Ruda Bettina • 2025. február 28. 06:01
Az élelmiszerek jelölését az Európai Unió 1169/2011/EU rendelete szabályozza, amely előírja a fogyasztók pontos tájékoztatását az élelmiszerek összetételéről, származásáról és tápértékéről – tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih. A növényi alapú termékek és az állati eredetű élelmiszerek helyettesítőinek megnevezésére szigorú előírások vonatkoznak, hogy elkerüljék a fogyasztók megtévesztését. Az új élelmiszerek, köztük a rovarfehérjét tartalmazó termékek és a laboratóriumi hús engedélyezése szigorú európai szabályokhoz kötött. Az étrend-kiegészítők és adalékanyagok használatát is szabályozzák, hogy biztosítsák a fogyasztók egészségvédelmét és a termékek biztonságát.
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozóan az Európai Unióban az 1169/2011/EU rendelet szabályozza a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását. Ez a rendelet meghatározza az élelmiszerek címkézésére vonatkozó általános elveket, követelményeket és kötelezettségeket, biztosítva, hogy a fogyasztók megfelelő információkhoz jussanak az élelmiszerek összetételéről, származásáról és tápértékéről. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a vármegyei élelmiszerlánc-felügyeleti szervek azt vizsgálhatják, hogy egy élelmiszer megfelel-e az előírt jelölési, minőségi és biztonsági követelményeknek. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló 178/2002/EK rendelet szerint egy élelmiszer akkor nem minősül biztonságosnak, ha az egészségre ártalmas, vagy ha emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A biztonságos élelmiszer fogalma tehát az élelmiszerbiztonsági kritériumok teljesülését jelenti, vagyis azt, hogy az adott élelmiszer nem tartalmaz például kórokozó mikroorganizmusokat, szennyezőanyagokat, és nem jelent közvetlen veszélyt a fogyasztók számára. A táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan a népegészségügyi szervek végeznek vizsgálatokat, és ők vesznek részt a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában.
- tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih.
Fogyasztói tájékoztatás és a megtévesztés elkerülése
Az élelmiszerpiac folyamatosan változik, és a fogyasztói igények is egyre sokrétűbbek. Az állati eredetű termékeket helyettesítő növényi alapú élelmiszerek egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi táplálkozásban, legyen szó egészségügyi, etikai vagy környezetvédelmi megfontolásokról. Ezek az alternatívák fontos választási lehetőséget kínálnak azok számára, akik speciális étrendet követnek vagy fenntarthatóbb megoldásokat keresnek. Ugyanakkor a növényi alapú termékek megnevezése és forgalmazása szigorú szabályozásokhoz kötött, hogy a fogyasztók egyértelmű és pontos információk alapján hozhassanak döntést.
Ugyanakkor fontos, hogy az imitátumokra szigorú előírások vonatkoznak. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet (a továbbiakban: Jelölési rendelet) értelmében az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő például oly módon, hogy egy termék megjelenése vagy leírása olyan összetevő jelenlétét sugallja, amely valójában helyettesítve lett más összetevővel.
Ez a szabály nemcsak a termék megnevezésére és címkézésére vonatkozik, hanem a reklámozásra, a csomagolásra, az elrendezésük módjára is.
A Jelölési rendelet szerint, ha egy élelmiszerben egy hagyományosan elvárt összetevőt más anyaggal helyettesítenek, ezt a termék megnevezése mellett jól látható módon fel kell tüntetni, meghatározott minimális betűmérettel. A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet szabályozza a tej, illetve a tejtermékek pontos definícióját. A rendelet felsorolja a kizárólag a tejtermékekre használható megnevezéseket (pl. vaj, sajt). Erre vonatkozóan a 2010/791/EU Bizottsági határozat sorol fel kivételeket (pl. kakaóvaj). A tejtermékekről szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/19-1 számú előírása is tartalmaz szabályokat, az ezekben foglalt megnevezések kizárólag a tejtermékekre használhatók (pl. túró).
Húskészítmény alternatívákra vonatkozóan az Unió még nem fogadott el előírásokat a megnevezések szabályozásának terén, de Magyarországon jogszabály határozza meg bizonyos húskészítmények megnevezését. A húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírása meghatározza bizonyos húskészítmények előállítási módját és megnevezését. Az előírás szerint egyes megnevezések nem használhatók növényi alternatívák elnevezésére (pl. sonka), és vannak védett megnevezések is (pl. téliszalámi).
Az új élelmiszerek engedélyezési folyamata az EU-ban
Új élelmiszernek nevezzük azokat az élelmiszereket vagy élelmiszer-összetevőket, amelyek emberek által történő fogyasztása 1997. május 15. előtt az Európai Unió területén nem volt számottevő. Ezek lehetnek új élelmiszerforrások, újonnan kifejlesztett, innovatív élelmiszerek, új technológiák és feldolgozási eljárások felhasználásával gyártott élelmiszerek, valamint az EU-n kívül hagyományosan fogyasztott élelmiszerek.
Az új élelmiszerekről szóló 2015/2283/EK rendelet tartalmazza az új élelmiszerekre vonatkozó általános szabályozást, a fogalommeghatározásokat, az engedélyeztetés menetét, az uniós jegyzékbe történő felvételt. Fontos, hogy minden esetben a kérelmezőnek kell tudományos bizonyítékokkal, vizsgálatokkal igazolnia, hogy az adott élelmiszer fogyasztása biztonságos, továbbá, hogy milyen mennyiségben és feltételekkel fogyasztható. Az EU engedélyeztetési folyamatát követően az élelmiszert felveszik az uniós jegyzékbe, mely a 2017/2470/EU végrehajtási rendelet mellékletében található. Az engedélyezés uniós szinten történik, a biztonságosság értékelését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority - EFSA) végzi. Ilyen termékek csak akkor kerülhetnek az EU-ban (így Magyarországon is) forgalomba, ha az EFSA biztonságosnak ítéli meg - tájékoztat a Nébih.
Mi a helyzet a rovarokkal?
Jelenleg 4 rovarfaj élelmiszeripari felhasználása engedélyezett, csak abban a formában, ahogy a rendeletben szerepel. Például: fagyasztott, szárított és por formában lévő Acheta domesticus (házi tücsök) – szigorú előírásokat tartalmaz a rendelet az összetételre, a szennyezőanyagokra, a mikrobiológiai állapotra, a különböző élelmiszerek esetében előírt maximálisan hozzáadható mennyiségekre és a jelölési követelményekre vonatkozóan. Magyarországon történő élelmiszer forgalmazása esetén az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet 7/H. § szerint a következő előírásokat is be kell tartani:
„(1) A rovarfehérjét tartalmazó élelmiszer nevéhez kapcsolódóan legalább a termék megnevezésére használt betűmérettel megegyező betűmérettel fel kell tüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” kifejezést.
(2) A rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereket forgalomba hozataluk során a vásárlók számára elkülönített módon kell kihelyezni.”
Laborhús
Ahogyan korábban arról az Agrárszektor is beszámolt, a szintetikusan, sejttenyésztéssel előállított húst állati eredetű sejtekből (pl. izomsejtek, őssejtek), táptalaj felhasználásával in vitro növesztik. Sejttenyésztett húsok jelenleg még nagyon kevés helyen (pl. Szingapúr, Izrael) érhetőek el a fogyasztók számára a világban.
Az Európai Unióban jelenleg ilyen terméket nem engedélyeztek.
Amennyiben a sejteket genetikailag módosítják, úgy az esetleges engedélyeztetés a 1829/2003/EK génmódosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló rendeletnek megfelelően, ha nem akkor pedig a 2015/2283/EU új élelmiszerekről szóló rendelet alapján történhet - áll a Nébih tájékoztatójában.
Az Agrárminisztérium 2024. július 4-én társadalmi egyeztetés céljából közzétette a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról szóló törvénytervezetet, és Magyarország bejelentette a jogszabály tervezetét az Európai Bizottságnak a műszaki tartalmú tervezetek a notifikációs eljárásának lefolytatása érdekében. A hagyományos élelmiszertermelés az agrárium és a vidéki életkörülmények egészére kedvező hatást gyakorol; a hagyományostól eltérő technológiákban és termelési módokban olyan potenciális veszélyek rejlenek, amelyek alapvető értékeinket fenyegetik. A tervezet a laboratóriumi hús előállítása és forgalomba hozatala tekintetében általános tilalmat fogalmaz meg, az emberi egészség és a környezet védelme, valamint az agrárium fenntartható termelése és a hagyományos vidéki életforma védelmének szükségessége érdekében
- írta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Az élelmiszer-adalékanyagok szabályozása
Az egészségtudatos táplálkozás egyre nagyobb szerepet kap a mindennapokban, így egyre többen figyelnek arra, hogy milyen összetevőket tartalmaznak az élelmiszerek. Az élelmiszer-adalékanyagok és aromák alkalmazása szigorú szabályozásokhoz kötött, hogy a fogyasztók biztonságos termékekhez jussanak. Bár sokan tartanak az adalékanyagoktól, ezek engedélyezése szigorú tudományos vizsgálatok alapján történik, figyelembe véve az egészségügyi kockázatokat is. Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet (a továbbiakban: adalékanyagokra vonatkozó rendelet) szabályozza, hogy mely élelmiszerekhez mely adalékanyagok és milyen mennyiségben adhatóak.
Az adalékanyagokra vonatkozó rendeletben szabályozott adalékanyagok engedélyezését alapos tudományos vizsgálatok előzik meg, az engedélyezési eljárás során figyelembe veszik a potenciális egészségügyi kockázatokat, így azok használata biztonságosnak minősül.
Az uniós jog nem tesz különbséget természetes és mesterséges úton előállított adalékanyagok között. Az aromákra vonatkozóan az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló 1334/2008/EK rendelet (a továbbiakban: aromarendelet) tartalmaz előírásokat. Az aromarendelet tartalmazza a természetes aromaanyag definícióját, illetve a „természetes” kifejezés használatának különös feltételeit is.
A jelenleg ismert aromaanyagok száma több ezerre tehető. Ezeknek az anyagoknak egyéb élelmiszer-adalékanyagok esetében megkívánt részletességgel, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által végzett toxikológiai vizsgálata nagy erővel folyik, amelynek eredményeképpen az élelmiszerekben és azok felületén történő használatra jóváhagyott aromák és alapanyagok listája az aromarendelet I. számú mellékletében található.
Étrend-kiegészítők: mit szabad és mit nem?
A tudatos táplálkozás és az egészségmegőrzés érdekében egyre nagyobb figyelem irányul a dúsított élelmiszerekre és étrend-kiegészítőkre is. A vitaminok, ásványi anyagok és más élettani hatású összetevők hozzáadása sok esetben hozzájárulhat a megfelelő tápanyagbevitelhez, ugyanakkor ezek alkalmazása is szabályozásokhoz kötött. Az uniós és hazai jogszabályok egyaránt meghatározzák, hogy milyen anyagok használhatók fel, és milyen feltételekkel kerülhetnek forgalomba.
A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK rendelet tartalmazza a dúsított élelmiszerekre vonatkozó előírásokat. Az 1925/2006/EK rendelet meghatározza, hogy pontosan mely vitamin- és ásványi anyag használható fel élelmiszerben és milyen vegyületformában. A Nébih tájékoztatása szerint:
az utóbbi években egyre gyakoribb az egyéb, élettani, vagy farmakológiai hatással rendelkező anyagok (pl. L-karnitin) hozzáadása élelmiszerekhez, részben a termék funkciójának növelése, részben a termékválaszték bővítése céljából, természetesen ezek marketing szempontból is fontosak lehetnek. Az 1925/2006/EK rendelet ezen anyagok vonatkozásában nem tartalmaz pozitív listát, vagyis nem határozza meg, hogy az egyes szubsztanciák mely élelmiszerekben és milyen mennyiségben használhatóak fel. Fontos tagállami feladat tehát az ilyen típusú szubsztanciákat tartalmazó élelmiszerek nyomonkövetése, folyamatos biztonsági értékelése, amely a komplex, közegészségügyi, táplálkozás-élettani, farmakológiai megközelítést és intézményi hátteret igényel a szokásos élelmiszerbiztonsági kontrollon felül.
A Jelölési rendelet szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem tulajdoníthat az élelmiszereknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhat.
A 37/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet tartalmazza az étrend-kiegészítőkre vonatkozó szabályokat, köztük az alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, illetve a felhasználható vegyületeiket. A rendelet az étrend-kiegészítőkben felhasználható vitaminok és ásványi anyagok listáját, azok engedélyezett formáit és tisztasági követelményeit is szabályozza. A 37/2004. ESZCSM rendelet nem tesz különbséget a mesterségesen előállított és a természetes eredetű vitaminok, ásványi anyagok között, és nem szabályozza, ezen anyagok előállítását. Az étrend-kiegészítő termékeknek meg kell felelniük a rendeletben és egyéb előírásokban foglalt követelményeknek, beleértve a biztonsági, minőségi és tájékoztatási előírásokat, függetlenül attól, hogy az alkalmazott anyag természetes vagy szintetikus eredetű - áll a Nébih tájékoztatójában.
Összegzésként elmondható, hogy az élelmiszerek szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon is szigorú előírások mentén zajlik, biztosítva a fogyasztók számára az átláthatóságot és a biztonságot. Az új típusú élelmiszerek, például a növényi alapú alternatívák, a rovarfehérjét tartalmazó termékek és a laboratóriumi húsok esetében a jogszabályok folyamatosan fejlődnek, igazodva a piaci trendekhez és az egészségügyi követelményekhez. A megfelelő tájékoztatás kulcsfontosságú, hiszen a fogyasztóknak pontos információkra van szükségük ahhoz, hogy tudatos döntéseket hozhassanak étrendjükkel kapcsolatban.