agrarszektor.hu • 2025. március 19. 15:58
Egyelőre kiszámíthatatlan az árrésstop hatása a hazai élelmiszer-termékpályára, de valószínűsíthető, hogy negatívumként jelentkezik majd az amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar élelmiszeripar számára – hangzott el Kecskeméten, a Portfolio Agrárium 2025 konferencia élelmiszeripari szekciójában. Az elmúlt évek értékelésekor elhangzott: több csapás révén sorra vesztette el addig elért eredményeit az ágazat, amely ráadásul a magas adóktól és az átgondolatlan szabályozási lépésektől is szenved.
Az élelmiszeripar teljesítménye az elmúlt években rendkívül szélsőséges mozgást mutat, a 2022 és 2024 közötti időszak igazi hullámvasút volt, még a 2008-as pénzügyi válságban sem volt akkora visszaesés, mint 2023-ban. A tavalyi év első fele jól indult, de a második fele lehúzta az átlagot, ma sem értük még el a 2022-es szintet
- mondta el Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke Kecskeméten, a Portfolio Agrárium konferencián. Hozzátette:
Azt megszoktuk, hogy a belföldi értékesítés csökken válságos években, de eddig mindig kompenzálni tudta az export, de 2023-ban ez sem valósult meg.
A régi eredmények elvesztek
A magyar élelmiszeripar piaci részesedése itthon szintén érdekes utat járt be. Az uniós csatlakozás óta folyamatos a polcfelület-vesztés, 2020 körül még komoly teret is nyertek a magyar élelmiszerek, ám 2023-ban drámai visszaesés jött. Ez azóta javult, de még nem akkora mértékben, hogy a polcfelületet visszaszerezte volna a magyar ágazat.
2022-ben tompította az inflációt az, hogy a kiskereskedelem kisebb mértékben emelt árat, mint az élelmiszeripar, 2023-tól ugyanakkor a kiskereskedelem növelte a marzsát, ezzel reagálva a forgalom visszaesésére és a rá kivetett adókra. 2024-ben is ez volt a helyzet, a fogyasztói árnövekedés 2,8 volt, míg az élelmiszeripar ára még csökkentek is, egy 4 százalék körüli gap alakult ki.
Piaczavaró tényezők sora
Több piaczavaró tényező is volt, az ársapka, a kötelező akciózás, az árfigyelő rendszer és a GVH vizsgálatok mellett folyamatos kommunikáció is tapasztalható arról, hogy az ágazat nem elég hatékony. „Ebben az időszakban kaptuk meg az EPR-díjat, ami továbbra is a legdrágábbnak számít, igaz, azóta nem emelkedtek a díjtételek.”
Most pedig megkaptuk az árrésstopot, amiről fogalmunk sincs, milyen hatásokat hoz, nem tudjuk, ki hogyan reagál erre. Ez tehát nagyon ijesztő időszak minden szempontból.
Az ársapkás termékek tavaly nyáron szabadultak fel, amíg ez fennállt, a kiskereskedők mindenhol jelentős veszteségeket szenvedtek el. A kötelező akciózás intézkedés megszűnése után 2024-ben azonnal árat is emeltek, ráadásul az ipar felé nagyon barátságtalan módon drasztikusan eltérően árazták a gyártói és a sajátmárkás termékeket. Itt példaként a lisztet és az UHT tejet említette a szakértő.
Ez diszkriminatív árképzés, egyértelmű terelés a private label termékek felé.
Komoly nehézségek közepette
Az élelmiszeripar gazdálkodását eközben rengeteg nehézség és kihívás jellemzi. A fogyasztás csak lassan növekszik, nagyon erőteljes diszkontosodás tapasztalható, a private label erősödik a márkatermékek ellenében. Komoly importnyomás is jelen van, megjelentek a minőséggyengítési folyamatok is, a virsli helyett termékutánzatok. Erre igény van, rossz folyamatot jelent, a korábbi minőségerősítési folyamat eredményei néhány év alatt elvesztek. Komoly munkaerőhiány is tapasztalható, az iparág kellő konszolidációja is elmaradt. Jövedelmezőségi gondok is adódnak, ez pedig a termékpálya szereplői közötti konfliktusokat erősíti.
Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a szükséges fejlesztések is elmaradnak.
Durva adóterhek súlya alatt
A magyar élelmiszeripar központi terhei nemzetközi szinten is nagyon magasak, ez kedvezőtlenül hat az ágazatra. Éder Tamás az EPR-t, a kiberbiztonsági felügyeleti díjat, a megnövekedett víz- és csatornadíjakat említette többek között.
Nem tesz jót az ágazatnak, hogy a magas élelmiszerárak mögött rendre a hatékonytalan magyar feldolgozást említik. Az alapanyagok árában ugyanakkor érdemi különbség nincs Európában. A feldolgozás költségében a bérek és az energia meghatározó tétel, előbbiben van még némi előny, de a hatékonysági lemaradás ezt kompenzálja.
Amikor a végtermék kikerül a gyárból, nagyjából ott van, mint mindenhol Európában.
Erre jönnek a közterhek, az áfa, a neta és a kiskereskedelmi adó. Így az átlagos magyar élelmiszernek a legdrágábbnak kellene lennie, de ez nincs így. Ennek egy oka van: a termékpálya minden szereplője jövedelemhiányos. Mint fogalmazott:
A magyar társadalom hozott egy döntést, hogy a fogyasztásra terheli az adók nagy részét. Akkor ne csodálkozzunk, hogy a termékek ára magas.
Fejleszteni kell, de nem mindegy hogyan
Éder Tamás hozzátette: az élelmiszeriparban komoly fejlesztésre van lehetőség a pályázatok révén érkező százmilliárdoknak köszönhetően. Ennek révén digitalizációs fejlesztések, életképes üzemméret alakulhat ki, a beruházásoknak viszont a fenntarthatósági célokat is támogatni kell.
Veszélyt jelent ugyanakkor, ha alulértékeljük a beruházások kockázatát, és a vágyalapú beruházások, a párhuzamos fejlesztések, az irracionális projektek és a nem megfelelő üzemméretek is problémát okozhatnak.
A digitalizáció a költségcsökkentésben is segíthet
A képzett munkaerő hiánya, a technológiai változások, a háborúk hatása, a robotika megjelenése, a készletgazdálkodási kihívások és más hatások is a digitalizáció irányába mutatnak. A vevőkben felmerül ugyanakkor az a kérdés, hogy mit érdemes automatizálni, mennyi idő alatt térül meg egy ilyen beruházás, és talán a legnagyobb probléma, hogy megvannak-e a megfelelő adatbázisok ahhoz, hogy döntéseket hozzanak a szereplők
- mondta el előadásában Kardos Péter, az automatizációval, digitalizációval foglalkozó SSI Schäfer Systems International Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette:
a raktározás területén, a szállításban, az áruszedés és kezelés, valamint az IT megoldások világában is komoly lehetőségek adódnak az élelmiszer-termékpálya szereplőinek.
Ezek idővel megtérülő beruházásokká válnak. Az ügyvezető igazgató részletesen beszélt az automata raktározás előnyeiről és az ilyen létesítmények típusairól is.
Javuló piaci, romló szabályozási környezet
Egészen az árrésstop bevezetéséig elfogadható két hónapot élt meg a baromfiágazat, amely ugyan nem volt mentes a problémáktól sem, hiszen volt madárinfluenza. Ezzel együtt az év nem indult rosszul – bár ez az exportnak is köszönhető. A normalizálódásra szükség is volt, hiszen komoly fejlesztések előtt állunk.
Még a vendégmunkásokat érintő szabályozást is túl tudtuk élni, pedig ezt nyugodtan lehet az egyik legbutább intézkedésnek, az egyik legnagyobb hibának nevezni
- mondta el Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója. Az árrésstoppal kapcsolatban megjegyezte: az élelmiszeriparnak régi törekvése az, hogy minél inkább minőségi, magasabb hústartalmú terméket gyártsanak. Az érintett termékek közé ugyanakkor betették a párizsit, ami torzítja a piacot. Felmerül a kérdés, hogy az ársapka és az árrésstop-e a rosszabb, elsőre az ársapka tűnik annak, de könnyen lehet, hogy az utóbbi az. Hozzátette:
Mindkettő torzítja és zavarja a piacot. Pár hónap múlva viszont érezni fogjuk, hogy a mostani sokkal nagyobb gyomros, mint a korábbi.
Az árrésstop ennek révén a beszállítói árakról is tanúskodik, vagyis kiszolgáltatja a hazai ágazatot a külföldi szereplőknek is.
Kiszámíthatatlan hatások
Az élelmiszeripar egésze ugyanakkor egy kicsit a várakozások alatt teljesített az év elején. Jobb, mint tavaly, de nem annyira, mint vártuk
- mondta el Éder Tamás, Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége elnöke. Hozzátette: a múlt év végén jelentős forintgyengülést éltünk meg, ez több ponton is komoly önköltség- növekedést jelent. Ez még az év elejére is igaz volt.
Egy összetett folyamat eredménye az élelmiszerinfláció mértéke is, amelyből az is adódik, hogy a fogyasztásnövekedés nem zajlik a kellő ütemben. Az árrésstoptól még nem tudni, mit hoz, de egyelőre negatív várakozások vannak ezzel kapcsolatban. Az önköltséggel kapcsolatban kifejtette: ennek kiszámítása nagy feladat, az önköltség kiszámítása egyben stratégiai döntés is. Az adminisztratív állami beavatkozások ezért aknamezőnek számítanak.
Az árrésstop egyértelműen felrúgja a korábban elért bizalmi viszonyt az élelmiszeripar és a kereskedelem között. Az elmúlt hetek kommunikációja néhány nap alatt sárdobálássá fajult.
Mi még nem szóltunk egy szót sem, de már ott voltunk a vádlottak padján.
Leszögezte: nem csak a kiskereskedelmen csattan az ostor, ez már most látható. A marzsnövelési céllal bejelentett árcsökkentési ajánlatok máris megjelentek a rendelkezés által nem érintett termékek esetében. Ez lehetőséget nyit az olcsó importnak is.
Aggódó kereskedelem, eltérő reagálások
Az elmúlt években sokminden történt, ami negatívan érintette az ágazatot, jelenleg pedig a kereskedelem félelmei erősödnek - mondta el a fórumbeszélgetésen Bárány Tamás, az Aqua Lorenzo Kft. ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: most azonban a másfél literes palack előállítása 25-30 százalékkal növekedett, bár a lokális vizek ára ma messze alacsonyabb Magyarországon, mint a környező országokban, ami a hazai ásványvízkincsnek köszönhető.
Az árrésstoppal kapcsolatban megjegyezte: nem szeretné kisebbíteni a problémát, de biztos benne, hogy jövőre másról fogunk már beszélni.
Nehéz ugyanakkor megmondani, hogyan reagálnak a szereplők, vélhetően a diszkontok másképp, mint a szupermarketek.
Nem érett meg a piac az újrahasználható zsákokra
Az újrahasználható csomagolóanyag drágább, a többször használatos zsákokra ma még nincs felkészülve a piac Magyarországon. Ehhez magasabb szintű összefogásra és kommunikációra lenne szükség
- mondta el Szőke Szilvia, az LC Packaging értékesítési igazgatója. Hozzátette: az elmúlt években az alapanyagárakban a polipropilén tekintetében nincs érdemi változás, de a poletilén és a papír esetében is volt drágulás. A megnövekedett gyártási költséget nem tudjuk teljes egészében a vevőkre hárítani
Az idei év úgy indult, hogy a polietilén 20 százalék feletti mértékben drágult. Ennek ismeretében felértékelődnek a kevesebb csomagolóanyagot, nagyobb hatékonyságot jelentő megoldások, amely iránt az igényt növelte az EPR-rendelet is korábban.
Ebben akár 30-40 százalékos költségcsökkentés is elérhető
- mondta el Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország ügyvezető igazgatója.
