Nagy Z. Róbert • 2025. március 15. 06:01
A nyúlhús az egyik legegészségesebb fehérjeforrás, amelyet az alacsony zsírtartalom és magas fehérjetartalom mellet könnyű emészthetőség jellemez. Bár világszerte számos országban népszerű a nyulak húsa, Magyarországon a fogyasztása alacsony, és a termelés jelentős része exportorientált.
A nyúlhús fogyasztása nemzetközi szinten
A világ legnagyobb nyúlhúsfogyasztója Kína, amely a globális fogyasztás 62 %-át adja (925 ezer tonna). Ezt követi Észak-Korea (154 ezer tonna) és Egyiptom (57 ezer tonna). Az EU-ban a legnagyobb egy főre jutó nyúlhúsfogyasztást Csehországban regisztrálták (3,72 kg/fő/év), míg Spanyolországban (1,09 kg/fő/év), Szlovákiában (0,82 kg/fő/év) és Olaszországban (0,75 kg/fő/év) szintén jelentős a fogyasztás. Az EU teljes nyúlhús-fogyasztásának 57 %-át Spanyolország, Olaszország és Csehország adja. Kína nemcsak a legnagyobb fogyasztó, hanem a legnagyobb termelő is, a világ termelésének 63 %-át adva. Európában Spanyolország kiemelkedő termelő 57 ezer tonnával.
A nyúlhús helyzete Magyarországon
Magyarországon a nyúlhús fogyasztása rendkívül alacsony, mindössze 0,4 kg/fő/év körül mozog, ami jóval elmarad az európai átlagtól. Bár a nyúlhús kiváló tápértékkel rendelkezik - magas fehérjetartalmú és allergénmentes -, ennek ellenére nem része a mindennapi étrendnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a magyarok „méltatlanul mellőzik” ezt az egészséges húsfajtát. E mellőzöttségnek azonban az alapja a nyúlhús ára is lehet. Kistermelőknél jelenleg az élő nyúl 2000 Ft/kg, a nyúlhús csonttal 2500 Ft/kg áron kapható, a kereskedelemben pedig a konyhakész termékek ára 3000-5000 forint között változik kilogrammonként – tehát nem megfizethetetlen, de nem is olcsó ez a húsfajta.
A nyúlhús termelési helyzete nagy átalakulásokon ment keresztül. Az 1990-es évek utáni gazdasági célú háztáji nyúltartás megszűnésének több oka is van Magyarországon. Egyik, a felvásárló hálózat megszűnése, ami addig az eladás biztonságát jelentette. A rendszerváltás után a korábbi szövetkezeti rendszer megszűnt, ami a háztáji termékek felvásárlásának fő csatornája volt. A magán kereskedelemben pedig nem alakult ki olyan hatékony felvásárló hálózat, amely képes lett volna a háztáji nyúltermelés termékeit felvenni.
Míg a rendszerváltás előtt a nyúltenyésztés jól jövedelmező keresetkiegészítésnek számított, és a falvakba heti rendszerességgel érkező nyúlfelvásárló autóknál az értékesítés biztosított volt, a fordulat után ez megváltozott, és nem volt elég a nyulakat tenyészteni, és a 2,5 kilogramm körüli vágósúlyig felnevelni, hanem még az eladásukról is házilag a tenyésztőnek kellett gondoskodnia. A háztáji nyúlfelvásárlás vége tehát a háztájuk húscélú nyúltenyésztésnek is a végét jelentette. Helyét sokkal kisebb volumenben átvette a hobbicélú, fajtatiszta tenyésztés, amelynél bár a kiállításokon értékelt jó minőségű példányok jóval magasabb áron értékesíthetők, de töredék mennyiségben. Ezzel együtt a nagyüzemi termelés előretörése volt megfigyelhető, hiszen a nagyüzemi nyúltenyésztés hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a háztáji termelés, mert nagyobb tételben a szükséges inputanyagok is alacsonyabb egységáron szerezhetők be. A nagyüzemek emellett képesek voltak a piaci igényekhez igazodó, nagy mennyiségű és jó minőségű nyúlhúst előállítani, tehát az elvárt egységesebb minőségi követelmények is jobban biztosíthatók egy erre szakosodott nagyüzemben.
E tényezők miatt van az, hogy a kisgazdák már nem tudták felvenni a versenyt a nagyüzemekkel.
A fogyasztói szokások változása is megfigyelhető volt. A nyúlhús iránti kereslet csökkent, helyette más, olcsóbb húsfajták kerültek előtérbe. A háztáji, keresetkiegészítési célú, és családi ellátásra termelő kisgazdaságok visszaszorulása is jellemző tendencia lett, és ez nem csak a nyúltenyésztés visszaesésében figyelhető meg. Például korábban az 1-2 hektáros görögdinnye termelők is nagy számban voltak jelen a piacon, akik főállás mellett kertészkedtek, de az ő létszámuk is megcsappant, helyüket a főállású, nagyobb területeken gazdálkodók foglalták el napjainkra. A háztáji gazdaságok általános visszaszorulása is hozzájárult tehát a háztáji nyúltartás megszűnéséhez. A falusi lakosság elöregedése és a fiatalok elvándorlása miatt csökkent a háztáji gazdálkodással foglalkozók száma. A takarmányárak növekedése, valamint az energiaárak emelkedése, jelentősen növelték a háztáji termelés költségeit, ami a jövedelmezőség rovására ment – ezért is sokan szálltak ki a tenyésztésből.
Ezzel együtt a hobbicélú nyúltartás került előtérbe, mely a sokkal kisebb állatlétszámot eredményezett, a cél pedig nem a húsmennyiség, hanem a fajta-standardhoz viszonyított minél jobb küllemű nyulak tenyésztése lett, és ennél a célnál már csak mellékesnek számít a hústermelés. A nyúltartás mára hazánkban egyre inkább hobbi tevékenységgé vált, ahol a nyulakat kedvtelésből tartják.
Ezek a tényezők együttesen vezettek ahhoz, hogy a gazdasági célú háztáji nyúltartás szinte teljesen megszűnt Magyarországon, és a nyúlhústenyésztés a nagyüzemekbe tevődött át. A hazai termelés napjainkban szinte teljes egészében exportorientált; az előállított nyúlhús 97 %-át külföldön értékesítik. A fő exportpiacok közé tartoznak Olaszország (42 %), Svájc (26 %) és Németország (20 %). Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek az ágazatban, de a termelést akadályozta a gazdasági nehézségek növekedése és az RHD-járvány okozta veszteségek. A hazai piac élénkítése érdekében kampányokat indítottak a nyúlhús népszerűsítésére. Ezek célja bemutatni a hús előnyeit – például könnyű elkészíthetőségét és egészségügyi előnyeit –, valamint új gasztronómiai lehetőségeket kínálni. A modern diétákhoz illeszkedve különösen hangsúlyozzák az allergénmentességet és alacsony zsírtartalmat.
Tendenciák és kihívások
Az ágazat exportorientációja jobb jövedelmezőséget biztosít, de hátránya is van. A magyar nyúltenyésztők főként külföldi piacokra koncentrálnak, mivel itthon alacsony a kereslet. Ez azonban kockázatos lehet a nemzetközi piacok ingadozásai miatt. A hazai fogyasztói szokások sem kedveznek a nyúlhús mennyiségének növekedéséhez a táplálkozásunkban. A nyúlhús hagyományosan nem része a magyar konyhának, ezért nehéz áttörést elérni e téren a hazai piacon. Az ágazat további fejlődése érdekében fontos lenne új piacokat keresni és növelni a hazai fogyasztást. Bár Magyarország napjainkban is szereplője az európai nyúltenyésztési ágazatnak, a jövőbeni siker érdekében elengedhetetlen lenne olyan kampányok folytatása, amelyek felhívják a figyelmet a nyúlhús előnyeire. Emellett fontos lenne diverzifikálni az exportpiacokat és erősíteni a belföldi keresletet.