Szeptemberben jelentős visszaesést mutatott a kiskereskedelmi forgalom, 1,4 százalékos csökkenést regisztráltak. A kormány és a KSH szerint az árvíz volt az esés oka, amelyet egyszeri hatásként értékelnek, nem pedig tartós negatív trendként. A Nemzetgazdasági Minisztérium emlékeztetett arra, hogy 2013-ban is volt hasonló hatása az árvíznek, de nem részletezték, hogyan befolyásolta a Dunán levonuló áradás a bolti forgalmat. Az árvíz elméletileg többféleképpen hathat a forgalomra. Keletkezhet kár a bolti infrastruktúrában, logisztikai nehézségek nehezíthetik a boltok ellátását, a védekezésben részt vevők a megszokottnál kevesebbet vásárolhatnak és az áradások okozta gazdasági bizonytalanság csökkentheti a költéseket. Ezek közül az első két sokkhatás nem áll fent, mert a magyarországi árvízhelyzet nem volt ennyire súlyos és kiterjedt. A harmadik,keresleti hatás ellenőrzésére a kormánynak lehetnek nem publikus, részletesebb adatai, a negyedik, szintén keresleti hatás mérérse pedig alapvetően nagyon nehéz.

Betett az időjárás: sok élelmiszerből hiány lehet a boltok polcain

A francia szupermarketek már tapasztaltak ellátási nehézségeket a spanyolországi áradásokat követően.

A szeptemberi árvíz Magyarország mellett Csehországot, Ausztriát és Lengyelországot is sújtotta, így érdemes megvizsgálni, hogy ezekben az országokban is hatással volt-e az áradás a kiskereskedelmi forgalomra. Az eredmény vegyes, mivel míg Magyarországon és Lengyelországban érezhető a visszaesés, addig Ausztriában és Csehországban nem tapasztalható ilyen jelenség.

A kiskereskedelmi forgalmat számos más tényező is befolyásolhatja, ami tovább nehezíti annak megállapítását, hogy valóban hatott-e az árvíz a hazai bolti forgalomra, és ha igen, milyen mértékben. Ha a kormánynak igaza van, akkor októberben jelentős növekedésre lehet számítani a havi bázisú kiskereskedelmi adatokban, mivel az egyszeri hatás már nem lesz jelen a forgalomban. Az egyszeri nagy visszaesés nem feltétlenül kell, hogy átírja a nagy képet a hazai lakosság költekezéseiről. Az utóbbi hónapokban, a reáljövedelmek növekedésével párhuzamosan, a kiskereskedelmi forgalom lassan emelkedett. A 2023 második felében megfigyelt mérsékelt növekedés összhangban állt a gyenge fogyasztói bizalommal, ám a szeptemberi adat, és a KSH korrekciója, alaposan megkavarta a képet.

Hátat fordítottak a magyarok ezeknek a boltoknak: mi történik itt?

Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent.

Az új adatok alapján 2024 második és harmadik negyedévében nem látszik növekedés a kiskereskedelmi forgalom volumenében.

A harmadik negyedévi gyenge növekedés arra utal, hogy a GDP-jelentésben a háztartások fogyasztási kiadásai sem lesznek kiemelkedőek. A kormánynak sürgősen szüksége van a fogyasztás élénkítésére, mivel az export kereslete gyenge, a beruházások csökkennek, és a 2025-ös költségvetés nem kínál mozgásteret. Ezen kívül a befagyott uniós források és Trump vámígéretei is nehezítik a gazdasági helyzetet.