Ömlik külföldre ez a magyar zöldség: itthon tényleg nem kell senkinek?

A sokéves átlagnak megfelelően, április közepén indult idén a hazai spárgaszezon, az első szedések húsvét környékén indultak meg az ültetvényeken. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FuritVeB) közös körképe szerint az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett a spárga termesztési területe, 2023-ben alig haladta meg az 1000 hektárt. Ennek megfelelően a spárga betakarított mennyisége is csökkent, 2024-ben 3,7 tonnát ért el.

A negatív tendencia oka elsősorban az, hogy a spárga rendkívül kézimunkaerő-igényes kultúra, igy az utóbbi években egyre többen csökkentették a spárgatermő területüket, mert a munkaerő tekintetében tapasztalható minőségi es mennyiségi problémák a betakarítás során hatalmas nehézségeket okoznak. A munkaerőhiány probléma – elsősorban a kisebb termelők esetében – megoldhatatlannak tűnik, a termelés jövőjét tekintve az elérhető áron megvalósítható gépesítés adhat reményt a gazdálkodóknak - írja közös közleményében a NAK és a FruitVeb.

A spárgatermesztés főként a Homokhátságra jellemző, Legnagyobb termőterületeink Bács-Kiskun és Csongrád vármegyében találhatók, ezen kívül Hajdú-Bihar és Békés vármegyében foglalkoznak még jelentősebb spárgatermesztéssel. A hazai spárgatermesztés meghatározó részét 4-5 nagyobb termelő teszi ki, akik alapvetően az exportpiacokat látják el, illetve a megtermelt spárgájuk kisebb részét a hazai áruházláncokban értékesítik. Emellett kisebb termelők is foglalkoznak spárgatermesztéssel, akik főként a hazai piacon értékesítenek. A jó minőségű magyar spárgára óriási kereslet van mind a hazai, mind az exportpiacokon. Ennek megfelelően a csökkenő termőterület ellenére az exportra termelt spárga mennyisége bővülést mutat: míg az előző években a betakarított spárga közel felét exportáltuk, addig 2024-ben már a termés háromnegyedét a külpiacokon értékesítettük.

A spárga a sípok színe szerint négy típusba sorolható: fehér, lila, lilászöld és zöld. Ha akkor szedik le, amikor még ki sem bújt a földből, akkor a színe még fehér, de ha már kibukkant, napfény hatására lilássá válik. A zöld spárgát akkor takarítják be, amikor már a teljes hajtás a föld felett van és a napsütés élénk zöldre festette. Laza homokos, humuszban gazdag talajban nő leginkább, innen a legegyszerűbb betakarítani nedvdús hajtásait. A friss spárga áprilistól kezdve egészen június végéig kapható, míg konzervként egész évben elérhető.

A spárga iránti kereslet európai uniós és hazai szinten is emelkedő tendenciát mutat, ami többek között az egészségügyi trendeknek és a fogyasztói tudatosságnak köszönhető. Az egészség és a jóllét iránti növekvő figyelem miatt a fogyasztók keresik a kalóriaszegény, magas rosttartalmú és antioxidánsokban gazdag élelmiszereket, mint amilyen a spárga. A fogyasztók egyre inkább tisztában vannak a spárga táplálkozási előnyeivel, beleértve a vitamin- és ásványianyag-tartalmát, ami hozzájárul a népszerűségéhez.

Ugyanakkor míg korábban szinte kizárólag friss spárgával találkozhatott a vásárló a boltokban, a kényelem és a feldolgozott termékek iránti igény emelkedésével ma már egyre több konzerv és fagyasztott spárgatermék kerül a polcokra, de nő a kereslet a savanyított és pácolt spárga iránt is. A fogyasztók egyre inkább érdeklődnek a szeletelt, mosott és főzésre kész spárgaformátumok iránt, ami a kényelmes élelmiszer-elkészítés iránti növekvő igényt tükrözi.

A spárga igazi vitaminbomba: a hajtás A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B7-, C-, E-, K vitaminban, folsavban, továbbá kalciumban, foszforban, vasban, nátriumban, káliumban, szilíciumban és molibdénben gazdag. Továbbá sok értékes aminosavat, köztük aszparaginsavat is tartalmaz. A spárgahajtás legfinomabb része a feje, ez a legpuhább és legízletesebb. Lejjebb a szár rostosabb, külső rostjai enyhén kesernyések lehetnek. A friss spárgát nedves konyharuhába csavarva 2-3 napig is lehet tárolni a hűtőben, de célszerű frissen elkészíteni, hiszen úgy a legfinomabb.