agrarszektor.hu • 2025. április 1. 16:28
Jelentősen javult Magyarország agrár-külkereskedelmi mérlege 2023-ban: míg az export 2,5 százalékkal nőtt, az import 1,4 százalékkal csökkent, ami 13,1 százalékos egyenlegjavulást eredményezett. Néhány termékcsoport gyengébben teljesített: az állati és növényi zsírok, olajok exportja 142,8 millió euróval csökkent, főként a napraforgómag-olaj visszaesése miatt, míg a húsfélék kivitele 59,5 millió euróval maradt el az előző évitől - írta meg a VG.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 13,732 milliárd eurót, behozatala 9,717 milliárd eurót tett ki tavaly. Az agrár-külkereskedelem aktívuma így 4,015 milliárd euróra emelkedett, ami 464 millió euróval haladta meg az előző évi értéket. A 24 vizsgált árucsoport közül 15 esetében nőtt az export értéke. A legnagyobb növekedést az ehető készítmények érték el 149,8 millió eurós többlettel, ezt követte az italok, szesz és ecet kategória 95,2 millió eurós, valamint a gabonafélék 74,1 millió eurós bővüléssel. Az olajos magvak kivitele is pozitív trendet mutatott, 58,9 millió eurós növekedéssel érte el a 671,4 ezer eurót.
Az import oldalon 13 árucsoport mutatott növekedést, kiemelkedően a kakaókészítmények, amelyek behozatala 83,5 millió euróval nőtt. A legnagyobb csökkenés a gabonafélék importjában mutatkozott, 239,8 millió eurós visszaeséssel.
Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ Elemzés vezető agrárszakértője a Világgazdaságnak elmondta:
Az agrár-külkereskedelem pozitív irányba mozdult tavaly, szerkezete nem mutat trendfordulatot, és stabil a partneri kör is.
Kiemelte, hogy míg az uniós forgalom 1,5 százalékkal nőtt, a harmadik országokba irányuló kivitel 8,3 százalékos bővülést ért el. A szakértő hangsúlyozta, hogy bár a feldolgozottsági fok emelkedik, ez az importra is jellemző, ami az élelmiszeripari pályázatok jelentőségére hívja fel a figyelmet. Véleménye szerint a fogyasztói elvárásoknak megfelelő értékláncok kiépítéséhez - különös tekintettel a fenntarthatóságra és az egészséges életmódra - az integráció magasabb szintjére van szükség, figyelembe véve a klímaváltozás, a munkaerőhiány és az uniós támogatáspolitika kihívásait.