agrarszektor.hu • 2025. február 20. 11:31
Az élelmiszerárak emelkedésének üteme újra a 2022-2023-ban tapasztalt inflációs sokk adatait idézi, így egyre több vásárló kénytelen átgondolni, mi kerüljön otthon az asztalra. A drágulás ellen a horvátok vásárlási bojkottot hirdettek, hazánkban pedig az elmúlt napokban újra és újra felmerült az árstop bevezetésének ötlete, miközben az elemzők szerint ezek a megoldások inkább csak torzítják a piacot, mintsem valódi megoldást nyújtanak. Hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés, arról Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője beszélt az Alapvetés podcast új műsorában.
Ismét jelentősen drágultak hazánkban az élelmiszerek, a legfrissebb adatok szerint például a liszt ára 43 százalékkal, a tejé 25 százalékkal, a tojásé pedig 24 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben. A tendencia ráadásul nem csak magyar sajátosság, hiszen a vásárlók a környékbeli országokban szintén jelentős drágulást tapasztalhattak.
De vajon megold-e bármit az árstop vagy egy vásárlási bojkott? Melyek azok az állami intézkedések, amelyek nemhogy csillapították, de még fel is erősítették az elmúlt 2,5 évben az élelmiszerinflációt? És hogy lehet az, hogy még a teljes mértékben egzotikus országokból származó import termékek esetében is mi vagyunk az inflációs rekorderek Európában?
Erről beszélgetünk az Alapvetés új adásában Éder Tamással, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökével és Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.