agrarszektor.hu • 2024. december 26. 09:32
A globális éhínségválság egyre súlyosbodik, miközben a gazdag országok csökkentik a humanitárius segélyeket. Az ENSZ előrejelzése szerint jövőre 307 millió ember szorul majd segítségre, de csak 60 százalékuknak tudnak támogatást nyújtani. A szervezet 2024 végéig a kért 49,6 milliárd dollár mindössze 46%-át tudja összegyűjteni, ami súlyos következményekkel jár a rászorulókra nézve - írja meg a Reuters.
A helyzet egyre kritikusabbá válik, ahogy a konfliktusok, politikai zavargások és szélsőséges időjárás fokozzák az éhínség kockázatát. Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese szerint kénytelenek voltak csökkenteni a leginkább rászorulóknak szóló felhívásokat. Németország, az egyik legnagyobb adományozó, már 500 millió dollárral csökkentette támogatását, és további 1 milliárd dollárral csökkentést tervez 2025-re. Az Egyesült Államokban Donald Trump megválasztása után szintén változások várhatók a humanitárius segélyezés terén.
Az ENSZ által nyilvántartott humanitárius hozzájárulások 58%-át mindössze három forrás adja: az Egyesült Államok, Németország és az Európai Bizottság. Ezzel szemben Kína, Oroszország és India együttesen kevesebb mint 1%-kal járult hozzá 2020 és 2024 között. A finanszírozási hiány mellett logisztikai akadályok is nehezítik a segélyek eljuttatását a konfliktusövezetekbe. 2023-ban 59 országban közel 282 millió ember szembesült súlyos élelmezésbiztonsági problémákkal. Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács vezetője szerint "őrültség", hogy olyan kis országok, mint Norvégia, a legnagyobb adományozók között vannak, miközben a világ legnagyobb gazdaságai, mint Kína és India, alig járulnak hozzá a humanitárius segélyezéshez.
Hogy lehet, hogy a világ többi részén nem mutatkozik nagyobb érdeklődés az éhező gyermekek megsegítése iránt?
- tette fel a kérdést Egeland. A segélyek gyakran késve és feltételekhez kötve érkeznek, ami megnehezíti a humanitárius szervezetek rugalmas reagálását. Julia Steets, a berlini Global Public Policy Institute igazgatója szerint a segélyek általában akkor érkeznek, "amikor az állatok már elpusztultak, az emberek mozgásban vannak, és a gyerekek alultápláltak". Az adományozók gyakran diktálják a segélyek felhasználásának részleteit, ami korlátozza a humanitárius szervezetek mozgásterét. Az Egyesült Államok például szinte minden hozzájárulását korlátozásokkal adja a Világélelmezési Programnak.
Martin Griffiths, az ENSZ korábbi humanitárius segélyezési főnöke szerint az ENSZ üzleti modelljének megváltoztatására van szükség a problémák megoldásához. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár korábban javasolta, hogy a tagállamoktól díjakat szedjenek a humanitárius kezdeményezések finanszírozására, de ezt az adományozó országok elutasították. Az ENSZ jelenleg azon dolgozik, hogy diverzifikálja adományozói bázisát.
Nem támaszkodhatunk csak az adományozók ugyanazon klubjára, bármennyire is nagylelkűek
- mondta Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője.