Veres Virág Cintia • 2022. november 30. 06:03
Mostanra már mindenkinek világossá válhatott, hogy a szélsőséges időjárási körülmények nem fognak kegyelmezni senkit a jövőben sem. Az agrárium szereplőinek is fel kell készülniük, különösképpen a pusztító szárazságra és a hirtelen lezúduló csapadékokra, így hát egyértelművé vált, hogy az öntözésfejlesztés megkerülhetetlen lett. A lehetőségek adottak, hiszen két nyitott pályázat is van a gazdák számára, ennek ellenére még mindig kevesen merik belevágni a fejszéjüket. De mi lehet akkor a gond? Erre és sok más kérdésre Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője adta meg a választ.
Komoly háttere van annak, amiért Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az öntözésfejlesztésre. Hazánkban jelenleg nem éri el az öntözött területek nagysága a 2%-ot, mindössze 80-100 ezer hektár között mozog országos szinten. Erre szeretett volna az irányító hatóság reagálni, a cél pedig ezeknek a területeknek a megnövelése volt. Szigeti Tamástól megtudtuk, hogy körülbelül 150-180 ezer hektárnyi terület rendelkezik jelenleg vízjogi engedéllyel, de csak az említett 80-100 ezer hektáron folyik tényleges öntözés.
Ideje lenne eloszlatni a kételyeket
Nagyon fontos lenne, hogy összefogjanak a gazdálkodók, és öntözési közösségeket hozzanak létre. Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy itthon az együttműködéseknek nem jó a megítélésük a régi, keményebb rendszerek miatt
- vélekedett a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője.
Hozzátette, Magyarországon már 144 öntözési közösség van, amik együttesen 50 ezer hektárnyi területet fednek le.
Úgy gondolom, hogy olyan kedvezményeket kaptak ezek a közösségek, melyekhez nem jutottak volna hozzá az egység nélkül. Ha együttműködnek, az mindenkinek jó, hiszen növelik a termésbiztonságot, a versenyképességet és magasabb támogatási intenzitással lehet forráshoz jutni stb. Aki esetleg fél ezektől a „bürokratikus akadályoktól”, azt tudom mondani, hogy nem kell megijedni, lehet haladni, illetve fontos, hogy ha kell, fogjanak össze a versenytársak egy közös cél érdekében.
Nem gondolkodnak előre a gazdák
Szigeti Tamás, mint fogalmazott, még mindig azt lehet látni, hogy a termelők nem gondolkodnak előre, és akkor szeretnék oltani a tüzet, mikor már túl késő. Amikor beköszönt az aszály, megrohamozzák a pályázatokhoz értő szakembereket, irodákat, de az érdeklődök körülbelül a 80%-a le is morzsolódik.
Utólag próbálnak meg cselekedni, nem gondolkodnak előre. Az öntözésfejlesztési pályázat is 2015 óta nyitva van, bőven van rá még keret. Előre kellene látni, főleg most, mikor a klimatikus viszonyok egyáltalán nem kedvező irányba tolódnak. Nem túlzás kijelenteni, hogy súlyos aszály és egyenetlen csapadékeloszlás a jövőben is velünk fog maradni. A hirtelen ránk zúduló csapadékkal is törődni kell, be kell tárolni. A 2023-tól induló KAP erre is reagál, a víztározás fontos szempont lesz a pályázatoknál és a támogatásoknál. Azt gondolom, hogy az utolsó órában ugyan, de fejlődik a felsőbb hatalom, hogy reagáljon a klímaváltozásra.
Mi kell ahhoz, hogy egy területen létrejöhessen az öntözésfejlesztés?
Az első és legfontosabb magától értetődő módon az nem más, mint a víz. Azokon a területeken lehet elsődlegesen öntözni, ahol Duna és a Tisza, illetve ezeknek a mellékfolyói a közelben vannak. Lényeges, hogy felszíni vízről beszélünk. Jelenleg még lehet fúrt kútból, tehát felszín alatti vízből is öntözni, viszont ennek folyamatosan szűkül a lehetősége és szigorodnak a rá vonatkozó szabályok, a jövőben pedig várhatóan a még szigorúbb feltételek lesznek. Éppen ezért célszerű felszíni vizekben gondolkoznia a gazdálkodóknak.
A következő lépcsőfok, hogy feltegyék a kérdést, hogy hogyan szeretnék megvalósítani a fejlesztést? Azt tudni kell, hogy egy rendkívül drága beruházásról van szó - támogatás nélkül tulajdonképpen nem is igazán lehet kivitelezni -, ami nem 1-2 év alatt fog megtérülni a termelőknek. Egy vízügyi szakemberrel meg kell nézetni, hogy az adott területen lehet-e egyáltalán öntözni. Ha van felszíni víz, az örömteli, de meg kell nézni azt is, hogy van-e elegendő vízmennyiség. Továbbá előzetes vízjogi engedélyt kell kérni a vízügyi hatóságoktól, hogy milyen módon lehet öntözni. Ha mindez nincsen meg, akkor bele sem lehet kezdeni a beruházásba. Fontos kihangsúlyozni, hogy a vízminőséget is nagyon szigorúan vizsgálják, legalább jó minőségűnek kell lenni. A jónál rosszabb minőségű vízzel nem is engednek öntözni pályázati úton, ami tovább szűkíti a lehetőségeket.
Fókuszban a pályázatok
Jelenleg kettő nyitott pályázat van a Vidékfejlesztési Programon belül, mely az öntözésfejlesztést segíti: az egyik a "VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése", a másik pedig a " VP5-16.5.2-21 Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása". Előbbi a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági üzemeinek gazdasági teljesítmény növelésének, szerkezet átalakításának és modernizáció ösztönzésének, illetve a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonysága fokozásának megvalósítása érdekében jött létre. Itt 50% helyett 70%-os támogatási intenzitásra tudnak pályázni a gazdálkodók.
Utóbbi pedig az önkéntes együttműködések, öntözési közösségek létrejöttét ösztönzi, annak érdekében, hogy tevékenységükkel az öntözéses gazdálkodást hatékonyan megszervezzék. Itt 90%-os intenzitással, az egy projektre adható maximális támogatási összeg legfeljebb 250 000 euró, tehát mintegy 100 millió forintig tudnak pályázni a már meglévő közösségek a fenntartási, üzemeltetési költségek támogatására. Ide tartozik például a karbantartás, rezsiköltségek, gázolajdíjak, de elszámolhatók az emberi erőforrás költségek is - mindezt 3 évre hirdették meg.
A Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője kifejtette, hogy a " VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése" pályázaton belül az eddig elnyert projektösszegük elérte a nettó 193 millió forintot, melyből 135 millió forint volt a támogatás. Így összesen 14 darab öntöződobra, csővezetékekre és 14 darab öntözőkonzolra tudtak beruházni. Jelenleg pedig hasonló eszközökre 250 millió forint értékben van beadva pályázatuk, mely bírálat alatt áll.
A " VP5-16.5.2-21 Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása" pályázaton belül pedig összesen 200 millió forinthoz jutottak hozzá, melyből a tényleges támogatás 180 millió forintot tett ki. Ez pedig úgy lehetséges, hogy jogilag két cégnek számítanak, de egy egységként működnek, így kétszer 100 millió forintra tudtak pályázni. A támogatást a vállalaton belül 80-20%-ra osztották fel, előbbit a fenntartásra-üzemeltetésre, utóbbit a humán erőforrásra használták fel.
Szigeti Tamás egy nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmet, miszerint hosszú távon kellene az öntözési közösségekben gondolkodni. Ha már több mint 140 közösség jött létre, 50 ezer hektárt lefedve, akkor nem csak 3 évig kellene őket támogatni. A jogszabály jelenleg az újrapályázást nem teszi lehetővé, de nem szabad engedni, hogy ha már ennyi vállalat összefogott, akkor azokat „veszni hagyják” 3 év múlva. Továbbá, a fenntartási támogatásnál 100 millió a felső határ, de, mint mindenkinek ismeretes, brutális módon elszabadultak az energiaárak, így különösen nagy szükség van a segítségre.
Mi is ezen vívódunk most, november végéig le kell szerződünk az áramszolgáltatóval. Az első évben 21 forintot fizettünk, jelenleg 86 forintot egy kilowattóráért. Most pedig 240 forintra kaptunk árajánlatot, megháromszorozódtak az üzemeltetési költségek. Ez a 100 milliós támogatás nagyon jó, de egy nagyobb létszámú közösségnél nem fedi a kettő egymást. Tudom, hogy vannak, akik nem mernek belevágni abba, hogy pályázzanak, vagy éppen elakadnak, de csak azt tudom mondani, hogy az irányító hatóságok dolgoznak, lehet velük haladni.
Címlakép forrása: Szigeti Tamás