agrarszektor.hu • 2025. február 9. 15:02
A fenntarthatóbb étkezés az egyik leghatékonyabb lépés lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Egy kutatás szerint az élelmiszertermelés a globális üvegházhatású gázkibocsátás 35%-áért felelős, és az állati eredetű ételek kiemelten nagy terhet rónak a környezetre. Ajelenlegi cikk azt vizsgálja, milyen fehérjeforrások csökkenthetik étrendünk karbonlábnyomát.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az egyik leghatékonyabb egyéni lépés lehet, ha fenntarthatóbb módon étkezünk. Egy átfogó kutatás szerint a globális élelmiszertermelés felelős az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 35 százalékáért. Bár az állati eredetű termékek adják táplálkozásunk kibocsátásának nagy részét, a világ kalóriamennyiségének csak 20%-át biztosítják. A BBC Future cikke azt vizsgálja, hogyan nézhet ki egy fehérjében gazdag, ugyanakkor alacsony szén-dioxid-kibocsátású étrend.
A kutatás szerint a marhahús okozza a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátást: 100 gramm fehérje előállítása 49,9 kg CO2-egyenértéknek felel meg. Ezt követi a bárány- és birkahús 19,9 kg-mal. Anne Bordier, a World Resources Institute szakértője szerint
olyan nagy hangsúlyt fektetünk a marhahúsra, hogy az emberek gyakran megfeledkeznek más húsfajtákról és azok hatásairól.
A kérődző állatok, mint a tehenek, juhok és kecskék, jelentős mennyiségű metánt bocsátanak ki emésztésük során. Emellett a takarmány előállítása és szállítása, valamint az állattartó telepek működtetése is növeli a kibocsátást. A kisebb testű, nem kérődző állatok húsának, mint a csirke, pulyka vagy kacsa, jóval alacsonyabb a kibocsátása. A csirkehús például közel kilencszer kisebb üvegházhatású gáz lábnyommal rendelkezik, mint a marhahús. A tejtermékek közül meglepő módon a sajt okozza a harmadik legnagyobb kibocsátást a mezőgazdaságban, a bárány- és marhahús után. A növényi alapú fehérjeforrások, mint a borsó, hüvelyesek és diófélék, rendkívül alacsony kibocsátással rendelkeznek. 100 gramm fehérje előállítása borsóból mindössze 0,4 kg CO2-egyenértéket bocsát ki, ami közel 90-szer kevesebb, mint ugyanennyi fehérje marhahúsból.
A halak és tenger gyümölcsei esetében nehezebb kiszámítani a pontos lábnyomot, ez nagyban függ a fajtól és a halászat módjától. A tenyésztett kéthéjú kagylók, különösen alacsony kibocsátással rendelkeznek. Az új technológiák, mint a sejtes hús vagy a precíziós fermentáció, szintén ígéretes alternatívát jelenthetnek. Egy kutatás szerint a hagyományos hús teljes lecserélése tenyésztett húsra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 78-98%-os csökkenését eredményezhetné.