gyümölcs ágazatban - Európai és hazai jó gyakorlatok bemutatása” című nemzetközi konferencián. Köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezettség jelenlegi szintje az ágazat egészének teljesítményét visszaveti. Olyan mértékű koncentráció zajlott le és zajlik a hazai kiskereskedelmi beszerzés oldalán és az exportpiacokon, amellyel egyéni szereplők nehezen vagy egyáltalán nem tudnak jó tárgyalópozícióhoz jutni.
Fontos, hogy kimozdítsuk az ágazatot erről a holtpontról és olyan fejlődési irányba tereljük, amelyre a kertészeti termelésünk múltja predesztinálja. Ehhez elengedhetetlen a társzervezetekkel való együttműködés és közös gondolkodás
- emelte ki az alelnök. A NAK - társszervezeteivel közösen - fontos küldetésének tartja, hogy javítsa a termelői együttműködések megítélését, erősítse a termelők bizalmát. Ez azért is kiemelten fontos, mert az EU a zöldség-gyümölcs ágazat támogatását a termelői szervezeteken keresztül szeretné megvalósítani, operatív programjuk finanszírozása által. Az elérhető támogatási források is akkor hasznosulhatnak a legjobban, ha nő a szervezettség szintje az ágazatban.
Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca (a termelők és szövetkezetek legnagyobb európai képviseletének) főtitkára videóüzenetben kiemelte: a szövetkezetek alapvető fontosságúak az európai agrárium számára; a fenntarthatóságban is kiemelt szerepük van, valamint gazdasági, társadalmi és szociális szempontból is. A szerveződés olyan eszköz, amely segíthet a kihívások megválaszolásában és az EU fenntarthatósági politikáinak megvalósításában - emelte ki.
Hazánkban jelenleg 49 termelői szervezet működik a zöldség-gyümölcs ágazatban, ebből 41 rendelkezik operatív programmal. A szövetkezetek által megművelt terület nagysága 29 300 hektár körüli, az értékesített termés mennyisége 462 ezer tonna volt 2023-ban, a forgalmazott áru értéke elérte a 116 milliárd forintot. Erről Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium főosztályvezetője beszélt. Mint hangsúlyozta, fontos, hogy olyan keretrendszert teremtsünk a termelői szerveződéseknek, hogy a gazdák számára újra vonzó legyen a szövetkezeti létforma.
Nagypéter Sándor, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) alelnöke, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetője jelezte: az elmúlt néhány évben változás kezdődött el a hazai termelői szervezetek működését tekintve, ezt a tendenciát az előttünk álló időszakban fel kellene gyorsítani. Ennek egyik fontos pillére lehet a nemzetközi együttműködések elősegítése. Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatója szerint a hazai kertészeti ágazat jövője szempontjából megkerülhetetlen a termelői szerveződések szerepe.
Végtelen piaci lehetőségek állnak a termelői szerveződések előtt. Nagyon fontos, hogy javítsuk a hazai önellátottsági szintet és fejlesszük az exportot. Ez utóbbit a hazai ágazat szerveződés nélkül nem tudja biztosítani. Ezen kihívások megugrásához, a még erősebb piaci együttműködésre és új termelői szerveződések létrehozására van szükség
- mutatott rá az ügyvezető. A termelői szerveződések jövője szempontjából fontos mérföldkő lehet a generációváltás. Míg az idősebb gazdálkodók - történelmi okok, az erőszakos téeszesítés és a rendszerváltás utáni kezdeti, nem teljesen termelőbarát tapasztalatok miatt - sok esetben elzárkóznak a szövetkezeti léttől, a fiatalabbak értik az együttműködés, a szövetkezeti forma előnyeit.
Kozak Anita, a NAK vezető kertészeti szakértője a kamara által 2023-ban a témában végzett átfogó kutatás eredményeit ismertette. Eszerint hazánk európai uniós csatlakozásakor számos termelői szerveződés alakult, azonban azt követően elindult egy koncentrációs, letisztulási folyamat. Az elmúlt évtizedben csökkenő taglétszám és termőterület mellett alig változott, 20% körül mozgott a TÉSZ-ek részesedése az ágazat bruttó termelési értékéből. 2021-től pedig negatív irányba látszik elmozdulni az integráció szintje, mivel az ágazat stagnálása mellett csökken a TÉSZ-ek részesedése.
Claire Martin a francia termelői együttműködések képviseletében mutatta be a francia modellt, amelynek alapja az alulról szerveződő, stabil, ellenálló szövetkezet, ahol nem a profit maximalizálása a cél, hanem a termelői érdekek érvényesítése az értékesítés és a különböző szolgáltatások nyújtása terén. Kifejtette, hogy a szövetkezeti forma a legmegfelelőbb a termelői szerveződések és termelő tagjaik számára. Agnieszka Maliszewska, a Copa-Cogeca alenöke a lengyel termelői együttműködésekről tartott előadást. Kiemelte, hogy a szövetkezet igen népszerű szerveződési forma Lengyelországban, ami nem csak a zöldség-gyümölcs ágazatban van jelen, a tejiparban is jelentős szerepet tölt be, de például az építőiparban is sikeresen működik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok számára is vonzóvá kell tenni a termesztést, hiszen a kertészet elsősorban nem hobbi, hanem üzleti tevékenység. A szövetkezetben nincsenek magukra hagyva, és a termeléssel kapcsolatban felmerülő problémáik megoldásához is segítséget kapnak.