Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A NegaJoule 2020 című kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 PJ és a panelházak mindössze 5PJ mennyiségével.
Ennek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66 %) családi házakat jelent, ezek legjellemzőbb építőanyaga a tégla, de jelentős a vályog előfordulása is.
Korszerűtlen fűtési rendszerek
Lakóépületeinkben zömében régiek: 61 százalékuk 1980 előtt épült és mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: kb. 37 % a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya.
A konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A kutatás egyik érdekes adata, hogy bár a lakások kb. 80 %-ában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal, egytizedük vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát. Magas, több mint 20 % azok részaránya, akik csak fával fűtenek.
Miközben lakóépületeink energiafelhasználása teszi ki a teljes magyar energiafogyasztás egyharmadát, eddig csak igen kis arányban történtek energiahatékonysági korszerűsítések. A kutatásból kiderül, hogy a háztartásoknak mindössze 25 %-a szigetelte le épületét és cserélte le nyílászáróit, és csupán 16 százalékuk újította fel fűtési rendszerét. Pedig az energiahatékonysági korszerűsítéseknek gazdaságélénkítő hatása és munkahelyteremtő ereje is jelentős lehetne.
Figyelemreméltó adat, hogy a családi házak esetében (a magas energia-megtakarítások miatt) jobb befektetésnek számít a nyílászáró-csere és a szigetelés, mintha a háztartás a bankba helyezné a pénzét!
Az Energiaklub kutatása a maga nemében egyedülálló: a számításokat nagy mintás, reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg. A vizsgálatok során 74 tipikus háztípusra több száz energetikai alapszámítás készült el. A kutatás célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az energiapolitika beavatkozást igénylő pontjaira, mivel a támogatási rendszer eddig a panelházakra koncentrált.
