A származás megjelölése releváns és szükséges információ a vásárlók számára. A friss gyümölcsöknél és zöldségeknél már régóta szerepeltetni kell azok eredetét. Januártól az egyes diófélék és szárított gyümölcs-termékek esetében is kötelezővé tette a származási ország szerepeltetését az unió. Az előírás az Eurostat adatai alapján legnagyobb értékben forgalmazott termékeket érinti: például dió, mogyoró, mandula, gesztenye, pisztácia, szárított citrusfélék, aszalt szilva, egyes keverékek. A származási ország teljes nevét a csomagolás egyik oldalán jól látható helyen, olvashatóan és kitörölhetetlenül szükséges feltüntetni. A termékkeverékeknél, ahol az alapanyagok több országból származnak, lehetőség van speciális jelölésekre. Az ömlesztett termékek esetében a kiskereskedelmi egységekben szintén jól láthatóan, olvashatóan, egyértelműen és szembetűnő helyen kell megjeleníteni a származási országot - írja a Nébih.

Melléktermékből élelmiszer - tényleg ez a jövő?

Egyre nagyobb érdeklődés övezi az úgynevezett értéknövelő újrahasznosítással készülő élelmiszereket.

A csalás és a fogyasztók félrevezetésének megelőzése érdekében, a kötelező jelölési információknak még a vásárlás előtt a fogyasztó rendelkezésére kell állniuk. Fontos, hogy ez a távértékesítésre is vonatkozik, ahol a tapasztalatok szerint fennáll a csalás veszélye. Az előírásokat 2025. január 1-jétől kötelező alkalmazni. A „régi” csomagolóanyagokat még 2024. december 31-ig használhatják a gyártók, valamint az ilyen csomagolású termékek egészen a lejárati idejükig forgalomban maradhatnak. A Nébih útmutatót is készített a témában, amely tartalmazza az érintett KN-kódú termékek listáját is.