A két amerikai vállalkozás célja az volt, hogy mindazok számára, akik egészségügyi vagy lelkiismereti okból nem fogyasztanak állati terméket, elfogadható növényi alapú élelmiszert gyártsanak. Mivel az utóbbiak sokkal többen vannak, ezért a termékfejlesztésben elsősorban azokra fókuszáltak, akik még nosztalgiával emlékeznek a zsírban tocsogó hús ízére, állagára. Vagyis a növényi masszának erősen emlékeztetnie kellett egy igazi marhahúsra.

Egyébként az alkotóelemeket tekintve a Beyond Meat nélkülözi a szóját, inkább borsóval és céklával dolgozik, míg az Impossible Foods megmarad a vegánok kedvencénél, a szójánál. Lényeges különbség azonban a korábbi veggi burgerekhez képest, hogy ezekben a termékekben a növények már szó szerint a molekuláikra bontva szerepelnek. És éppen ez az, ami nem tetszik a kínai vegánoknak, akik az amerikaiknál láthatóan komolyabban veszik a zöldségalapú étkezést. A farmprogress.com idéz egy kínai étteremtulajdonost, aki azt hangsúlyozza:

Kína a világ húsfogyasztásából 27 százalékkal részesedik, 1,4 milliárdnyi éhes szájat kell etetnie. Most, hogy a sertéspestis megfelezte a disznóállományukat, és minden fehérjeforrás ára elszabadult, a vegánokra szakosodott gyártók napja is felvirradt. Az egyébként drágállott műburgerek most relatíve olcsóvá váltak. Tömegtermelésükkel egyébként is szelídül az áruk, hazánkban már 8000 forint alatti áron is hozzá lehet jutni egy kilónyi Beyond Burgerhez. Ez már nem több, mint amennyit az igényes vevő egy tengeri lazacért kiad. A műhúsipar úgy véli, itt az alkalom, hogy nagyobb szeletet hasítsanak ki maguknak a húsfogyasztók táborából.

Minden adott hozzá, hogy négyszeresére emelkedjen a műhús eladása

Az embargó ellenére a Beyond Meat húspótlója sikeresen nyomul Oroszországban

A Beyond Meat május óta megháromszorozta részvényeinek értékét, és most azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020 vége előtt megkezdi a termelést Kínában is. Eközben az Impossible Foods novemberben közel 50.000 burgert hozott a sanghaji Kínai Nemzetközi Import Expo résztvevőinek. Az elemzők mégis kétkednek a két vállalkozás sikerében. Kínában ugyanis eleve nagy hagyománya van a növényi alapú étkezésnek (kedvencük a szójatejből készülő tofu), aki pedig húst eszik, az azért sem mond le róla, mivel ezzel a magasabb társadalmi státusát demonstrálja (van pénze rá) - írja a farmprogress.com. Mindezen túl Kínában ódzkodnak a genetikailag módosított szójától és élesztőtől is, csak a lakosság 12 százaléka véli úgy, hogy ezek nem jelentenek veszélyt az egészségre. Egyszóval a műhúsgyártóknak nehéz dolguk lesz ezen a piacon. Próbálkozni persze érdemes.

A címlapfotó forrása: www.youtube.com/watch?v=PO8lxN0PSfk