Bár az 1980-as és 1990-es években számos elképzelhető kockázat és veszély merült fel, mára tudományos konszenzus alakult ki arról, hogy a génmódosítás biztonságosnak tekinthető – hangsúlyozta Györgyey János növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az Alapvetés podcast műsorában.

Ennek köszönhető, hogy – a Journal of Integrative Agriculture szaklapban megjelent publikáció adatai szerint – 1996 óta több mint százszorosára nőtt, 2023-ban pedig már a 206 millió hektárt is meghaladta a génmódosított növények vetésterülete, ami a világ összes mezőgazdasági területének 13,38 százalékát teszi ki. A termesztett növények között a két domináns egyértelműen a génmódosított szója és a génmódosított kukorica, melyek rendre 100,9 millió hektárnyi és 69,3 millió hektárnyi területen kerültek a földekre 2023-ban.

Durva, hány millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket

A világon összesen 27 országban termesztenek GM-növényeket, az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb a vetésterület.

A génmódosított növények 91 százalékát öt ország – az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína, India és Kanada – termeszti, de jelentős szereplőnek számít a piacon Paraguay, a Dél-afrikai Köztársaság, Kína és Pakisztán is.

Mint azt Györgyey János az Alapvetés podcast műsorában elmondta, a génmódosítás kapcsán a két leggyakoribb ellenérv az, hogy "mi is génmódosítottak leszünk tőle", illetve hogy "különféle betegségeket okoz". A génmódosított élelmiszerek fogyasztásához köthetően először rövid, majd hosszú távon vártak nem várt mellékhatásokat, ma pedig az a kérdés merül fel a leggyakrabban, hogy mi lesz a következménye két, három vagy akár tizenöt generáció múlva. A génmódosított élelmiszerek fogyasztásához kapcsolható betegségek és egészségügyi áldozatok száma azonban továbbra is nulla – hangsúlyozta a beszélgetésben a szakértő.

Veszély abból keletkezne, ha én most zs-kategóriás hollywoodi katasztrófafilmek őrült kutatójaként úgy döntenék, hogy mondjuk a gyilkos galóca mérgének, az alfa-amanitinnek a génjét be akarnám építeni a paradicsomba, hogy őrült módon kiirtsam az emberiséget. Persze, ilyet el lehet képzelni, és adott esetben valaki meg is csinálhatná. De minek?

Az ilyen öncélú fikciók helyett a kutatók az agrárium valódi problémáira keresnek megoldásokat a génmódosítás és a génszerkesztés eszköztárával, miközben az idővel is versenyt futnak.

Tényleg a génszerkesztés oldhatja meg a mezőgazdaság nagy problémáját?

Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.

Mint az a beszélgetésben elhangzott, létezik már például olyan génmódosított kukorica, ami aszályos körülmények között is stabil terméshozamot biztosít, normál vízellátás mellett viszont ugyanúgy viselkedik, mint nem génmódosított rokonai. Ezen túl a szubszaharai térség élelmezésében az aranyrizs nyújthat jelentős segítséget, miközben a kutatók kiemelt célja a burgonyavész elleni rezisztencia elérése is. Hogy mik a legújabb fejlesztési irányok és miért tiltják az Európai Unióban a genetikailag módosított növények termesztését, az is kiderül az Alapvetés podcast legújabb műsorából.