A fagylaltozás ma már nem olyan megfizethető mindennapi öröm, mint egykor volt. Míg az 1970-es években egy gombóc fagyi olcsóbb volt, mint egy postai bélyeg, napjainkra jelentősen megdrágult ez a nyári csemege.

A balatoni fagylaltszezon hivatalos kezdetével idén átlagosan 600 forintba kerül egy gombóc a part menti cukrászdákban, ami 10 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

Pálfi Attila, a balatonmáriai Vitorlás fagyizó vezetője szerint az áremelkedés nem tántorítja el a vendégeket, véleménye szerint ugyanis 'Az a drága fagyi, ami nem ízlik.' A történeti adatok azonban más perspektívát mutatnak:

1970-ben egy gombóc fagyi 55 fillérbe került, míg az átlagos bruttó kereset 2222 forint volt. Ez azt jelentette, hogy akkoriban egy havi fizetésből több mint 4000 gombóc fagyit lehetett vásárolni. 2025-re az átlagkereset 668 100 forintra emelkedett, amiből már csak 1113 gombóc fagyi vásárolható.

Az elmúlt 55 év alatt tehát az átlagbér 300-szorosára nőtt, míg a fagylalt ára több mint 1000-szeresére emelkedett. Ez azt jelenti, hogy egy gombóc fagyi vásárlóerőben mérve ma három és félszer annyiba kerül, mint 1970-ben.

Magyarország elvesztette a csatát a rekord élelmiszerdrágulás ellen

Az áremelkedés ellen hozott intézkedések több bajt okoztak, mint amennyit megoldottak.

A jelentős áremelkedés mögött több tényező áll. Az élelmiszerek, különösen a kézműves termékek ára fokozottan érzékeny a költségnövekedésre: drágultak az alapanyagok, az energia, valamint a munkaerő költségei is.

A bérdinamika nem tudott lépést tartani az inflációval, amit különösen az 1990-es évek inflációs sokkjai, valamint a 2022 utáni újabb inflációs hullám súlyosbított.

A fagylalt társadalmi szerepe is megváltozott: míg korábban megfizethető mindennapi örömforrás volt, mára sok család számára luxustermékké vált, különösen a minőségi, kézműves változatok esetében. Ez a 'gombócindex' jól szemlélteti azt a gazdasági alapigazságot, hogy a nominális bérnövekedés nem feltétlenül jelent életszínvonal-javulást.