Ez kemény: megtriplázódott a kenyér ára itthon pár év alatt

agrarszektor.hu2025. március 7. 16:33

A kenyér a mindennapjaink szerves része, éppen ezért érinthet minket rosszul az, ami az árával történik: már 1000 forintot vagy ennél többet is elkérnek kilójáért a boltokban, pékségekben. A KSH adatai szerint 2020-ban az éves fogyasztó átlagár 356 forint volt kilónként, tavaly már 881 forint. Azóta pedig csak kúsznak felfelé az árak. Ám nem a kenyér az egyetlen, ami drágult, hiszen a zsömle ára megtriplázódott az évek alatt, de jelentősen többet kell fizetni más péktermékekért is. 2024-ben hazai búzatermésnek csak 10-15%-a volt alkalmas malmi őrlésre, a többi takarmány, vagy még rosszabb minőségű. Az idei év termése még a jövő zenéje, lapunk viszont most utánajárt annak, hogy pontosan mi is a helyzet az üzletekben.

2024-ben Magyarországon az őszi búzát 864,5 ezer hektáron takarították be, az országos termésátlag pedig 5,8 tonna/hektár körül alakult. Ez kis mértékben meghaladja a 2023-as és az elmúlt öt év átlagait is. A búza betakarított termésmennyisége 5,3 millió tonna lett, ami mintegy 600 ezer tonnával lett kevesebb a tavalyelőtti eredménynél. 2023 nyarán lapunk arról számolt be, hogy a kenyérfogyasztás valamelyest csökkent az elmúlt években Magyarországon, először a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok. A fogyasztók a minőségibb termékek felé fordultak. Tapasztalatok szerint a hagyományos kovászos technológiát használó pékségeknél egyre inkább ragaszkodnak a vevők a kovásszal készült kenyerekhez.

Így lett párszár forintból ezer forint

A KSH adatai rámutattak arra, 5 év alatt gyakorlatilag megtriplázódott a kenyér ára itthon:

  • 2019-ben az éves fogyasztói átlagára (1 kg) 309 forint volt,
  • 2022-ben 659 forint,
  • 2023-ban már 929 forint,
  • tavaly pedig 881 forint.

Nincs ez máshogy a zsömlével sem:

  • 2019-ben 25 forint volt átlagosan egy darab,
  • 2022-ben 50 forint,
  • 2023-ban 68,
  • 2024-ben 66 forint.

Sokak nagy kedvence, a kakaós csiga sem úszta meg a drágulást:

  • 2020-ban 147 forintot kértek átlagosan egy darabért,
  • 2023-ban már 255 forintot,
  • tavaly pedig 249 forintot.

A finomliszt kilója

  • 2019-ben 158 forint volt,
  • 2022-ben már 2015 forint,
  • míg tavaly 222 forint.

A bolti valóság

Tavaly az Agrárszektor is megírta, hogy négy év alatt majdnem a háromszorosára nőtt a kenyér ára Magyarországon, már az uniós átlagnál is drágább. Az agrárminiszter akkor azt mondta, azért ilyen mértékű a drágulás, mert nálunk volt a legolcsóbb az Európai Unióban. Az Árfigyelő rendszer alapján pedig jelenleg ilyenek az árak a boltokban:

A szeletelt fehér kenyér kilója

  • az Auchanban 800 forint,
  • a Pennyben, a Tescoban és a Sparban 850 forint.

A vizes zsömle darabja

  • 55 forint a Tescoban és az Auchanban,
  • 75 forint a Kifli.hu-n,
  • 65 forint a Sparban.

A kakaós csiga darabja

  • 189 forint a Sparban,
  • 149 forint a Tescoban, a Pennyben és az Auchanban
  • és 235 forint a Kifli.hu-n.

Ha pedig valaki teljes kiőrlésű, rozs, gluténmentes, vagy más, „kézműves” terméket szeretne vásárolni, akkor jóval mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Nemrégiben az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tájékoztatásából kiderült, hogy az ősgabonák a kenyérbúza (Triticum aestivum) rokon fajai, amely közül a legismertebb a tönköly (Triticum spelta), de az alakor (Triticum monococcum) és a tönke (Triticum dicoccum) is reneszánszát éli.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
kenyér, liszt, áremelkedés, magyarország, forint, kenyérfogyasztás, kenyérgabona, élelmiszer-drágulás, péktermék, kenyérválasztás, fogyasztói ár,